A magyar gazdaságnak három olyan betegsége van, amelyet magunknak okoztunk: az uniós pénzek hiánya, a fiskális alkoholizmus és az EU-tól rendszeridegen gazdaságpolitika, ezt az euróövezeti csatlakozással orvosolni lehetne – ezt mondta Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, a Hvg.hu beszámolója szerint.
A magyar gazdaság hat éve egyhelyben topog, és valószínűleg még a jövő esztendő sem hoz változást – mondta Patai Mihály az Európa Klub előadásán. Patai 2019-től volt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, de két évvel ezelőtt személyes konfliktus alakult ki közte és az MNB akkori elnöke, Matolcsy György között. A jegybank elnöke Patai alelnöki jogköreit alaposan megkurtította, leválttatta a Budapesti Értéktőzsde elnöki posztjáról, és a jegybank egyik eldugott irodájába száműzte – teszi hozzá a portál.
Fotó: Bánkuti András
De nézzük a Patai szerint kritikus pontokat!
- Uniós pénzek nélkül versenyhátrányba kerülünk Csehországgal és Lengyelországgal szemben. „Aki nem tudja elintézni az uniós pénzek behozatalát, az a regionális versenyben nem a rajtvonalról indul, hanem hátrébb” – mondta. „Eminens érdekünk, hogy az uniós pénzeket megszerezzük” – tette hozzá Patai.
- A fiskális alkoholizmusnak nevezett jelenség veszélyeit azzal jellemezte, hogy olyan adósságspirál alakulhat ki, amelyet nem lehet megváltoztatni. Márpedig a magyar költségvetés 2020 óta hatalmas deficitet mutat, egyre nőnek az államadósság törlesztési és kamatterhei; a 2010 és 2020 közötti időszakban a költségvetés 1500-1800 milliárdot fizetett erre, ma már 4000 milliárdot meghaladó összeget – kalkulált. „Ezt meg kell állítani, mert ha nem ez történik, tovább csökken az elosztható jövedelem” – érvelt. „Ha valakire ráfogják, hogy nem tartja a szabályt, azon később már nem lehet változtatni” – utalt arra, hogy a deficit mindegyik évben sokkal nagyobb volt a tervezettnél és a nemzetközi szervezetek előtt vállalt kötelezettségnél is. Ez az idén is így lesz – tekintett Patai előre.
- A magyar gazdaságpolitika az Európai Unión belül rendszeridegen – tette hozzá. Miközben az MNB az inflációellenes védekezés jegyében a magas kamatszinttel fékezett, megdrágítva a hitelt, szűkítve a pénz utáni keresletet, a kormány gázt adott, kedvezményes hitelkonstrukciókat vezetett be, tartósan magas államháztartási hiánnyal élénkítette a gazdaságot. Nyolcszáz milliárd forint ment el az akkumulátoripari támogatásokra, előzőleg ötszáz milliárd arra, hogy Magyarország gumiipari nagyhatalom legyen.
„Nincs következménye a pandémia idején a célra alkalmatlan lélegeztetőgépek importjának, tizenötödik éve építjük Paks II-t, és még csak a gödörnél tartunk; pedig már a startnál nyilvánvaló volt, hogy megfelelő menedzsmentrendszert csak a Siemens tudna nyújtani” – sorolta a látványos melléfogásokat. „Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát”, az árstop, az árrésstop, a kamatplafon mind-mind ennek a terméke.
De van megoldás! – váltott hangot. – Egy-két éven belül be kell jelentkezni az euró előszobáját jelentő ERM II. árfolyammechanizmusba; az euró bevezetése lehet az az archimédeszi pont, amely fordulatot hozhat, hiszen a felkészülés a közös valuta bevezetésére a gazdaság mindhárom gyengeségét megváltoztatná. „Nem látom az előnyét, hogy eddig nem voltunk az euróövezet tagjai” – hangsúlyozta. Ami azért igazi meglepetés, mert az MNB külön kiadványban érvelt az önálló monetáris politika mellett, és álláspontjából azt a kormányzat is elfogadta, hogy amíg a magyar gazdaság fejlettsége nem éri el az uniós átlag 90 százalékát, addig nem érdemes csatlakozni. Ezzel Patai látványosan nem ért egyet.
(Hvg.hu)
A szervezet szerint az maga a megadás.
