Orbán Viktornak megint sikerült meglepnie mindenkit. Más megközelítésben: újabb csorbát szenvedett a magyarországi jogbiztonság. Önkéntelenül is ez jut az ember eszébe a kormányfő tegnapi moratóriumos bejelentése kapcsán. Idézzük is fel az eddig történteket.
A miniszterelnök még 2020. szeptember 19-én jelentette be, hogy a koronavírus-járvány miatt március 19-étől december 31-éig a 2020. március 18-án éjfélig felvett hitelek törlesztésére adott moratóriumot további fél évvel, 2021. június 30-áig meghosszabbítják. Az első etappal szemben azonban már nem mindenkinek. Csak a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, valamint a legalább 25 százalékos árbevétel-csökkenést elszenvedő vállalkozások számára.
Az első furcsaságra már a döntést megelőzően fény derült. Mint ugyanis arra az akkori cikkünkben rámutattunk, a Pénzügyminisztérium (PM), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség részvételével megtartott szakmai egyeztetésen még arról volt szó, hogy csak a két- és többgyermekes családok kerülnek be – jobban mondva: maradnak – a kedvezményezetti körben. Így a hazai bankárokat is meglepte a döntés, ami nagy valószínűséggel politikai célzattal született, magyarul azért, hogy esetleg ne elégedetlenkedjenek a kimaradásuk miatt az egy gyermekesek.
A második meglepő fejleményre több mint további egy hónapig kellett várni. Ez is a kedvezményezetti körrel volt kapcsolatos. Míg Orbán szeptember 19-én még azt mondta, a rászorultsági elv a vállalkozások esetében kizárólag azokra vonatkozik, amelyek árbevétele a Covid kiváltotta válság hatására legalább 25 százalékkal esett, addig az október 29-én megjelent törvényben már az szerepelt, hogy a cégek közül csak a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások élhetnek a lehetőséggel 2021. január 1-jétől. Azaz a 25 százalékos árbevétel-csökkenést, mint feltételt, nem tartalmazta a jogszabály. Azt, hogy ki tekinthető pénzügyi nehézséggel küzdőnek – vagyis az érintettek pontos körének meghatározását –, egy külön kormányrendeletre bízták a törvényalkotók.
Kialakult tehát a bizonytalanság a cégek körében. Arra azonban valószínűleg egyikük sem gondolt, hogy ez a kényszerű kivárás csaknem két hónapig is eltart. Teltek a napok és a hetek, ám hiába lestük a késő esténként nyilvánosságra hozott Magyar Közlönyöket, egyikben sem volt a belengetett rendelet.
A lakosságnál ilyen probléma nem volt, ott már a törvény megjelenését követően tiszta volt, ki jogosult a hosszabbításra. Ennek megfelelően a Bankszövetség november második felére elkészítette az érintett ügyfelek értesítésének menetrendjét, amely alapján a bankok decembertől el is kezdték e munkát.
Ez akadt meg tegnap, Orbán bejelentésével. Más szavakkal: értelmetlenné váltak az elmúlt hetekben tett banki erőfeszítések, amelyekre nem kevés időt és valószínűleg pénzt áldoztak.
A hazai nagybankok közül e sorok írásáig kettő reagált máris a szombaton történtekre.
Az OTP Bank honlapján azt írja, hogy a „2021. január 1-től életbe lépő fizetési moratóriummal kapcsolatosan nyilvánosságra került új információk alapján az OTP Bank felfüggeszti a lakossági ügyfelek számára lehetővé tett, a jogosultság igazolását szolgáló nyilatkoztatást. Kérjük ügyfeleink türelmét a vonatkozó jogszabályok megjelenéséig. Megértésüket köszönjük.”
Az Erste pedig azt tette közzé a honlapján, hogy „2020. december 19-én a Kormány új intézkedéseket jelentett be. Ennek értelmében a 2020. március 19. és december 31. között érvényes hiteltörlesztési moratóriumot, azaz a Moratórium1-et változatlan formában és feltételekkel 2021. június 30-ig minden érintett ügyfelünk számára automatikusan meghosszabbítjuk. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi tájékoztatásunkkal ellentétben a Moratórium2-re vonatkozó szabályozás nem lép életbe, így a Moratórium2 beállításához szükséges nyilatkozat tételre és jogosultság igazolásra vonatkozó megkeresésünket, kérjük, tekintse tárgytalannak. Az intézkedés jogszabályának megjelenése után Moratórium1 oldalunkon fogunk teljeskörű tájékoztatást nyújtani, kérjük, ezt folyamatosan kövesse nyomon!”
Az újabb fordulat egyúttal azt is jelenti, hogy a vállalatoknak már nem kell tűkön ülniük – most végre megtudhatták, hogy valamennyien kérhetik a moratórium meghosszabbítását, illetve, ha e lehetőséggel nem éltek az első körben, akkor jövő június 30-áig is bármikor jelezhetik az igényüket, amennyiben esetleg azóta romlott a helyzetük, ami a durvuló második hullám miatt egyáltalán nem kizárt.
Azt azért, hogy a bankoknak mit jelenthet az új helyzet, ki lehet olvasni a Magyar Bankszövetség főtitkárának MTI megkeresésére adott válaszából. Eszerint Kovács Levente a testület nevében arra kéri az adósokat, hogy akiknek a hitel törlesztése nehézséget okoz, feltétlenül éljenek a moratórium lehetőségével, akik azonban nem tartoznak ebbe a csoportba, mérlegeljék a moratóriumban maradás, illetve a törlesztés folytatásának lehetőségeit.
E vastagon szedett részen van a hangsúly. Hiszen amennyivel kevesebben élnek a moratóriummal, annál kevesebbet buknak a bankok azon, hogy a törlesztés felfüggesztése alatt a hitelek után nem folyik be kamat hozzájuk. Csak érzékeltetésül: ahogy azt lapunk is megírta, a legnagyobb hazai bankot, az OTP-t irányító Csányi Sándor már május közepén azt mondta az Inforádiónak, hogy a hitelmoratórium 50-55 milliárd forintos veszteséget jelent a hazai bankszektornak. Alig két héttel később, május végén viszont a Bankszövetség tavasszal megválasztott elnöke, Jelasity Radován már ennek az összegnek a duplájáról beszélt, hozzátéve, hogy több százmilliárdos veszteség lesz az idővel jelentkező értékvesztésből a szektorban.
Ezzel szemben az államnak ez a hosszabbítás egyetlen pluszfillérjébe sem kerül. Más kérdés, hogy a bankok kivéreztetése hosszabb távon a büdzsét is érzékenyen érintheti, veszteséges cégek ugyanis értelemszerűen nem fizetnek adót.
Ismét egy politikai döntéssel állhatunk tehát szembe. Orbán jó pontokat kíván szerezni azzal, hogy nem csak a rászorultakra korlátozza a moratóriumot. Meglehet, ő már tud vagy nálunk jobban sejt valamit. Például arról, hogy mégsem annyira jön vissza a gazdaság jövőre, mint az a kormányzati és jegybanki prognózisokban szerepel, s lesznek olyanok, akiknek nemhogy javulhat, hanem még romolhat is a helyzetük – vagyis többen válhatnak fizetésképtelenné, így jól jöhet nekik a törlesztési moratórium. E szívességet pedig az érintettek már nem is olyan sok idő múlva, hanem már 2022 tavaszán, az országgyűlési választásokon visszaadhatják a Fidesz neve mellé tett kövér X-szel. A mostani pálfordulás már csak azért is valószínűsít ilyen mögöttes mozgatókat, mivel nem kizárt, hogy a járványhelyzet kormányzati kezelése miatt tapintható elégedetlenkedés és az elmúlt hetek politikusi botrányai (Demeter, Szájer, Deutsch) hatására csökkenhetett Orbánék népszerűsége, eddig biztosnak hitt Fidesz-szavazók is elbizonytalanodhattak.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
