Matolcsy György felvázolta, milyen évtizedben hajózunk
Az 58. Közgazdász Vándorgyűlés nyitóelőadásán Matolcsy György arról beszélt, hogy milyen lehet az előttünk álló évtized. A jegybank elnöke számos területen forradalmi változásokat vár, szerinte a fenntarthatóság kulcsfontosságú lesz.
Milyen évtizedben hajózunk? – tette fel a kérdést előadásának címében a jegybank elnöke. 2020-ben egy új évtized indult, előbb a pandémiával, majd egy brutális gazdasági visszaeséssel. Matolcsy György szerint azonban már 2019-ben is a növekedés lassulását láttuk, de ami megtörtént, arra nem lehetett számítani. Nem példanélküli, ami a gazdaságban történt, ugyanakkor szerencsére nem is mindennapos.
Mintát jelentenek a nagy ciklusok
Matolcsy György szerint történelmi ritmusok, ciklusok vannak, amelyekből következtetni lehet a jövőre. Persze nem mindegy, hogy ha a nagy ciklusokat tekintjük, akkor 50 éves (az 1970-es éveket látjuk viszont?) vagy 70 éves (az 1940-es éveket érdemes nézni?) ciklust nézünk. A modern gazdaság világa az elnök szerint közel áll a kvantumfizika világához; annak törvényei érvényesek lehetnek a gazdaságra is. Matolcsy György szerint mind a 40-es, mind a 70-es évekből lesznek visszaköszönő minták.
A mostani időszakban megismétlődhetnek például a geopolitikai feszültségek, ahogy az 1940-es években is volt, de ez a 70-es években is látható volt. A 40-es években katonai háború volt, a 70-es években viszont kamat- és árfolyamháború zajlott.
A 2020-as évtized talán Ázsia évtizede lehet. A korábbi összeszövődő világok elválhatnak egymástól és deglobalizáicó, lokalizáció mehet végbe. Emellett az erőforrásokért is komoly küzdelem lesz, azonban az már nem a klasszikusokért, hanem a technológiai eszközökhöz szükségesekért lesz fokozott kereslet.
Monetáris vagy fiskális politika
A válságig egy egyértelmű liberális gazdaságpolitika volt a jellemző, ez azonban most megváltozik. Ha megnézzük, hogy a 40-es éveket mi jellemezte, akkor azt láthattuk, hogy a fiskális politika volt fókuszban és a költségvetés segítségével próbálták a gazdaságot ösztönözni. A 70-es években pedig a monetáris politika került a fókuszba. A 2020-as éveket ezek fúziója fogja jellemezni: a fiskális és a monetáris politika együttes munkája várható, egy hibrid rendszer alakul ki. A magánszektor gazdasági ereje továbbra is meghatározó lesz, hiszen óriási erőforrások halmozódtak fel.
A 2020-as években visszaköszönhetnek a 40-es évek az állami fejlesztési politika erősödésében. A 40-es és 70-es évtizedben erősödő inflációt láttunk,
az előttünk álló évtized kapcsán nem láthatóak olyan jelek, amely az áremelkedést fűtené, ám az elmúlt évek nagyon mérsékelt inflációja után némi emelkedés várható.
A környezeti kihívások mellett nem mehetünk el
2020-ban nyilvánvalóan jelentős gazdaságpolitikai kihívás előtt állunk. A helyzetet nem csak egészségügyileg, hanem gazdaságilag, társadalmilag is kezelni kell. Ez utóbbi két nagy feladatot fog jelenteni, ugyanakkor mind a gazdaság, mind a társadalmi kérdések környezeti kihívásokban is jelentkeznek majd, amit kezelni kell.
A mostani mentőcsomagok, fejlesztési programok eladósodáshoz vezetnek. Olyan mértékű megugrás, amit most láthatunk, békeidőben nem jellemző. Matolcsy György szerint most fordított a helyzet, mint 10 éve, hiszen most a növekedést kell helyreállítani, majd utána az egyensúlyt. Több út is adódik, ilyen a japán példa, ahol óriási az eladósodottság, ám ennek jelentős része a jegybank mérlegében van. Adódik a pénzteremtés forradalma is, amikor új pénzt teremtenek, amit majd fejlesztési forrásként használnak fel. Ez azonban csak úgy tud működni, ha a fejlesztés egy versenyképességi fordulattal is jár - a jegybank elnöke szerint ez Magyarország számára is fontos.
Az adat váltja az olajat
Új erőforrás jött be az utóbbi időben, ez pedig az adat. Korábban a munkaerő volt a legfontosabb erőforrás. Most viszont úgy tűnik, hogy az adat még ennél is fontosabb lesz az előttünk álló évtizedben. Ami korábban a vas és acél (40-es évek), majd az olaj (70-es évek) volt, az most az adat. A világ legnagyobb vállalatai most nem az olajcégek lettek, hanem a technológiai vállalatok.
Az áruforgalom és a szolgáltatások bővülése messze elmarad az adatok keletkezésétől, kezelésétől. Sajnos Európa lemaradt az adatvezérelt világban, miközben kétpólusú világ alakult ki, amelynek két végpontja az Egyesült Államok és Kína.
Felmerül, hogy a 2020-as évtized exponenciális fejlődéssel jár, vagy már szingularitással (az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni – szerk.). Az IT területén két év alatt megduplázódik a számítási teljesítmény, ami az exponenciális növekedést jelzi. Ugyanakkor Raymond Kurzweil azt mondja, hogy nagyon közel vagyunk a szingularitáshoz.
A technológia fejlődése pénzügyi változással is jár majd. A jegybank elnöke szerint sem a 40-es évek rendszere, sem a 70-es évek pénzügyi forradalma nem jön vissza. Valami forradalom azonban jönni fog: a jegybanki QE-programok, a digitális pénzek lesznek a fókuszban.
A jegybankok világa a 2008-as összeomlásra adott válaszok miatt unortodox irányba mozdultak, és ez folytatódni fog. A fenntarthatóságra fognak törekedni a jegybankok is és a zöld pénzügyek irányába fogunk elmozdulni.
Összefoglalásként az MNB elnöke igyekezett megválaszolni az előadás címében feltett kérdést. Szerinte a 2020-as évtized önmagára fog hasonlítani, de merít az 1940-es és 70-es évekből is. Ugyanakkor a fenntarthatóság kikerülhetetlen lesz Matolcsy György szerint.
