Iráni támogatású iraki milíciák támadást intéztek a kurd erők ellen a török határ közelében, ahol nem csak egy határátkelő található, de az a fontos olajvezeték is, amelyen át a kurdisztáni olajat Törökország felé küldik, hogy ottani kikötőkben exportálják. Bagdad jelezte, hogy iraki ellenőrzés alá akarja vonni a kurd-török határátkelőket, de ez csak úgy lehetséges, a ha a kurdok átadják azokat, vagy erőszakkal elveszik tőlük.
Népi milíciák
Úgy tűnik, utóbbi megoldás az iráni támogatású milíciákra marad, így a hivatalos iraki hadsereg nem keveredik bele a dologba, vélhetően amerikai szövetségese nem is hagyná neki. Az amerikai külügyminiszter amúgy is feloszlatná ezeket a milíciákat az Iszlám Állam elleni harc végeztével, azonban mint Tillerson és az iraki miniszterelnök, al-Abadi megbeszélésén kiderült, utóbbi hallani sem akar erről. Nagyon is jól jönnek neki ezek a csoportok a kínosabb és nemzetközileg vitatottabb feladatokhoz.
A Reuters kurd forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a török határátkelőtől 40 kilométerrel délre, Rabiánál, egy szír-iraki határátkelőnél a kurd persmerga erők sikeresen visszaverték a milíciák támadását. Egy iraki katonai szóvivő tagadta, hogy bármilyen harcra sor került volna, de más források is megerősítették, hogy hajnal óta harcok folytak, melyek napközben is tartottak. A kurd elnök, Maszud Barzani médiatanácsadója a Twitteren azt írta, hogy a pesmerga visszaverte a támadást Rabiánál.
Szaddam kísértete
Egy iraki kormánytanácsadó még hétfőn azt nyilatkozta, hogy meg akarják szerezni az egész iraki-szír-török határháromszöget a két határátkelővel együtt, de arról nem beszélt, hogy katonai erőt is szándékoznak-e bevetni. A határ szíriai oldalát az amerikai támogatású szíriai kurd erők őrzik. A török határátkelő már vitathatatlanul kurd terület, már 1991-ben kurd ellenőrzés alá került, amikor Amerika és a nyugati államok az első Öböl-háború után kitessékelték onnan Szaddam Husszein seregeit. Ha erre a területre most erőszakkal behatolnának az iraki erők, az Szaddam Husszein legrosszabb napjaira emlékeztetne, ami már Amerikának is igen kínos.
Nagy lett a mellényük
Tillerson még Szaúd-Arábiában közölte, hogy az iráni támogatású félkatonai síita milíciát, melynek feladata az Iszlám Állam elleni harcolt, fel kellene oszlatni, de erre az iraki külügyminiszter éles hangon válaszolt: a milíciák az iraki intézmények részei, sőt Irak és a régió reménységei. A miniszterelnök kabinetje még durvábban válaszolt: senkinek nincs joga beleavatkozni az iraki ügyekbe. Az egyik milícia vezetője pedig azt közölte: Amerika lesz az, aki haza lesz küldve.
Úgy tűnik, az iraki kormány és a síita vezetők nem túl hálásak, pedig volt egy pillanat, amikor az Iszlám Állam elfoglalta Irak harmadát, és az ország közel volt az összeomláshoz. Akkor az amerikai fegyverek, légierő és katonai irányítás jelentette a megmentő erőt, de most, hogy az ellenséget legyőzték, már nincs hála, ahogy a kurdok irányába sincs. Amerika persze szívesen hazamenne, már 10 éve is ezt próbálta, de attól lehet tartani, hogy újra jönne az Iszlám Állam, vagy egy hasonló szervezet, és akkor megint elfutnak, akik most magabiztosak.
A miniszterelnök jabvasolta. 
