Hamar elpárolgott a januárban látott lendület a magyar iparban. „Februárban gyenge ipari adat érkezett: az előző két hónap növekedése után nem volt váratlan a korrekció, de ennél azért kedvezőbb adatra lehetett számítani. Az ipar továbbra sincs túl a nehezén, még mindig mérsékelt a kereslet. És ez a februári adat, ebben még nem látszódnak az iráni háború hatásai” – értékelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számait Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, amiről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu számolt be.
„Az elmúlt két hónap erős teljesítményét (a decemberit és a januárit – a szerk.) nem sikerült annulálni, és bár a fix bázisú index romlott, mégis magasabban van, mint a legutóbbi mélypontja. Tehát a 2021. év havi átlagához viszonyított teljesítmény rossz (-7,8 százalék), de az, hogy nem láttunk újabb mélypontot, talán tényleg jelezheti, hogy innen már csak felfelé vezethet az út” – árnyalta a képet Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
A KSH első becslésében a pozitív oldalon a számítógép, elektronikai, optikai termékek, illetve a villamos berendezések gyártását emelte ki, amik éves alapon ismét bővülni tudtak. Ez utóbbi alághoz tartozik az akkumulátorgyártás is.
A járműgyártás viszont továbbra is csak árnyéka önmagának. Bár a részleteket még nem közölte a statisztikai hivatal, feltételezhető, hogy a debreceni BMW-gyár beindulása nem tudta kompenzálni a Mercedes egy műszakos működése miatti termeléskiesést.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy hogyan teljesít a magyar export szempontjából kulcsfontosságú német gazdaság. De kiderül az is, hogyan érintheti az iráni háború a hazai ipar kilátásait és milyen teljesítmény várható 2026-ban az ágazattól.
Csak a választási retorika része volt ez a szóvivő szerint.
