A jelek szerint nemcsak a gazdasági növekedés idei mértékét illetően van jelentős különbség a kormányzat és a jegybank várakozása között. A Magyar Nemzeti Bank friss inflációs jelentése alapján a munkaadók és a cégek likviditási helyzetének gyorsabb ütemű helyrebillenésére lehet számítani, ha a versenyszféra átlagos bruttó bérének emelkedését nézzük.
Míg ugyanis a kormány 2021-re úgy számol, hogy a korábbiaknál jóval szerényebb mértékű, 7 százalékos béremelkedés történhet a versenyszférában, addig a jegybanki szakemberek 9,1-9,7 százalékos növekedési ütemet tartanak elképzelhetőnek. Az érzékelhetően nagy eltérés a kormányzati és jegybanki prognózisok között jelen körülmények között nem alaptalan. A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait még mindig nem teljesen lehet teljeskörűen felbecsülni, arról pedig még kevesebb információ áll rendelkezésre, hogy milyen ütemben lesz képes helyreállni a gazdaság, milyen hatékonysággal fognak működni a kormány által megtett gazdaságmentő intézkedések.
Ennek ismeretében pedig azt sem lehet nagy biztonsággal felmérni, hogyan fog alakulni idén és jövőre a vállalkozások anyagi helyzete. Főleg annak tudatában nem, hogy őszre várják a koronavírus-járvány második hullámát, ami szintén járhat fiskális nehézségeket okozó korlátozásokkal. Ám, ahogy a gazdasági növekedés terén, úgy a következő évi béremelési, -emelkedési lehetőségekhez is másként áll a két pólus. Ezúttal azonban sok múlik azon, hogy a kormány vagy a jegybank prognózisa felel-e majd meg a tényadatoknak. A versenyszféra béremelkedési üteme az infláció mértékével párhuzamosan dönti el az elmúlt pár évet meghatározó, a cégek bérköltségeit érdemben mérséklő megállapodás teljesülését.
2016-ban a kormány egy hatéves bérmegállapodást kötött, melynek értelmében ha legalább 6 százalékos reálszintű bérnövekedés történik, akkor 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ha erre minden évben lenne mód, akkor a bruttó bérre fizetett teher az időszak végére 11,5 százalékra csökkenne. Jelenleg a negyedik csökkentés lép majd életbe július elsejétől, melynek nyomán 17,5-ről 15,5 százaléknyi terhet kell fizetniük a munkaadóknak.
A költségvetési törvényjavaslatban rögzített kormányzati várakozás arra utalt, hogy az idén mindössze 2,6, jövőre pedig 3,8 százalékos lehet a reálszintű béremelkedés. Vagyis nyilvánvaló, hogy nem teljesül a szochó-csökkentés feltételeként rögzített kritérium. Bár jelen körülmények között nem tartjuk elképzelhetőnek azt sem, hogy ha úgy ítéli meg a kormány, gazdaságösztönzési céllal saját hatáskörben is dönthet az adó mérsékléséről, gyakorlatilag figyelmen kívül hagyva a hatéves megállapodást.
A jegybank sokkal optimistább a kormánynál
A Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint sokkal kedvezőbben alakulhatnak majd a szochó-csökkentés szempontjából releváns makrogazdasági adatok.
Ami az infláció illeti,
- 2020: 3,2-3,3
- 2021: 3,2-3,3
- 2022: 2,9 százalék lehet,
a versenyszféra bruttó bére pedig:
- 2020: 5,3-6,4,
- 2021: 9,1-9,7,
- 2022: 7,8-8,3 százalékkal emelkedhet.
Ezek alapján az adott év vonatkozásában legnagyobb inflációs várakozás és legkisebb bérnövekedési ütem figyelembe vételével:
- 2020: 1,9,
- 2021: 5,6
- 2022: 4,7
százalékos reálszintű bérnövekedés várható. Az előrejelzések legkedvezőtlenebb alakulása esetén.
Bár egyik érték sem éri el a kritériumként megszabott 6 százalékot, a jegybank mégis az írja:
a szociális hozzájárulási adó 2020. július 1-jétől 2 százalékponttal csökken. Az előrejelzési horizonton további 2 százalékponttal mérséklődhet a szociális hozzájárulási adó, várakozásunk szerint 2022 elején.
Vagyis 2021-ben már látják annyira kedvezőnek a gazdasági folyamatokat és a munkaadók anyagi lehetőséget, hogy azok érdemi emelést tegyenek lehetővé. Ugyan az 5,6 százalék elmarad a szükséges 6 százaléktól, mint említettük, de nagyon kicsi a különbség. Olyannira, hogy az optimistább, 9,7 százalékos béremelkedési ütem valósul meg, akkor egy magasabb, 3,3 százalékos infláció mellett is összejön a 6,2 százalékos reálszintű bérnövekedés.
Összefoglalva tehát bár a kormány várakozásai szerint a következő időszakban a makrogazdasági prognózisok alapján nem lesz tere a szociális hozzájárulási adó további, megállapodás szerinti mérséklésének, a jegybank sokkal kedvezőbb forgatókönyvet is reálisnak tart. Igaz, márciushoz képest az ő várakozásuk is romlott némiképp, mivel akkor - a járvány kezdetén - még úgy vélték, az infláció és a béremelkedési ütem már 2021 végén lehetővé teszi a soron következő adócsökkentést.
Több korrupciós vizsgálat és botrány is érintette a spanyol kormányt. 
