A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény 2021. március 10-től előírt módosítása szerint, ha egy lakossági ügyfél jelzi előtörlesztési szándékát, akkor a hitelezőnek 5 munkanapon belül rendelkezésére kell bocsátania az előtörlesztésre vonatkozó információkat, s ugyancsak 5 munkanapon belül el kell számolnia a hozzá beérkezett előtörlesztési összeget. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 16 hitelintézet erre vonatkozó gyakorlatát tekintette át. Két intézménynél nem tárt fel hiányosságot, a többi piaci szereplőnél ugyanakkor különböző jellegű és súlyosságú jogszabálysértést állapított meg.
Az MNB több esetben azonosított olyan gyakorlatot, amely időben korlátozta a fogyasztó előtörlesztési lehetőségét, mert az arra vonatkozó szándék bejelentését csak bizonyos időszakban fogadta el. Az egyik hitelintézet hitelkártyaterméke esetében ezt az ügyfelek csak a tárgyhó 1. napja és az aktuális törlesztési határnap közötti időszakban jelezhették. Más piaci szereplőknél a fogyasztóknak előtörlesztésüket előzetesen legalább 5 vagy 30 munkanappal korábban be kellett jelenteniük.
A jegybank feltárta, hogy számos intézmény nem mindenkor tartotta be a törvényi 5 munkanapos határidőt az – előtörlesztésre vonatkozó információkat, annak következményeinek számszerűsítését és a kapcsolódó feltételezéseket tartalmazó – ügyféltájékoztatás rendelkezésre bocsátása kapcsán. Pár hitelintézet a fedezetlen hiteleknél (például áruhitel, személyi kölcsön) egyáltalán nem nyújtott előzetes tájékoztatást, mások ezt csak késve, az előtörlesztési szándék bejelentését követő 5 munkanapon túl adták meg. Volt olyan intézmény, amely a személyi kölcsönénél ugyan bemutatta a fogyasztóknak a kért információkat, de azokat nem adta át papíron vagy tartós adathordozón.
Az előtörlesztéseket számos esetben nem számolták el 5 munkanapon belül. Akadt hitelintézet, ahol csak pár esetben lépték túl a törvényi időkeretet, számos piaci szereplőnél viszont azért nem számoltak el határidőben, mert a fogyasztók előtörlesztési jogát is valamiképp korlátozták. Több intézmény előre megjelölte az előtörlesztett összeg elszámolásának egyedül lehetséges időpontját (például a kölcsön esedékességének napja), mások kiegészítő adminisztratív nyilatkozathoz kötötték az előtörlesztés végrehajtását. Előfordult az is, hogy egy hitelintézet nem minden ügyfelének bocsátotta rendelkezésre a befizetéshez szükséges csekket.
Gyakorta nem volt megfelelő az előtörlesztéshez kapcsolódó tájékoztatás tartalma sem. Egyes piaci szereplők például a fizetési moratórium hatálya alá tartozó szerződéseknél az az alatt felhalmozódott tartozást nem megfelelően tüntették fel az ügyféltájékoztatókon. Több hitelintézetnél a tényleges előtörlesztési gyakorlat nem a hitelszerződésekben foglaltakat tükrözte. Pár intézménynél nyilvántartási hiányosságok is felmerültek, mert nem tudták megfelelően igazolni az egyes előtörlesztési események (például az előtörlesztési kérelem átvételének) dátumát.
Mivel a jegybank egyes piaci szereplőknél a fogyasztók széles körét érintő, jelentős problémákat is feltárt, ennek nyomán öt határozatában négy intézményre (Erste Bank Hungary Zrt., MBH Bank Nyrt., Takarékbank Zrt., Takarékbank Jelzálogbank Nyrt.) összesen 27 millió forint összegű bírságot is kiszabott.
A hitelintézetek többsége már az MNB megkeresésének hatására – fejlesztésekkel, folyamataik, szabályzataik és formanyomtatványaik átalakításával, illetve ügyintézői oktatással – megkezdte a feltárt hibák javítását.
A magyar tőzsde felett van ez a teljesítmény. 
