Nagy Márton szerint azzal lehet számolni, hogy akár a következő hét évben negatív reálkamatok lehetnek a hazai pénzpiacon, ezzel együtt a Bubor (budapesti bankközi kamatláb) akár 2019 közepéig három bázispont (0,03 százalék) maradhat.
Az Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jegybanki alapkamat 2020-ig, de lehet, hogy még tovább is 0,9 százalék marad. Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy az országban most lefelé mutató inflációs kockázatok vannak. A korábbi várakozásokkal ellentétben az infláció a legutóbbi adatok szerint, 2,5 százalék lett, holott a piac 2,6-2,8 százalékot várt.
Az eurózónában is a várakozásokkal szemben alacsonyabb lett, 1,5 százalékot mutatott az infláció, így a külső környezetből is lefelé mutató hatás érvényesült.
Ha az egyszeri hatásokat levesszük, elsősorban a dohányáruk és a tejtermékek inflációját, akkor a pénzromlás üteme 2,5 százalék helyett 1,7 százalék lenne, az úgynevezett maginfláció pedig 2,9 százalék helyett 1,8 százalékon állna.
Nagy Márton szerint az infláció 2017 végéig 2 százalék közelébe csökken, 2018-ban fokozatosan emelkedik és 2019 közepén érheti el a 3 százalékos célszámot.
Ezt akarja az MNB
A jegybank alelnöke kiemelte: az MNB célja az, hogy elsősorban a lakáshitelek terén hosszú futamidejű és fix kamatozású kölcsönöket nyújtsanak a bankok. A jegybank azt szeretné elérni, hogy az új kihelyezésű hitelek esetében a fix kamatozású hitelek aránya a mostani 37 százalékról 80 százalékra nőjön.
Megkapta az engedélyt a Mol. 
