Forrás: Wikimedia Commons/ Foreign and Commonwealth Office and Martin Möller

Az Európai Bizottság álláspontja szerint nagyjából 60 milliárd eurót kellene fizetnie Nagy-Britanniának, hogy kiváljon az Európai Unióból – írja a Bloomberg. Theresa May kormánya eddig ennek csak a harmadát ajánlotta fel, a szélsőségesebb hangok szerint pedig egyáltalán nem is kéne fizetni. Az EU tételenként szeretni elszámoltatni a briteket a kilépés előtt, az erről szóló viták azonban gyakran patthelyzetbe fulladtak, ahogy erről gyakran olvashattunk korábban is.

Brüsszel álláspontja szerint Nagy-Britannia tagországként fizetési kötelezettséget tett, ami nem tűnik el a blokkból való kilépéssel. Az EB elnöke, Jean-Claude Juncker szerint ez pont olyan, mint ha valaki italokat kér ki valahol és fizetés nélkül távozik. (A 60 milliárd Brexit számlához képest Magyarország éves GDP-je átszámítva több mint 105 milliárd euró)

Nagy-Britannia jelentős gazdasági részesedéssel bír az EU-ban, a büdzsével kapcsolatban pedig hét évente rendelkeznek, a következő így 2020 végére esik – majd két évvel a hivatalos kilépés után. A brit kormány viszont csak akkor hajlandó fizetni a következő ciklus végéig, ha addig szabad bejárásuk lehet a régió egységes piacára. Ez körülbelül 20 milliárd euró lenne, de ez még nem minden.

Mi kerülhet még a számlára?

A kifizetésre váró tételek kifizetését mind a 28 tagállam vállalta, ennek pedig egyik sarokköve a nyugdíj-rendszer. Az EU-nak éves alapon 5 százalékkal nőtt a nyugdíjfizetési kötelezettsége (67 milliárd euró), ebből 10 milliárdot a briteknek kellene kifizetnie. David Davis brit Brexit felelős azonban nem biztos benne, hogy ettől ne lehetne eltekinteni.

A számla ezzel azonban nem ér véget -  az EU teljes fizetési kötelezettsége csaknem 235 milliárd euró, ebből Nagy-Britannia részesedése 18 és 35 milliárd között van, számítási módszertől függően. Az EU szeretné, ha britek részt vállalnának a nemzetközi segélyszervezetek költségeiből, de felmerült az is, hogy támogassák a demokratikus intézkedéseket más országokban, illetve az EU-s felügyeleti szervek elköltöztetését.

Egyelőre a levegőben lóg, mikor kerül a számla az asztalra a tárgyalások során. Az EU nem hajlandó jövőbeli megállapodásokat kötni, amíg nem lát kellő haladást a kilépés körül – ez a „kellő haladás” azonban még ködös fogalom mindkét fél részéről, mivel a brit kormány a kilépési tárgyalások fontos elemének tartja már most leszögezni a későbbi viszonyrendszert.

Juttatást vártak, nem számlát

A 60 milliárd euró egy megközelített érték csupán, a szakértők azonban ettől eltérő számokkal is dobálóznak. Az Oxford Economics szerint inkább 47 milliárd euró lenne reális, míg a londoni CER inkább 73 milliárdot emleget. A Bruegel Intézet szerint a britek ellensúlyozhatnák a számla egy részét azzal, hogy tartósabban részesei maradnak a közös teherviselésnek, az EU ebbe azonban várhatóan nem menne bele.

Theresa May szerint a kormány tiszteletben tartja kötelezettségeit és nyitottak a későbbi gazdasági párbeszédre a blokkal. Hozzátették: Nagy-Britannia továbbra is támogatni fogja a kutatás-fejlesztést, az oktatást, valamint a biztonsági és kulturális értékeket, ugyanakkor konkrét összeg nem hangzott még el ezzel kapcsolatban. A brit kormány számára jelenleg nincs igazán kiskapu, amivel kibújhatna a fizetés alól, az EU azonban tisztában van azzal, hogy a britek nehezen értik, miért is kell fizetniük – főként úgy, hogy a Brexit-szavazás előtti kampányban erről aligha volt szó, ráadásul az egészségügy színvonalának sok éve várt javítását is ígérték a megtakarított összegből. A gyakorlatban tehát valószínű, hogy a teljes összeg sok részre bontva kerül az asztalra és sosem láthatunk majd egy összeget.

A legrosszabb esetben marad a patthelyzet és Theresa May kisétál a tárgyalóteremből. Ezt a fajta hard-Brexitet a konzervatívok is támogatják – így viszont a nemzetközi kereskedelmi szabályok lesznek érvényesek a későbbi üzletelés során, ez viszont sok vállalatot sodorna veszélybe, akik az egységes piacra rendezkedtek be.