Magyarországon 100-ból 61 magyar gondolja azt, hogy nőtt a korrupció az elmúlt két évben. A magyarok a politikai pártokat tartják a legkorruptabbaknak, a politikusok megítélése semmit sem javult az évek során. A pártok után a második legkorruptabb terület az üzleti szektor - áll a Transparency International (TI) ma kiadott, Magyarországról szóló kutatásában.
Az állam, a pártok és néhány magáncég jár csak jól
A két, korrupció által legfertőzöttebb területnek európai és világszinten is a demokrácia letéteményeseként számon tartott politikai pártok számítanak, valamint az üzleti szféra. Nálunk 10-ből 8-an hiszik azt, hogy az állami működés részben vagy teljesen összefonódik egyes üzleti csoportok érdekeivel. A magyarok nem szeretik azt, ha az állam olyan döntéseket hoz, amelyek nem elsősorban Magyarországnak, hanem néhány üzleti csoportnak kedveznek. Egy 1-től 5-ig terjedő skálán a hazai lakosság 3,8-as erősségűnek tartja az állami korrupció mértékét, amely csak 1 százalék szerint „egyáltalán nem problémás”. Tehát 99 százalék szerint probléma ma Magyarországon a közszférában tapasztalható korrupció. Érdekes, hogy az európai átlaggal összehasonlítva a magyarok kevésbé tartják korruptnak a politikai pártokat (bár mindkét érték nagyon magas), az üzleti szférát viszont korruptabbnak tartjuk, mint az európai átlag (lásd a lenti táblázatot).
Nem fest jó képet az üzleti szektor mellett az államról az sem, hogy a megkérdezett magyarok csupán 18 százaléka gondolja, hogy a magáncégek nem, vagy csak kis mértékben tudják befolyásolni a döntéshozókat a saját javukra a közjó ellenében.
"Nem ismersz valakit?"
A felmérés szerint ezt a kérdést gyakran teszi fel valaki, ha ügyes-bajos dolga van egy-egy állami vagy önkormányzati hivatalban. A magyarországi válaszadók 85 százaléka szerint egy-egy ügyintézés során fontos szerepük van a személyes kapcsolatoknak, ellenkező esetben az állampolgár nem, vagy nem kielégítően – például nem elég gyorsan – kap meg egy szolgáltatást. Itthon is, és az Európai Unióban is az egészségügyben fizetnek a legtöbben kenőpénzt (hálapénzt). Magyarországon a megkérdezettek 18, míg az EU-ban 12 százaléka vallotta be, hogy fizet kenőpénzt, amikor egészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe.
"Csendes" mutyi
Mégis 10-ből 7 magyar nem jelentené a mutyit. Ez a legrosszabb arány Európában. Sok megkérdezett aktívan is hajlandó lenne tenni a korrupció ellen, például petíció aláírásával, vagy tüntetésen való részvétellel, de jelenteni a korrupciót – például a főnöknek, a rendőrségnek vagy egy jogvédő szervezetnek – csak nagyon kevesen merik. Többségük (58 százalék) azért, mert nem bízik abban, hogy bármi is történne az ügyében. Egyre többen vannak azok is, akik nem mernek lépni, ha korrupciót tapasztalnak. A tétlenek 30 százaléka mondta ugyanis azt, hogy fél a bejelentés következményeitől, ezért nem tesz semmit.
Így védik ősztől a bejelentőket
A kormány is felismerte, hogy a bejelentési hajlandóság nem valami magas. Június végén ezért új törvényjavaslatot dolgozott ki a korrupcióellenes küzdelemért is felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Ennek folyományaként őszre elkészülhet az az informatikai rendszer, amely teljes anonimitást biztosít a bejelentőknek, legyen szó a köz- vagy a magánszféráról. A bejelentőket oly módon teszik majd érdekeltté a korrupciógyanús ügyletek feltárásában, hogy bejelentés esetén ők mentesülnek a számukra hátrányos jogkövetkezményektől, azok semmisnek számítanak majd.
Az elektronikus rendszerben rögzítik majd a panaszt, számjegyes azonosítót kap minden ügy. A bejelentő ennek alapján tudja azonosítani, hogy ügye hogyan halad, és így tudják majd a teljes anonimitást biztosítani.
A törvénytervezet szerint a közszférában létrejönnek majd az ún. "integritás-felelősök", akik - ahogy Rétvári fogalmazott - azon "őrködnek majd, hogy a korrupciónak való kitettség minél kisebb legyen" az állami szerveknél. Ilyen felelősök már ma is működnek, például az NFÜ-ben is, ha a munkájuk beválik, egyre több helyen nevezhetnek majd ki ilyen felelősöket.
Az államtitkár azt is bejelentette: a magánszférában bevezetik a bizalmi ügyvéd státuszát, ennek érdekében módosítják az ügyvédekről szóló törvényt is. Egy-egy cég megállapodást köthet ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal, akiket köt a titoktartás. Ezek a bizalmi ügyvédek léphetnek fel a cégen belüli visszaélésekkel, korrupcióval szemben. A bizalmi ügyvédről elmondta még, ha valaki más ügyvédhez akar fordulni, ezt megteheti a jövőben is, ez egy lehetőség, amit felkínálnak. Ha a bizalmi ügyvédhez fordulnak a bejelentők, az további garanciákat jelent az eljárás során - fejtette ki.
Ajánlások Magyarországnak
A Transparency International azt ajánlja Magyarországnak, hogy haladéktalanul álljon helyre a kormánytól független állami kontrollintézmények autonómiája, ne érvényesülhessenek az államhoz közel álló és azzal összefonódó üzleti csoportok érdekei az állami döntéshozatalban, és legyen hatékonyabb a közérdekű bejelentések szabályozása. Az ősz folyamán a Parlament valószínűleg fogad el újabb jogszabályokat a bejelentők védelmével kapcsoltban.
A kormány amúgy 2012 márciusában fogadta el átfogó, korrupcióellenes programját, mely a Magyary-program része. A programot kidolgozó KIM szerint a rendszerváltás óta nem indult ilyen nagy szabású program a korrupció kiszűrésére és megelőzésére.
Jól teljesítünk vagy sem?
A TI mostani felméréséből ugyanakkor az derül ki, hogy a korrupció elleni védelem Magyarországon a 2011-es felméréshez képest gyengült, az állam és a közhivatalok, valamint a politikusok megítélése ebből a szempontból pedig tovább romlott (például a megkérdezettek 61 százaléka szerint a korrupció mértéke nőtt az elmúlt két évben, vagyis a legutóbbi kutatás óta).
Mindenképpen érdekes, hogy miközben a korrupcióval kapcsolatos vélemények azt mutatják, hogy Magyarországon a helyzet egyre rosszabb, a nemzetközi összesítésben a jobban teljesítő országok között vagyunk. Miközben ugyanis a magyarok 80 százaléka szerint szinte mindent átsző a korrupció, mikor attól kérdezik őket, hogy adtak-e kenőpénzt, már csak 12 százalék mondja, hogy igen, részese volt ilyen szinten a korrupciónak. Az ellentmondás abból is fakadhat, hogy miközben nem is jelentjük, ha korrupciót észlelünk, nem is valljuk be azt, ha erről kérdeznek minket.
A munkanélküli ukrajnai menekülteket munkavállalásra, máskülönben a hazájukba való visszatérésre kell bátorítani – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben. 
