Tegnap óta lehetett sejteni, hogy irányváltás következik - mondta Tóth Gergely a Buda-Cash elemzője az EU/IMF-tárgyalásokban bekövetkezett fordulatról, miután a Bizottság zöld jelzést adott Magyarországnak a tárgyalások megkezdéséről, két héten belül itt lehet az IMF küldöttsége.

"Se veled, se nélküled"

A folyó ügyekben hónapok óta tart a "se veled, se nélküled" az Európai Unióval, a felek nem nagyon tudtak előrelépni - mondja Tóth, aki nem tudja, mit ígérhetett tegnap az informális találkozón Orbán Viktor a Bizottság elnökének, de amit ígért, az "nagyon jól sikerült".

Az eredeti szerint Magyarországnak mind a három, januárban indult kötelezettségszegési eljárásnak meg kellett volna felelnie, hogy elkezdhesse a tárgyalásokat. Az EB hátralépett egyet és megelégedett az MNB-törvény módosításával illetve az azzal kapcsolatos magyar ígéretekkel (az EKB néhány aggályára még mindig nem adtunk választ).

Kötelezettségszegés: fékezhetik-e még a megállapodást?

Tóth Gergely szerint az nagy kérdés, hogy a másik két üggyel mi lesz, az biztos, hogy a bírák nyugdíjazása valamint az adatvédelmi ombudsman ügye az Európai Bíróság előtt folytatódik, gyorsított eljárásban - de kérdés, hogy azok képezhetik-e majd egy IMF-megállapodás aggályát a későbbiekben. Egyelőre valószínűbbnek tűnik, hogy az Európai Bizottság külön kezeli majd ezeket az ügyeket a magyar hitelkeret-megállapodástól, az Európai Bíróság végső szava ugyanis kötelező érvényű lesz majd Magyarországra nézve.

Senkinek sem érdeke, hogy Magyarország még nagyobb bajba kerüljön, a felek engedtek. Az EU sem olyan merev már ,mint volt pár hónappal ezelőtt és a magyar fél is tett engedményeket. Ebből a szempontból kulcsfontosságú volt a jegybank függetlenségének ügye - mondja a Buda-Cash elemzője.
"Ezt a huzavonát már az EU is kezdte unni egy kicsit" - mondja Tóth Gergely, aki szerint lesz elég gondja Spanyolországgal és például Olaszországgal az EU-nak. Egy gonddal kevesebb, hogy rövidre zárták a magyar ügyet.

Tóth szerint, ha az EU innentől parkoló pályára teszi a másik két kötelezettségszegési eljárást, a megállapodás már nyár elejére összejöhet, az elemző 15 milliárdos készenléti hitelkeretet tart reálisnak.

Brüsszel fél a dominótól, de az IMF tovább szoríthat minket

Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója szerint kölcsönös gesztusokat tett egymásnak az EU és Magyarország. Az elemző szerint a magyar kormány nyilván engedett a jegybanktörvény ügyében, miközben Brüsszel is rugalmasabb lett. Sarkadi-Szabó szerint jól jött Magyarországnak, hogy az elmúlt hetekben fokozódott az aggodalom a perifériás országok csődjével kapcsolatban, az EU ugyanis egyre jobban fél a dominó-effektustól. Magyarországot sokkal olcsóbb megmenteni, vagy mentőövet dobni neki, mint például Spanyolországnak, így gyakorlatilag viszonylag kis ráfordítással ki lehet iktatni ezt a kockázatot. Az elemző ugyanakkor figyelmeztetett, hogy még nem dőlhetünk hátra, ugyanis a következő hetekben az IMF további gazdaságpolitikai engedményekre kényszerítheti Magyarországot, ez akár az adórendszert is érintheti. Sarkadi-Szabó szerint ezek változatlanul kemény tárgyalások lehetnek.

Olcsóbb lesz-e az államadósság finanszírozása?

Sarkadi-Szabó Kornél emlékeztetett rá, hogy egyelőre nem tudjuk, mekkora mértékű lesz a mentőöv és azt sem, hogy ahhoz hozzá kell nyúlnunk, vagy elég a megállapodás puszta ténye ahhoz, hogy megnyugtassuk a piaci szereplőket. Az elemző szerint ahhoz, hogy a következő időszakban tartósan csökkenjen a magyar államadósság finanszírozásának költsége, azaz az állampapírok hozama, az kell, hogy az európai válság is csituljon, a befektetők megnyugodjanak a perifériás országokkal kapcsolatban is. Ha viszont a nemzetközi aggodalmak is fokozódnak, akkor nagy valószínűséggel hozzá kell majd nyúlnunk a hitelkerethez, hogy abból fizessük a lejáró adósságot, az ugyanis még mindig sokkal alacsonyabb kamatozású, mint az állampapírhozamaink. (A mai bejelentés után a 10 éves magyar állampapírok hozama meredeken, 50 bázisponttal zuhant, 8,3 százalékra.)