Magyarország jobban teljesít

Az OECD frissen publikálta életminőség-indexét, a Business Insider ez alapján összeszedte, melyik az a 10 ország, ahonnan "jobb mielőbb távozni". Az index szerint a 10 legrosszabbul teljesítő állam között ott vagyunk mi is, Magyarország a hetedik lett. Tavaly még nem voltunk a top 10-ben, mondhatni, idén "jobban teljesítettünk"...

Az OECD az index összeállításakor olyan tényezők együttes hatását vizsgálta, melyek döntően befolyásolják az állampolgárok mindennapjait. Így górcső alá vették a jövedelmi helyzetet, a lakhatási feltételeket, az oktatást, az egészségügyet, de olyan szubjektív kategóriákat is próbáltak számszerűsíteni, mint az élettel való elégedettséget, vagy a magánélet és a munka viszonya.

* 10 pontos skálán mérve.

A pénz nem boldogít, de

A jelentés Magyarországról szóló része megjegyzi, hogy bár a boldogságot nem lehet megvenni, a rendelkezésre álló jövedelem fontos része a jó közérzetnek. Magyarországon a háztartások egy évben rendelkezésre álló nettó elkölthető jövedelme 13 858 dollár (3 145 000 forint), míg az OECD-átlag 23 ezer dollár (5 221 000 forint). Ami a társadalmi feszültségek szempontjából még fontosabb, Magyarországon különösen nagyra nyílt a jövedelmi olló, ami azt jelenti, hogy a legjobban kereső 20% négyszer annyi pénzből gazdálkodik egy évben, mint a legalsó 20%. Az átlagos jövedelmünk úgy 10 ezer dollárral kevesebb az OECD-átlagnál amúgy, hogy jóval többet dolgozunk érte, mint mások, évente 1980 órát melózunk, az átlag viszont csak 1776. A foglalkoztatottság javult, itt már csak 10 százalékponttal vagyunk az átlagtól (56%), a nemek között nagy a különbség ugyanakkor, a férfiak 61, míg a nők 51 százalékának van munkája (15-64 éves korig vizsgálva).



Kevesebbet túlórázunk, mint az OECD-országokban, nálunkl az alkalmazottak csupán 3 százaléka húz még rá a munkaidő lejárta után is, ez jelentősen elmarad a 9 százalékos átlagtól.

A lányok okosabbak, de nemcsak nálunk

A keresőképes lakosság magasabb hányada rendelkezik nálunk elemi végzettséggel (81 százalék), mint, az OECD-átlag (74 százalék). Ami a minőséget illeti, a magyar diákok teljesítménye abszolút átlagos a PISA-felmérés tanúsága szerint, a lányok amúgy jobban teljesítenek, mint a fiúk - a köztük lévő különbség megegyezik az átlagosan mért differenciával.

A várható élettartam az átlag alatt van 5 évvel Magyarországon, 75 év. E szerint is jobb lánynak születni, ők ugyanis 4 évvel többet élnek. A légszennyezettség nálunk alacsonyabb, mint a többi tagállamban, de a vízminőségre többen panaszkodnak, csak a magyarok 74 százaléka elégedett azzal. Az OECD még ezeket is sorra veszi az életminőség kutatásánál.

Szeretjük-e az életünket?

A magyarokban van egy erős közösségtudat, ugyanakkor a civil szféra így is gyenge. Az emberek 90 százaléka tud valaki, akire a bajban támaszkodhat - ez megegyezik az OECD átlagával. És szükségünk is van a közeli barátokra, hozzátartozókra, látványos, hogy mennyire elfordultunk ugyanis a politikától. A legutóbbi választásokon regisztrált 47 százalékos részvételi arány az OECD-tagok között a legalacsonyabb.

Az élettel való elégedettség szempontjából Magyarország az OECD-átlaga alatt van. A megkérdezettek 69 százaléka mondta csupán azt, hogy a mindennapokban több pozitív mint negatív hatás éri (pozitív hatás a pihenés, a büszkeség, élményszerzés, élvezet), ezzel szemben az átlag 80 százalék - derül ki a felmérésből. Erre a tényezőre amúgy csak mi kaptunk 0 pontot a tanulmány készítőitől, ezzel abszolút sereghajtók vagyunk a görögök és a portugálok mögött. A részeredményekből kitűnik, hogy a magyarok szubjektíven is a legborúsabban ítélik meg az életüket, az elégedettségi skálán a mi 4.7 pontunkkal az utolsók vagyunk, messze elmaradva az átlagtól.