A magyar gazdaságnak három olyan betegsége van, amelyet magunknak okoztunk: az uniós pénzek hiánya, a fiskális alkoholizmus és az EU-tól rendszeridegen gazdaságpolitika, ezt az euróövezeti csatlakozással orvosolni lehetne – ezt mondta Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, a Hvg.hu beszámolója szerint.
A magyar gazdaság hat éve egyhelyben topog, és valószínűleg még a jövő esztendő sem hoz változást – mondta Patai Mihály az Európa Klub előadásán. Patai 2019-től volt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, de két évvel ezelőtt személyes konfliktus alakult ki közte és az MNB akkori elnöke, Matolcsy György között. A jegybank elnöke Patai alelnöki jogköreit alaposan megkurtította, leválttatta a Budapesti Értéktőzsde elnöki posztjáról, és a jegybank egyik eldugott irodájába száműzte – teszi hozzá a portál.
Fotó: Bánkuti András
De nézzük a Patai szerint kritikus pontokat!
- Uniós pénzek nélkül versenyhátrányba kerülünk Csehországgal és Lengyelországgal szemben. „Aki nem tudja elintézni az uniós pénzek behozatalát, az a regionális versenyben nem a rajtvonalról indul, hanem hátrébb” – mondta. „Eminens érdekünk, hogy az uniós pénzeket megszerezzük” – tette hozzá Patai.
- A fiskális alkoholizmusnak nevezett jelenség veszélyeit azzal jellemezte, hogy olyan adósságspirál alakulhat ki, amelyet nem lehet megváltoztatni. Márpedig a magyar költségvetés 2020 óta hatalmas deficitet mutat, egyre nőnek az államadósság törlesztési és kamatterhei; a 2010 és 2020 közötti időszakban a költségvetés 1500-1800 milliárdot fizetett erre, ma már 4000 milliárdot meghaladó összeget – kalkulált. „Ezt meg kell állítani, mert ha nem ez történik, tovább csökken az elosztható jövedelem” – érvelt. „Ha valakire ráfogják, hogy nem tartja a szabályt, azon később már nem lehet változtatni” – utalt arra, hogy a deficit mindegyik évben sokkal nagyobb volt a tervezettnél és a nemzetközi szervezetek előtt vállalt kötelezettségnél is. Ez az idén is így lesz – tekintett Patai előre.
- A magyar gazdaságpolitika az Európai Unión belül rendszeridegen – tette hozzá. Miközben az MNB az inflációellenes védekezés jegyében a magas kamatszinttel fékezett, megdrágítva a hitelt, szűkítve a pénz utáni keresletet, a kormány gázt adott, kedvezményes hitelkonstrukciókat vezetett be, tartósan magas államháztartási hiánnyal élénkítette a gazdaságot. Nyolcszáz milliárd forint ment el az akkumulátoripari támogatásokra, előzőleg ötszáz milliárd arra, hogy Magyarország gumiipari nagyhatalom legyen.
„Nincs következménye a pandémia idején a célra alkalmatlan lélegeztetőgépek importjának, tizenötödik éve építjük Paks II-t, és még csak a gödörnél tartunk; pedig már a startnál nyilvánvaló volt, hogy megfelelő menedzsmentrendszert csak a Siemens tudna nyújtani” – sorolta a látványos melléfogásokat. „Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát”, az árstop, az árrésstop, a kamatplafon mind-mind ennek a terméke.
De van megoldás! – váltott hangot. – Egy-két éven belül be kell jelentkezni az euró előszobáját jelentő ERM II. árfolyammechanizmusba; az euró bevezetése lehet az az archimédeszi pont, amely fordulatot hozhat, hiszen a felkészülés a közös valuta bevezetésére a gazdaság mindhárom gyengeségét megváltoztatná. „Nem látom az előnyét, hogy eddig nem voltunk az euróövezet tagjai” – hangsúlyozta. Ami azért igazi meglepetés, mert az MNB külön kiadványban érvelt az önálló monetáris politika mellett, és álláspontjából azt a kormányzat is elfogadta, hogy amíg a magyar gazdaság fejlettsége nem éri el az uniós átlag 90 százalékát, addig nem érdemes csatlakozni. Ezzel Patai látványosan nem ért egyet.
(Hvg.hu)
Aleksandar Vucic és Janez Jansa rúdja is kifelé áll az Európai Néppártból? 
