Magyarországon 100-ból 61 magyar gondolja azt, hogy nőtt a korrupció az elmúlt két évben. A magyarok a politikai pártokat tartják a legkorruptabbaknak, a politikusok megítélése semmit sem javult az évek során. A pártok után a második legkorruptabb terület az üzleti szektor - áll a Transparency International (TI) ma kiadott, Magyarországról szóló kutatásában.
Az állam, a pártok és néhány magáncég jár csak jól
A két, korrupció által legfertőzöttebb területnek európai és világszinten is a demokrácia letéteményeseként számon tartott politikai pártok számítanak, valamint az üzleti szféra. Nálunk 10-ből 8-an hiszik azt, hogy az állami működés részben vagy teljesen összefonódik egyes üzleti csoportok érdekeivel. A magyarok nem szeretik azt, ha az állam olyan döntéseket hoz, amelyek nem elsősorban Magyarországnak, hanem néhány üzleti csoportnak kedveznek. Egy 1-től 5-ig terjedő skálán a hazai lakosság 3,8-as erősségűnek tartja az állami korrupció mértékét, amely csak 1 százalék szerint „egyáltalán nem problémás”. Tehát 99 százalék szerint probléma ma Magyarországon a közszférában tapasztalható korrupció. Érdekes, hogy az európai átlaggal összehasonlítva a magyarok kevésbé tartják korruptnak a politikai pártokat (bár mindkét érték nagyon magas), az üzleti szférát viszont korruptabbnak tartjuk, mint az európai átlag (lásd a lenti táblázatot).
Nem fest jó képet az üzleti szektor mellett az államról az sem, hogy a megkérdezett magyarok csupán 18 százaléka gondolja, hogy a magáncégek nem, vagy csak kis mértékben tudják befolyásolni a döntéshozókat a saját javukra a közjó ellenében.
"Nem ismersz valakit?"
A felmérés szerint ezt a kérdést gyakran teszi fel valaki, ha ügyes-bajos dolga van egy-egy állami vagy önkormányzati hivatalban. A magyarországi válaszadók 85 százaléka szerint egy-egy ügyintézés során fontos szerepük van a személyes kapcsolatoknak, ellenkező esetben az állampolgár nem, vagy nem kielégítően – például nem elég gyorsan – kap meg egy szolgáltatást. Itthon is, és az Európai Unióban is az egészségügyben fizetnek a legtöbben kenőpénzt (hálapénzt). Magyarországon a megkérdezettek 18, míg az EU-ban 12 százaléka vallotta be, hogy fizet kenőpénzt, amikor egészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe.
"Csendes" mutyi
Mégis 10-ből 7 magyar nem jelentené a mutyit. Ez a legrosszabb arány Európában. Sok megkérdezett aktívan is hajlandó lenne tenni a korrupció ellen, például petíció aláírásával, vagy tüntetésen való részvétellel, de jelenteni a korrupciót – például a főnöknek, a rendőrségnek vagy egy jogvédő szervezetnek – csak nagyon kevesen merik. Többségük (58 százalék) azért, mert nem bízik abban, hogy bármi is történne az ügyében. Egyre többen vannak azok is, akik nem mernek lépni, ha korrupciót tapasztalnak. A tétlenek 30 százaléka mondta ugyanis azt, hogy fél a bejelentés következményeitől, ezért nem tesz semmit.
Így védik ősztől a bejelentőket
A kormány is felismerte, hogy a bejelentési hajlandóság nem valami magas. Június végén ezért új törvényjavaslatot dolgozott ki a korrupcióellenes küzdelemért is felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Ennek folyományaként őszre elkészülhet az az informatikai rendszer, amely teljes anonimitást biztosít a bejelentőknek, legyen szó a köz- vagy a magánszféráról. A bejelentőket oly módon teszik majd érdekeltté a korrupciógyanús ügyletek feltárásában, hogy bejelentés esetén ők mentesülnek a számukra hátrányos jogkövetkezményektől, azok semmisnek számítanak majd.
A bejelentések a kormánytól teljesen független alapjogi biztoshoz futnak majd be, ő vizsgálja azokat meg első körben - számolt be róla a múlt hónap végén Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára.
Az elektronikus rendszerben rögzítik majd a panaszt, számjegyes azonosítót kap minden ügy. A bejelentő ennek alapján tudja azonosítani, hogy ügye hogyan halad, és így tudják majd a teljes anonimitást biztosítani.
A törvénytervezet szerint a közszférában létrejönnek majd az ún. "integritás-felelősök", akik - ahogy Rétvári fogalmazott - azon "őrködnek majd, hogy a korrupciónak való kitettség minél kisebb legyen" az állami szerveknél. Ilyen felelősök már ma is működnek, például az NFÜ-ben is, ha a munkájuk beválik, egyre több helyen nevezhetnek majd ki ilyen felelősöket.
Az államtitkár azt is bejelentette: a magánszférában bevezetik a bizalmi ügyvéd státuszát, ennek érdekében módosítják az ügyvédekről szóló törvényt is. Egy-egy cég megállapodást köthet ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal, akiket köt a titoktartás. Ezek a bizalmi ügyvédek léphetnek fel a cégen belüli visszaélésekkel, korrupcióval szemben. A bizalmi ügyvédről elmondta még, ha valaki más ügyvédhez akar fordulni, ezt megteheti a jövőben is, ez egy lehetőség, amit felkínálnak. Ha a bizalmi ügyvédhez fordulnak a bejelentők, az további garanciákat jelent az eljárás során - fejtette ki.
Ajánlások Magyarországnak
A Transparency International azt ajánlja Magyarországnak, hogy haladéktalanul álljon helyre a kormánytól független állami kontrollintézmények autonómiája, ne érvényesülhessenek az államhoz közel álló és azzal összefonódó üzleti csoportok érdekei az állami döntéshozatalban, és legyen hatékonyabb a közérdekű bejelentések szabályozása. Az ősz folyamán a Parlament valószínűleg fogad el újabb jogszabályokat a bejelentők védelmével kapcsoltban.
A kormány amúgy 2012 márciusában fogadta el átfogó, korrupcióellenes programját, mely a Magyary-program része. A programot kidolgozó KIM szerint a rendszerváltás óta nem indult ilyen nagy szabású program a korrupció kiszűrésére és megelőzésére.
Jól teljesítünk vagy sem?
A TI mostani felméréséből ugyanakkor az derül ki, hogy a korrupció elleni védelem Magyarországon a 2011-es felméréshez képest gyengült, az állam és a közhivatalok, valamint a politikusok megítélése ebből a szempontból pedig tovább romlott (például a megkérdezettek 61 százaléka szerint a korrupció mértéke nőtt az elmúlt két évben, vagyis a legutóbbi kutatás óta).
Mindenképpen érdekes, hogy miközben a korrupcióval kapcsolatos vélemények azt mutatják, hogy Magyarországon a helyzet egyre rosszabb, a nemzetközi összesítésben a jobban teljesítő országok között vagyunk. Miközben ugyanis a magyarok 80 százaléka szerint szinte mindent átsző a korrupció, mikor attól kérdezik őket, hogy adtak-e kenőpénzt, már csak 12 százalék mondja, hogy igen, részese volt ilyen szinten a korrupciónak. Az ellentmondás abból is fakadhat, hogy miközben nem is jelentjük, ha korrupciót észlelünk, nem is valljuk be azt, ha erről kérdeznek minket.
Az orosz hadsereg egy rakétával és 62 drónnal támadta Ukrajnát szerdára virradóra, a légvédelem 33 drónt lelőtt, Kijevben kilencen megsebesültek – jelentette szerda reggel az ukrán légierő. 
