A közelgő francia elnökválasztás fejleményei miatt nyugtalankodnak a befektetők világszerte. Mindenki amiatt aggódik, hogy az utolsó pillanatban nagy meglepetés éri a piacokat, ahogy azt az amerikai elnökválasztás finisében is láthattuk. Egy ilyen fejlemény populista politikust ültethet a világ ötödik legjelentősebb gazdasági hatalmának elnöki székébe és Marine Le Pen éppen vezet a közvélemény kutatások szerint - mondja Christopher Dembik, a Saxo Bank elemzője a francia elnökválasztás piacokra gyakorolt hatásairól.
A szakértő szerint pénzügyi piacokon a „Le Pen hatás” már most is kézzelfogható:
-
A befektetők egyre erősebben spekulálnak a francia államkötvényekkel. A forgalom januárban robbanásszerűen megnövekedett, és elérte a 236,1 milliárd eurót, ami 40 százalékkal haladja meg az elmúlt év havi forgalmi átlagértékét.
-
A tízéves francia államkötvényeknek a hasonló lejáratú német állampapírokhoz viszonyított kamatfelára továbbra is igen magas.
-
A francia országkockázati felár, a CDS szintje most lépte át a 70 bázispontot – január végén a CDS szintje még csak 40 bázispont körül mozgott.
-
A francia gazdaságpolitikai bizonytalansági index rekordmagasságban áll, miközben az európai gazdaságpolitikai bizonytalansági index éppen jön lefelé a 2016-os csúcsról.
-
A CAC40 az év eleje óta alulteljesít az európai részvénypiacokhoz képest. A kedvezően alakuló beszámolási időszak ellenére a francia index 0,3 százalékkal csökkent, miközben a DAX 1,9 százalékkal, a FTSE 100 pedig 2 százalékkal emelkedett.
Christopher Dembik szerint a külföldi befektetők legnagyobb félelme az, hogy a politikai kockázat miatt a kamatlábak emelkedésnek indulnak. 2007-ben Franciaország kamatterhei (az államháztartás második legjelentősebb kiadási tétele) a GDP 2,5 százalékára rúgott – ez a szám 2016-ra 1,7 százalékra mérséklődött a csökkenő kamatok eredményeképpen (még úgy is, hogy az eladósodottság mértéke jelentősen emelkedett). Franciaország GDP-arányos kamatterhe alacsonyabb, mint a legtöbb európai országé (Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország), de Németország hasonló mutatójánál nagyobb. Még abban az esetben is, ha a kamatlábak ugrásszerű növekedésnek indulnának, Franciaország kamatterhei várhatóan csökkenni fognak 2017-ben és 2018-ban (várhatóan a GDP 1,5 százaléka körül alakulnak majd), mivel lassan kifutnak a 2007-es pénzügyi válság kitörése után felvett hitelek.
Feltételezve, hogy a tízéves francia államkötvények hozama 4 százalékon áll, az infláció 2 százalék körül alakul, a GDP növekedés üteme pedig 1 százalékos lesz, minden más tényező változatlansága mellett a kamatterhek csak a 2020-as évek elejére közelítik meg a 2012-es szinteket. A „Le Pen hatás” (várhatóan átmeneti) vagy más külső tényező (mint például az infláció szintjének általános emelkedése) eredményeként kialakuló magasabb kamatszintek tehát minden bizonnyal nem lesznek jelentős hatással az államháztartás egyenlegére az elkövetkező elnöki mandátum időtartama alatt.
