|
| Hailong 11000 |
Kína nemcsak a világűrben terjeszkedik, mesterséges intelligenciával (MI) segített robotkolóniát készül telepíteni a Dél-Kínai tenger mélységeibe – írja a német Heise.de. MI-Atlantis lenne annak az állomásnak a neve, amelyet robotok működtetnének, és a mesterséges intelligencia fejlesztését is el kívánják érni általa.
Előzőleg a Hailong 11000 (“tengeri sárkány”) nevű legénység nélküli tengeralattjáró 5600 méteres mélységbe jutott, amint arról a kínai hivatalos közlések büszkén beszámoltak. Emlékeztetnek rá, hogy Dél-Kínai tengeri vitatott vizek miatt Kína nemrég hadrendbe állította első repülőgép-anyahajóját, és különböző szigeteken, zátonyokon bázisokat épített ki.
Kína Oroszországtól eltérően nem vehetett részt a Nemzetközi Űrállomás projektben, mert az amerikaiak attól tartottak, hogy katonai titkokhoz juthatott volna ezáltal. Kína ennek ellenére saját űrprogramot indított, embert küldött az űrbe, majd űrállomást is épített.
Hold, Mars, műholdvadászat
Most 2022-ig egy nagyobb moduláris űrállomáson dolgoznak, aminek építéséhez más országokat is meghívtak. Emellett a Holdra is el szeretnének jutni, sőt ott űrállomást építeni. Már Mars-küldetést és (nano-szénszálas anyagból készítendő) űrliftet is emlegetnek.
Az amerikaiak amiatt aggódnak, hogy Kína 2007-ben sikeresen lelőtt egy meteorológiai műholdat, így nyilvánvaló, hogy műholdak elleni fegyverekkel rendelkezik. Később az USA is demonstrálta, hogy képes erre, de ugyanezt feltételezik Oroszországról is. Az USA-ban Donald Trump elnök pedig egy “űrkommandó” létrehozására adott utasítást.
Robotkolónia az árokban
A tervezett kínai mélytengeri állomás egyszerre lenne tudományos és katonai bázis, a világ első “mesterségesintelligencia-kolóniája”. Egy mélytengeri árokban hoznák létre, 6000 és 11 ezer méteres mélység között, 160 millió dollárt készülnek rákölteni. Automata tengeralattjárók és robotok kikötésére szolgáló dokkolóberendezésekkel látnák el.
Egy tudós szerint a bázis építése hasonlóan nagy kihívás, mintha egy idegen bolygón történne. A mélytengeri árkok például rendkívül földrengés-veszélyes helyek. A világot alaposan megváltoztathatják az eredmények. A robotok többek között kőzetmintákat vennének, amelyeket önállóan elemeznének, és csak az eredményeket küldenék el a felszínre.
Olcsó hajókat építenek
Bár a küldetéseket a mesterséges intelligencia irányítaná, nem lenne teljesen önálló a rendszer. Kábellel biztosítanék a kommunikációt és az áramellátást a felszínről.
Ami a katonai célokat illeti, az állomás egyrészt alkalmas ellenséges támadások korai jelzésére. Egy olyan sziklaszirt közelében építenék, amelyet három ország is magáénak tekint. Másrészt az itt fejlesztett robottengeralattjárók alapján később automatikus katonai tengeralattjárókat építhetnek, amelyek az egész Földön cirkálhatnak, felderítést végezhetnek, aknákat telepíthetnek, hajókat támadhatnak meg, és viszonylag olcsók.
(A Dél-kínai-tenger vitatott vizeiről, a politikai feszültségről itt írtunk.)
