Újabb gigantikus összeget tervez az amerikai gazdaságra zúdítani Joe Biden: a nemrég elfogadott, 1900 milliárd dolláros azonnali koronavírus-mentőcsomag után most egy még annál is nagyobb, háromezer milliárd dollár értékű programon dolgoznak az elnök tanácsadói, írja a Financial Times.
A lap szerint míg az első gigacsomag elsősorban a koronavírus okozta károkat igyekezné mérsékelni, addig ez a második lépcső már a jövőt formálná át: az államok infrastruktúráját, a tisztaenergia-szektort és az oktatást fejlesztenék belőle. A csomagot részben az USA legvagyonosabb rétegére és legnagyobb cégeire kivetett adók tervezett megemelésével fedeznék. A lap megjegyzi: az új csomagban még semmi sem végleges, a tervezetet Biden még nem is látta - de még a héten prezentálják neki a részleteket.
A csomagtervről elsőként beszámoló New York Times szerint, amennyiben sikerül átnyomni az újabb programot, azt két fő lépcsőben valósítanák meg. Elsőként az infrastruktúra-fejlesztésre koncentrálnának, utána jönne csak a szociális területre fókuszáló rész megvalósítása. Utóbbi részét képezné a community college-ok (egy- vagy kétosztályos főiskola) ingyenessé tétele, az iskolai előkészítők univerzálissá tétele és a fizetett szabadságok kiterjesztése. Az első lépcsőből közel ezermilliárd dollár csak utak, hidak, vasút, kikötő, elektromosautó-töltőállomások építésére, valamint az államok elektromos hálózatának fejlesztésére menne el. Az első lépcsőben fejlesztenék az államok 5G-hálózatát is, és programot indítanának egymillió "megfizethető" energiatakarékos otthon felépítéséért.
A Times szerint az újabb csomag végső értéke egyébként nem is 3, hanem akár 4 ezer milliárd dollár is lehet, mert a tervezet számos adókedvezmény bevezetését is tartalmazza, úgy mint a családok gyermekgondozását segítő hiteleket és a már meglévő épületek energiahatékonyabbá tételét ösztönző forrásokat. Ezen túl a szegénység felszámolását célzó átmeneti adócsökkentéseket is hozhat, melyek további dollárszázmilliárdokkal növelhetik a csomag költségét.
Hogy aztán sikerül-e átnyomni az újabb csomagot, az kérdéses, hiszen a demokratáknak csak lehelletnyi többsége van a képviselőházban és a szenátusban is, és bár az FT szerint a republikánus képviselők az infrastruktúra-fejlesztés mellett vannak, a legvagyonosabb rétegek keményebb megsarcolását és a további adóterveket kifejezetten ellenzik. Mint emlékezetes, Biden az elnökválasztási kampányában azt ígérte, hogy a jelenleg 21 százaléknyi társasági adót 28 százalékosra emeli, különféle eszközökkel arra kényszeríti a multinacionális cégeket, hogy a külföldön képződött bevételeik után többet adózzanak az USA-ban, valamint különadót szab ki azon amerikaiakra, akik évi 400 ezer dollárnál többet keresnek. Vagyis bevezetné a gazdagadót. Mitch McConnell republikánus szenátor már múlt héten azt nyilatkozta, hogy szerinte semmiféle lelkesedést nem fog kiváltani a pártjából ezen adók emelésének az ötlete, mert az csak a további adóemelések trójai falova lenne.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
