Matolcsy új csomagja: mi lesz így az IMF-tárgyalásokkal?

Pont a GDP-növekedésnek megy neki a kormány

A strukturális reform az én szótáramban azt jelenti, hogy olyan lépés, ami megváltoztatja a közszféra és a versenyszféra viszonyát – mondta a Privátbankár kérdésére Orbán Gábor. Az Aegon Alapkezelő kötvényüzletágának vezetője szerint az összes intézkedés ilyen, ami visszasegít embereket a munkaerőpiacra; ami a vállalkozások működési környezetét javítja; ami az ösztönzőkre valamilyen módon pozitív irányba hat. Az első Széll Kálmán tervben viszonylag sok ilyet találhattunk. Az újonnan meghirdetett egyenlegjavító program első körében kevésbé voltak jellemzők ezek, de legalább az unortodoxia vissza volt benne fogva – a szakember szerint a jelenlegi helyzetben már ennek is örülni lehet.

Szerdán azonban Matolcsy György a túlzottdeficit-eljárás elleni harc újabb lépéseit jelentette be. Orbán Gábor szerint három mozzanatot érdemes ebből kiemelni, ebből egy pozitívum: a kormányzat látványosan tartja magát a 3 százalék alatti hiánycél tartásához, jelzi az elkötelezettségét a deficit kordában tartása iránt. Azonban az is látszik, hogy kiújult a konfliktus Magyarország és nemzetközi partnerei között, ami azt is jelentheti, hogy megint távolabb kerültünk az IMF-megállapodás aláírásától. Szintén negatív mozzanat, hogy több, épp a GDP-t rongáló intézkedést jelentett be a miniszter – ezek közül a bankadót emelte ki első helyen a szakember.

Orbán Gábor szerint abban reménykedhetünk, hogy nem lesz szükség az összes most bejelentett intézkedésre, mert a két hete bejelentett csomagból több teljesül, mint amit az EU hajlandó volt elfogadni – például az adóbeszedések hatékonysága valamelyest tényleg javul, a kamatkiadások valóban mérséklődnek.

Kell nekünk egyáltalán az IMF?

A külföldiek állampapír-állománya csúcsközelben van, a lakosság tömi a zsebét magyar államkötvénnyel, jól mennek az aukciók, szeptemberre majdnem teljesült az éves kibocsátási terv, a kormányzati tartalékok magas szinten járnak – kérdés, hogy vajon tényleg kell nekünk a Valutaalap pénze?

Orbán Gábor szerint finanszírozási tartalékok vannak bőven, ilyen piaci hangulat mellett akár jövő év végéig is elegendő lehet az állam félretett pénze. A képet ráadásul tovább bonyolítja a devizakötvény kérdése. Sokáig abban a hitben éltünk, hogy le van zárva előttünk a devizakötvény-kibocsátás lehetősége – most azonban azt látjuk, hogy boldog-boldogtalan a piacra lépett ilyen papírral, jó feltételekkel. Nagy befektetési bankok jelzik: jelenleg a lehetőség Magyarország számára is adott, több milliárd dollárra lenne befektető. A szakember szerint persze azt persze nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a befektetési bankok nagyon szeretnének egy ilyen kibocsátást, nem véletlenül teszik a fülünkbe a bogarat. Ráadásul a feltételek sem olyan vészesek: az sem lehetetlen, hogy négyessel tudna kezdődni egy ilyen dollárkötvény-kibocsátás átlaghozama.

A gond ezzel ott van, hogy nem venné ki jól magát egy ilyen kibocsátás az IMF-tárgyalások lezárása előtt. Ha megkérdeznék, hogy miért nem a megállapodás megkötése után, még kedvezőbb feltételekkel bocsátottuk ki a kötvényt, nagyon nehéz lenne racionális magyarázatot adni. A piac kénytelen lenne azt a következtetést levonni, hogy a közeljövőben nem készülünk megegyezni, ez pedig komoly hatással lenne a forintos eszközök árfolyamára – mondja Orbán Gábor.

Bár az IMF pénze nem biztos, hogy kell, nagyon hiányozna a hitelesség, amit egy program jelentene. Az lenne a fontos, hogy egy külső horgony legyen a gazdaságpolitikán. Nem elsősorban az a kérdés, hogy a magyar kormány megteszi-e a szükséges lépéseket, hanem hogy nem tesz-e meg véletlenül néhány szükségtelen, de káros lépést is mellé. Ha valamennyit csökken az adósság, de közben drasztikusan romlik a befektetői környezet minősége, ott rossz döntés született. A végtörlesztés például tipikusan ilyen intézkedés volt - véli a szakember.