Még csak két hét telt el Trump elnök beiktatása óta és Washington politikai vezetésébe és autoritásába vetett hit alapjaiban rendült meg Nyugat-Európában. Az EU és az Egyesült Államok között konfliktusok robbantak ki a kereskedelem- és védelmi politikáról, amely a Brüsszel vezette Uniót csak tovább löki a válság bugyraiba. A nyugat-európai közvélemény elképesztően negatívan áll az új amerikai elnökhöz. Egy FranceInfo által készített közvélemény kutatás szerint Trump elutasítottsága 83 százalékon áll Németországban, 82 százalékon Franciaországban, 80 százalékon Spanyolországban, 75 százalékon az Egyesült Királyságban és 59 százalékon Olaszhonban.

Hét évtizedes mélypont

Az ellenségeskedés gyorsan felszínre tört az amerikai és a nyugat-európai politikai osztály között is. Obama még tavaly novemberben győzködte arról a nyugat-európai vezetőket, hogy Trump mélyen elkötelezett a NATO és a transzatlanti szövetség irányába. Két hónappal később a transzatlanti kapcsolatok a Második Világháború óta nem látott bizalmi szintre zuhantak.

Trump a megválasztása óta nekiment Berlinnek és követelte, hogy vegyenek több amerikai autót. Azzal fenyegetőzött, hogy 35 százalékos vámot vet ki a német autóexportra. Égre-földre dicsérte a Brexitet és Ted Malloch személyében olyan nagykövetet választott Brüsszelbe, aki nyilvánosan hangoztatja euró-ellenességét.

Új európai külpolitikai stratégia kell

Káncz Csaba

Ezek a kijelentések mind nyilvános deklarációi annak, hogy a Trump kormányzata ellene megy Nyugat-Európa intézményes alapjainak. A hatás-ellenhatás törvénye alapján komoly gondolkodás kezdődött a vezető európai körökben a külpolitikai irányvonal radikális átalakításáról. A vezető német hetilap, a Spiegel szakítást javasol az amerikai szövetségessel és a kapcsolatok javítását Kínával. A balliberális folyóirat szerint egy új Berlin-Peking tengely legalább részben felválthatná a transzatlanti rendet.

Hétfőn Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-tárgyalásokért felelős biztosa Londonban arról beszélt, hogy az EU-t három irányból támadják: az iszlamista terroristák, az oroszok és a mostani amerikai vezetés. Kedden Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke írt nyílt levelet az EU tagállami vezetőknek. Tusk szerint a tolakodó Kína, Oroszország agresszív politikája, a közel-keleti “terror és anarchia”, valamint “az amerikai adminisztráció aggasztó bejelentései” veszélybe sodorhatják Európát. Az utóbbi Tusk szerint a nagy fenyegetés, mivel az elmúlt 70 év amerikai külpolitikai irányát kérdőjelezi meg.

Európai Unió állam- és kormányfői ma Máltán az informális csúcson kiemelten foglalkoznak a megváltozott világhelyzettel és a migrációs válsággal. Legalábbis a hivatalos program szerint ezek a külső válságok lesznek a napirenden. Valójában azonban olyan belső kihívások, mint a Brexit utáni mag-EU megerősítése és a déli tagállamok – Olaszország, Görögország - euróövezeti tagságának jövője prominensebben kerül elő a mai háttérbeszélgetéseken.

Káncz Csaba jegyzete