A Magyar Nemzeti Bank a versenyképességi programja szerint a demográfiai trendek megfordításán keresztül a gyermeknevelés nyugdíjrendszeren belüli elismerése a rendszer hosszú távú fenntarthatóságához és megfelelő színvonalú nyugellátások biztosításához is hozzá tud járulni. Ha a jelenleg demográfiai trendek maradnának fenn, akkor a jövőben egyre kevesebb munkaképes korúnak kell majd egyre több időskorú ellátását kitermelnie.
Ha a gyermekvállalást elismernék a nyugdíjrendszerben, az két célt szolgál a jegybank szerint:
- egyrészt ezzel ellensúlyozzák a gyermeknevelés többletköltségét, vagyis a méltányosságot szolgálja,
- másrészt a gyermekvállalás ösztönzését.
Azt elismeri a jegybank, hogy a gyermeket vállaló szülők ugyan kapnak költségvetési támogatásokat, de azok csak a költségek egy kisebb hányadát fedezik. Ráadásul a szülők aktív korukban lemondanak a jövedelmik egy részének elfogyasztásáról, miközben azok, akik nem vállalnak gyermeket, több megtakarítást tudnak felhalmozni. Emellett minél több gyermeket nevelt fel egy nő, az alacsonyabb életpálya-kereset és a szolgálati év miatt alacsonyabb lesz az induló nyugdíja is. A gyermeknevelés nyugdíjrendszerben történő elismerése ezt a célt is szolgálná.
Matolcsyék két jelentős változtatást eszközölnének ennek érdekében. Egyrészt az induló nyugdíj megállapításakor már figyelembe vennék a felnevelt gyermekek számát, úgy, hogy egy bizonyos mértékű nyugdíj-kiegészítésben részesítenék a szülőket. Ez lehetne fix összegű, a nyugdíj százalékában meghatározott mértékű, vagy a gyermek keresetének százalékában megállapított. Példaként Franciaországot hozzák fel, ahogy a 3 vagy több gyermeket felnevelő anyák 10 százalékos nyugdíjnövelést kapnak. Az intézkedések részletezése alapján úgy tűnik, Matolcsyék leginkább azt támogatnák, ha a gyermek keresetéhez lenne kötve a nyugdíj-kiegészítés. De ez csak akkor működne, ha a gyermek Magyarországon vállalna munkát.
Utóbbi kikötésnek több oka is van. Részben hozzájárulna a munkaerőpiac fehéredéséhez, részben támogatná a külföldön dolgozók hazatérését, harmadrészt figyelembe venné a gyermek felsőfokú végzettségét is, amivel magasabb fizetés érhető el. A felsőfokú végzettség megszerzése ugyanis többletköltséggel jár a szülők számára, ami ilyen formában is megtérülhetne a szülők számára.
A másik javasolt intézkedés a családi adókedvezmény figyelembe vétele lenne a nyugdíj megállapításakor, ezt a jelenlegi rendszer ugyanis nem veszi számításba. Ha a nettó jövedelem számítása során figyelembe vennék a családi adókedvezményt is, az a jelenlegihez képest magasabb nettót, így magasabb induló nyugdíjat eredményezne. És értelemszerűen minél több gyermek után veszik igénybe a családi adókedvezményt, annál nagyobb lehet a nyugdíj megállapításkor kalkulált nettó jövedelem, ebből fakadóan a nyugdíj is.
Előrehaladás van a tárgyalásokon, de a vége még messze. 
