100 évente csak párszor van ilyen!
A nemzetgazdasági miniszter szerint, ha 2010-ben "nem hozunk a GDP három százalékával egyenlő döntést (sic!) a költségvetés kiigazítására, akkor 4,4 százalék helyett hét százalék felett lett volna a hiány". Az IMF-hez kellett volna fordulnunk hitelért ismét, aminek "feltételeit ismerjük", Matolcsy szerint megrendült volna a parlamenti többség, a kormány instabillá vált volna, vagyis "elveszett volna a kétharmad adta történelmi esély az ország teljes megújítására".
A politikai stabilitás azonban megmaradt, mert lezártuk a régi EU/IMF-hitelszerződést és a kormány bizonyította, hogy az ország képes magát ma már a Valutaalap segítsége nélkül is finanszírozni piacokról - írja a miniszter. Matolcsy szerint ez egy olyan sikertörténet, "bravúr, gazdaságtörténeti fordulat", ami 100 évente is csak ritkán fordul elő (nálunk 1924 és 27 között és 1946 és 1948 között volt ilyen szerinte).
Mintha búcsúzna |
Nem is akartunk megegyezni az IMF-fel?
Minden jel arra mutat, hogy Matolcsy György veszi át a távozó Simor András helyét a jegybank élén. Részletek >>> |
Matolcsy szerint az IMF elkerülésével "tágítottuk a gazdaságpolitika mozgásterét és megkezdhettük a magyar modell megépítését", melynek lényege a miniszter szerint, hogy megszorítások nélkül éri el a költségvetési egyensúlyt.
Matolcsy szavaiból az tetszik ki, hogy a kormány soha nem gondolta komolyan az IMF-megállapodást. A Valutaalaphoz 2011 novemberében hitelkeretért fordultunk (tehát nem hitelért), de teljesítenünk kellett volna így is az IMF elvárásait.
Matolcsy szerint 2006 és 2009 a hiány rendre elszállt, meg kellett egyeznünk a nemzetközi szervezetekkel a mentőhitelről és a kormány meg is bukott végül. A miniszter szerint az akkori megszorítások alatt a reálbérek csökkentek is ráadásul, bezzeg az elmúlt 3 évben nem. Matolcsy szerint a reálkeresetek közti "előjelkülönbség a két gazdaságpolitika között is előjelkülönbség", ez őrizte meg a kormány cselekvőképességét, ezért áll még mindig a kétharmad, és "ezért csendesebbek nálunk az utcák, mint más uniós tagállamokban".
Matolcsy szerint sincs ingyen ebéd
"Mindennek ára van", mondja a miniszter, és ez igaz a "magyar modellre" is. A sajátos magyar megoldások - pl.: különadók, a magánynugdíjpénztári rendszer "reformja", az energiaszolgáltatók megadóztatása, költségvetési zárolások - erős érdekcsoportok ellenállásába ütköztek. Matolcsy szerint az uniós multik és bankok még mindig erős nyomás alatt tartják a magyar kormányt: "ez áll a médiatámadások, a kötelezettségszegési eljárások, a leminősítések, a pénzpiaci spekulációk és a politikai támadások mögött". Matolcsy szerint amit mi csinálunk, kihívás az uniós intézményeknek is, azért sértjük mások érdekeit, mert megmutatjuk, hogy "lehet megszorítások nélkül is kezelni a válságot", vagyis ez az mutatja, hogy a "mai ortodox gazdaságpolitika hibás úton jár".
És a végkövetkeztetés: "a magyar megoldások segíthetik az uniót, hogy újból dinamizálja az európai tehetséget és vállalkozó szellemet".