100 évente csak párszor van ilyen!
A nemzetgazdasági miniszter szerint, ha 2010-ben "nem hozunk a GDP három százalékával egyenlő döntést (sic!) a költségvetés kiigazítására, akkor 4,4 százalék helyett hét százalék felett lett volna a hiány". Az IMF-hez kellett volna fordulnunk hitelért ismét, aminek "feltételeit ismerjük", Matolcsy szerint megrendült volna a parlamenti többség, a kormány instabillá vált volna, vagyis "elveszett volna a kétharmad adta történelmi esély az ország teljes megújítására".
A politikai stabilitás azonban megmaradt, mert lezártuk a régi EU/IMF-hitelszerződést és a kormány bizonyította, hogy az ország képes magát ma már a Valutaalap segítsége nélkül is finanszírozni piacokról - írja a miniszter. Matolcsy szerint ez egy olyan sikertörténet, "bravúr, gazdaságtörténeti fordulat", ami 100 évente is csak ritkán fordul elő (nálunk 1924 és 27 között és 1946 és 1948 között volt ilyen szerinte).
|
| Mintha búcsúzna |
Nem is akartunk megegyezni az IMF-fel?
| Minden jel arra mutat, hogy Matolcsy György veszi át a távozó Simor András helyét a jegybank élén. Részletek >>> |
Matolcsy szerint az IMF elkerülésével "tágítottuk a gazdaságpolitika mozgásterét és megkezdhettük a magyar modell megépítését", melynek lényege a miniszter szerint, hogy megszorítások nélkül éri el a költségvetési egyensúlyt.
Matolcsy szavaiból az tetszik ki, hogy a kormány soha nem gondolta komolyan az IMF-megállapodást. A Valutaalaphoz 2011 novemberében hitelkeretért fordultunk (tehát nem hitelért), de teljesítenünk kellett volna így is az IMF elvárásait.
Matolcsy szerint 2006 és 2009 a hiány rendre elszállt, meg kellett egyeznünk a nemzetközi szervezetekkel a mentőhitelről és a kormány meg is bukott végül. A miniszter szerint az akkori megszorítások alatt a reálbérek csökkentek is ráadásul, bezzeg az elmúlt 3 évben nem. Matolcsy szerint a reálkeresetek közti "előjelkülönbség a két gazdaságpolitika között is előjelkülönbség", ez őrizte meg a kormány cselekvőképességét, ezért áll még mindig a kétharmad, és "ezért csendesebbek nálunk az utcák, mint más uniós tagállamokban".
Matolcsy szerint sincs ingyen ebéd
"Mindennek ára van", mondja a miniszter, és ez igaz a "magyar modellre" is. A sajátos magyar megoldások - pl.: különadók, a magánynugdíjpénztári rendszer "reformja", az energiaszolgáltatók megadóztatása, költségvetési zárolások - erős érdekcsoportok ellenállásába ütköztek. Matolcsy szerint az uniós multik és bankok még mindig erős nyomás alatt tartják a magyar kormányt: "ez áll a médiatámadások, a kötelezettségszegési eljárások, a leminősítések, a pénzpiaci spekulációk és a politikai támadások mögött". Matolcsy szerint amit mi csinálunk, kihívás az uniós intézményeknek is, azért sértjük mások érdekeit, mert megmutatjuk, hogy "lehet megszorítások nélkül is kezelni a válságot", vagyis ez az mutatja, hogy a "mai ortodox gazdaságpolitika hibás úton jár".
És a végkövetkeztetés: "a magyar megoldások segíthetik az uniót, hogy újból dinamizálja az európai tehetséget és vállalkozó szellemet".
Kalilur Rahmán bangladesi külügyminisztert választották meg.
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
