Magyarország szemet vetett az amerikai földgázra

David Kostelancik, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője egy korábbi rendezvényen. MTI Fotó: Kovács Tamás

Kellett néhány népszerűtlen intézkedést hozni

Az AmCham (Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarországon) csütörtöki rendezvényén Szabó László, Magyarország nemrég kinevezett washingtoni nagykövete, külügyminiszter-helyettes elmondta: az AmChamnek nagy hatása volt az elmúlt években a magyar kormány gazdaságpolitikájára.

Elismerte, hogy a válság éveiben hozott unortodox intézkedések szokatlanok és váratlanok voltak, és sok vállalat nem értett egyet velük, de az akkori, Görögországénál is rosszabb helyzetből ezen intézkedések segítségével sikerült kivezetni az országot. Valóban rekordszintre kellett emelni kellett az áfát, de eközben csökkenteni lehetett a vállalati adókat, a foglalkoztatást terhelő adókat – Szabó László szerint ennek is következménye, hogy mostanra  sikerült  4,4 százalékra csökkenteni a munkanélküliséget 11 százalék fölötti szintekről.

Eközben Magyarország jobban integrálódott a fejlett világba, elismertsége nőtt, globálisan az egyik legvonzóbb hely lett a külföldi befektetők számára – véli a kinevezett nagykövet.

Az amerikai gáz csökkentheti az orosz függőségünket?

Magyarország Amerikából nézve talán jelentéktelennek tűnik, de Szabó László szerint igenis relevánssá válhat az amerikai partnerek számára. Példaként említette, hogy a Visegrádi Négyek elnökségét most Magyarország viszi, az időszak egyik legfontosabb témája az energiabiztonság kérdése – ebben pedig a kinevezett nagykövet szerint sok közös ügyünk lehet az amerikaiakkal.

Ha ugyanis Horvátországon keresztül tudunk cseppfolyós földgázt (LNG) importálni, az nagy jelentőségű lenne az energiafüggőségünk csökkentése, az orosz gáz részleges kiváltása szempontjából (a Washington és Berlin között zajló energiaháborúról és Magyarország növekvő LNG-iránti érdeklődéséről épp a napokban írtunk >>).

Kiderült, hogy mennyire fontosak nekünk az amerikaiak

Szabó László arról is beszélt: az USA a legnagyobb exportpatnerünk az EU-n kívül, Magyarország sikere pedig erősen függ az exporttól.  Megemlítette: az MNB nemrég módszertant váltott a külföldi befektetések értékelésénél, így kiderült: az új módszertannal a korábbi 8-9. hely helyett a 2. helyen áll az Egyesült Államok a befektetések volumene szempontjából.

Bár a Trump-adminisztráció jelszava a „Buy American, hire American” (Vegyél amerikait [termékeket], vegyél fel amerikait [munkaerőt]), Magyarország nagy reményekkel áll az együttműködés előtt,  sok kecsegtető lehetőséget lát - várják is az amerikai javaslatokat.

Szeretnek itt lenni az amerikai cégek

David J. Kostelancik ideiglenes ügyvivő, a budapesti Amerikai Nagykövetség vezetője beszédének elején elmondta: már nagyon várják, hogy megkezdje nagyköveti munkáját Szabó, arra számítanak, hogy előmozdítja a kereskedelmi ügyeket a két ország között. Az ügyvivő is a statisztikákat emlegette: közel 100 000 magyar dolgozik amerikai cégeknek, az USA a második legnagyobb külföldi befektető. Az amerikai cégek így nagyban hozzájárulnak a magyar gazdaság teljesítményéhez, munkahelyeket teremtenek.

Az amerikai cégek az üzletbarát modellt, a központi elhelyezkedést, a kormánnyal való jó együttműködést emelik ki a háttérbeszélgetéseken – mondta Kostelancik.

Rendben vagyunk Amerikával

A kétoldalú kapcsolatok jól alakulnak, pár példát is hozott: a héten tartották a 2. éves üzleti tanácsadói találkozó volt, két hete látogatta meg Magyarországot Indiana kormányzója, korábban Washingtonba utazott 23 magyar cég egy befektetési fórumra. Jól láthatóan van érdeklődés a kölcsönös üzleti lehetőségek iránt, ezek valóra váltásában örömmel segít az amerikai nagykövetség.

A befektetési döntésekre azonban más tényezők is hatással vannak. Az egyik a stabilitás, a másik a kétoldalú kapcsolatok erőssége. Ez utóbbi nagyon is megvan Kostelancik szerint; jól mutatja szerinte ezt az is, hogy a NATO-együttműködés keretében Magyarországon több hadgyakorlat is lesz a nyáron. Az uniós ügyekben is szoros az együttműködés, szeretnének új amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodást. Több más közös programot említett, többek között az 1995 óta működő Nemzetközi Rendészeti Akadémiát és kulturális programok támogatását. Számos program jelent forrást és energiát egy egészséges és jól működő kapcsolathoz - mondta.

Korrupció, átláthatóság, kiszámíthatóság - ebben még van hova fejlődnünk

A befektetési döntéseknél szintén fontos a befektetési klíma kérdése: az amerikai cégek rendszerint felteszik Magyarországgal kapcsolatban is azt a kérdést, hogy rendesen bánnak majd itt a cégemmel? A bíróságok megfelelően kezelnek?  A kormány intézkedései kiszámíthatóak? Milyen a korrupció helyzete? Van esélye a cégemnek a közbeszerzéseken? Ezzel kapcsolatban Kostelancik megemlítette: ma délután adják ki az üzleti klíma-jelentést, ebben mutatják be a magyarországi befektetések előnyeit és az ezeket övező kihívásokat – ez utóbbiak a korrupció, az átláthatóság, a kiszámíthatóság terén jelentkeznek az ügyvivő szavai szerint.

Az ügyvivő elmondta: ezekben is örömmel adnak javaslatokat a helyzet javítása érdekében; elkötelezettek, hogy nagykövetségként, kormányként növeljék az együttműködést, amihez adott a nagyon erős alap. Őszintének, konstruktívnak kell lennünk – ebben az USA partnerként áll Magyarországhoz, mondta Kostelancik

Hogy áll a CEU ügye?

Kostelancik korábban több nyilatkozatban is kiállt a CEU mellett illetve a CEU ellehetetlenítését célzó törvény ellen, beszédében azonban most nem említette a témát. Az ügy állásáról egyébként most annyit tudni, hogy folynak a tárgyalások a felek között - de nem az Egyesült Államok kormányával, ahogy a magyar kormány szerette volna, hanem a valódi illetékessel, New York állammal - magyarán jelen állás szerint nem írják át az amerikai alkotmányt a magyar kormány kedvéért.

Az ügyvivő alig 10 napja adott ki közleményt a magyar kormány civil szervezeteket sújtó törvényéről, ám most erről sem volt szó az üzleti rendezvényen.