Márpedig ennek a Központi Statisztikai Hivatal által ma kiadott legfrissebb inflációs adat alapján megnőtt az esélye. A 3,7 százalékos éves átlagos márciusi fogyasztói árindex ugyanis 0,2 százalékponttal haladta meg az elemzői várakozásokat, és 0,6 százalékponttal a februári szintet. Noha a K&H vezető makrogazdasági elemzőjének lapunknak elküldött véleménye szerint a pénzromlás elérte az idei csúcsát és a következő hónapokban a bázishatás miatt lassulásra lehet számítani, novemberben és decemberben újból gyorsulás várható. Emiatt Németh Dávid 3,1 százalékos éves átlagos inflációt vár.
Ez ugyan megegyezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) két hete publikált inflációs előrejelzésével, csakhogy a jegybank a maga 3,1 százalékos prognózisát még a márciusi adat ismerete nélkül készítette el. Márpedig jelzésértékű, hogy az optimistábbak közé tartozó Takarékbank-elemzők 3,4 százalékra emelték a várakozásukat, míg a CIB Bank 3,1-3,3 százalékos sávba várja az éves átlagos inflációt 2019-ben.
Ha bejönnek ezek a prognózisok, akkor a június 3-án debütáló új szuperállampapírnak, az ötéves Nemzeti Kötvénynek nem könnyű helyzetből kell felvennie a versenyt a többi instrumentummal a lakosság kegyeiért. Hiszen az első fél évére évi 3,5 százalékban meghatározott kamata azt jelenti, hogy jó esetben is alig néhány tizedszázalékpontos reálkamat ütheti az azt megvásárló magánszemélyek markát. Ha viszont újabb inflációs meglepetésekre kerül sor, akkor 2019-ben akár a fogyasztói árindexnél is kevesebbet fizethet ez az új sorozat, amelytől a kormány nem kevesebbet vár, mint hogy hozzájáruljon a jelenlegi 5900 milliárd forintos lakossági állampapír-állomány öt év alatti megduplázódásához.
Hiába fizet ugyanis majd évről évre egyre magasabb, az ötödik évben már évi 6 százalékos kamatot a Nemzeti Kötvény, ha a magyar lakosság többsége egy évnél nemigen tekint előrébb. Legalábbis erre lehet következtetni az MNB legfrissebb adatából, miszerint a háztartások által februárban tulajdonolt 5727 milliárd forint értékű, hazai fizetőeszközben denominált állampapírnak csak kevesebb, mint a felének, 2658 milliárdnyinak a lejárata haladta meg az egy évet, több mint 3000 milliárdnyi viszont egy éven belül volt esedékes.
Amennyiben az infláció még a most vártnál is magasabb lesz, az még kevésbé teheti vonzóvá a Nemzeti Kötvényt. Mindenekelőtt azáltal, hogy míg ezen instrumentum kamata fix, addig a fő versenytársának tekinthető – június 3-a után az új sorozataira ugyanúgy kamatadó-mentességet élvező – Prémium Magyar Állampapíré (PMÁP) növekszik, mivel annak kamata deklaráltan követi az inflációt (az idén még a tavalyi 2,8 százalékos pénzromlás a zsinórmérték).
Ha az infláció már a jegybanki tűréshatáron is túlmegy, magyarul, az tartósan, 1 százalékponttal nagyobb mértékben meghaladja a 3 százalékos középtávú inflációs célt, és a nemkonvencionális eszközök sem hatnak fékezően, akkor az MNB kamatemelésre kényszerülhet. Ennek bekövetkeztét ugyan az elemzők döntő többsége most 2020-nál korábbra nem teszi, ám ezt a már említett újabb inflációs meglepetések az idei évre előrehozhatják. A kamatemelést pedig az Államadósság Kezelő Központ csak némi késéssel, a Nemzeti Kötvény újonnan kibocsátott sorozatainál tudja érvényesíteni, a június 3-án piacra dobott instrumentumnál értelemszerűen már nem.
Összességében szűknek tűnik az mezsgye, amelyen egy magánszemélynek vonzóbb lehet Nemzeti Kötvénybe fektetnie, mint az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírba. A jelenlegi adatok alapján 3,25 százalékot meghaladó éves inflációs átlag felett már a PMÁP hozhat többet. Márpedig az MNB-nek a márciusi magasabb adat előtt kiadott prognózisa 2020-ra 3,1, 2021-re 3 százalékos inflációt vizionál.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
