Kína legnagyobb dilemmája – óriási partraszállásra készülnek?

A kínai hadsereg egyik katonája egy Y-20-as teherszállító repülőgép előtt egy légiparádén Zhuhaiban idén novemberben. EPA/EFE Aleksandar Plavevski EPA/ALEKSANDAR PLAVEVSKI

A tajvani hadsereg ma fejezi be három napos hadgyakorlatát éleslövészettel a Dél-kínai-tenger vitatott vizein. De a politikai feszültség ezután sem enyhül a szigetország és a kommunista Kína között.

Holnap helyhatósági választásokat tartanak, és a tajvani kiberbiztonsági ügynökség újonnan arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a Kínai Néphadsereg kiber egységei dezinformációt terjesztenek az Interneten, félelmet gerjesztve a Pekingnek ellenálló politikai pártok irányába. Ráadásul a Peking-barát jelölteket olyan kedvező posztokkal támasztja meg Kína a szociális médiában, amelyeket Ukrajnában, Oroszországban, Venezuelában és Mexikóban töltöttek fel.

Trump nem ismeri el az „egy Kína” elvet

Kína és Tajvan politikai kapcsolatai folyamatosan romlanak Caj Jing-ven, a szigetország függetlenség-párti elnökének 2016 májusi beiktatása óta. Az elmúlt két és fél évben Peking Tajvan öt diplomáciai szövetségesét győzte meg arról, hogy fordítson hátat a szigetországnak, amelynek eredményeképpen már csak 17 kis állam maradt meg hivatalos szövetségesnek. De minél nagyobb nyomást fejt ki Peking, Washington annál jobban növeli katonai és diplomáciai támogatását.

Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kapcsolatának 1979-ben történt normalizálását követően USA az „egy Kína” politika keretében ugyan elismerte a pekingi kormányt és annak Tajvan iránti követelését, de ugyanezt nem tette meg a Népköztársaság sziget feletti szuverenitását illetően. A kétoldalú kapcsolatot Tajpejjel aztán az egymást követő amerikai adminisztrációk a Taiwan Relations Act keretei között egyre szorosabbra fűzték. Washington továbbra is a sziget első számú fegyverszállítója, és nemrégiben engedélyezte tengeralattjárók gyártásához szükséges műszaki ismeretek átadását Tajvannak.

Peking a maga részéről már 2016 végén kiszivárogtatta, hogy számára Tajvan ügye nem lehet tárgyalás kérdése, és Trump átlépi a Rubicont, ha megkérdőjelezi az „egy Kína” elvet.  Trumpot azonban hidegen hagyja ez az elv, és Ázsiában már egy éve erősek voltak a spekulációk, miszerint az egyeduralomra szert tett Hszi-Csin Ping elnök katonai támadást intézhet Tajvan ellen, és még a Kínai Kommunista Párt 1921 júliusi megalapításának centenáriuma előtt visszafoglalná a szigetországot.

Sorozatos figyelmeztetések

Káncz Csaba

A feszültség a szigetország körül azáltal is növekszik, hogy Trump idén tavasszal törvénybe iktatta a Tajvan Utazási Törvényt.  Az új jogszabály ösztönöz minden rangú amerikai hivatalnokot, hogy utazzon tárgyalásokra Tajvanra, és egyben engedélyezi magas rangú tajvani külügy- és védelmi minisztérium hivatalnokoknak, hogy Washingtonban tárgyaljanak kollégáikkal.  Ráadásul Washington idén átköltöztette a Tajvani Amerika Intézetet, amely gyakorlatilag nagykövetségként üzemel Tajpejben.  Az új, 6,5 hektáros telek több, mint kétszerese a korábbinak, ráadásul amerikai tengerész-gyalogosok is szolgálnak az új épületben.

Trump Fehér Háza félreérthetetlen katonai üzeneteket is küld Peking irányába.  A februárban bemutatott 74 oldalas új amerikai nukleáris doktrínából (Nuclear Posture Review) kiderül, hogy Washington atomfegyverrel válaszolhat az Egyesült Államok és szövetségesei ellen esetlegesen intézett olyan nagyobb támadásokra is, amelyeket nem atomfegyverekkel követnek el.  A szigetország kevesebb mint 200 kilométerre helyezkedik el a kínai szárazföldtől, Douglas MacArthur tábornok tehát nem véletlenül jegyezte meg 1950-ben, hogy egy kelet-ázsiai konfliktus esetén a sziget „elsüllyeszthetetlen repülőgép-anyahajóként” szolgálhat az Egyesült Államok számára.

Egy esetleges Tajvan elleni invázió az emberiség történetének legnagyobb partraszállási művelete lenne, több ezer hajóval és legalább egymillió katona bevetésével.  Ha nem sikerülne a gyors lerohanás, akkor a kínai csapatoknak 2.5 millió tajvani tartalékossal kellene szembenézniük, nem beszélve a valószínű amerikai, illetve japán ellentámadásról.

Káncz Csaba jegyzete