A kórház igazgatója a BBC-nek azt mondta, hogy a támadásban minimum 10 ember vesztette életét. A gázai egészségügyi minisztérium később azt közölte, hogy 12-en haltak meg, több tucatnyian megsérültek.
Retno Marsudi, Indonézia külügyminisztere elítélte az akciót, amely szerinte a nemzetközi emberi jog egyértelmű megsértése. Hozzátette: minden országnak, különösen az Izraellel közeli kapcsolatot ápolóknak nyomás alá kellene helyeznie Izraelt, hogy ne kövessen el ilyen atrocitásokat.
A kórház igazgatója szerint az izraeli hadsereg mintegy 20 méterre van az épülettől, a környéken pedig fegyverropogás hallatszik. Az indonéz kórházat 2016-ban alapították Gázában indonéz szervezetek adományaiból.
Eközben támadás érte a Gáza déli részén fekvő, rafahi Abu Youssef Al-Najjar Kórház környékén fekvő házakat is. Helyi jelentések szerint 15-en vesztették életüket, köztük nők és gyerekek.
Az izraeli hadsereg egyelőre nem kommentálta a támadásokat, de azt kommunikálja, hogy terroristákat és terrorista infrastruktúrát vesz célba.
Helyi jelentések szerint a hétvégén támadás érte az Al-Shifa kórházat is. Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy a kórház alatt van a Hamász palesztin szélsőséges szervezet egyik irányítóközpontja, és állítása szerint egy terroralagutat is talált a helyszínen. A Hamász és helyi egészségügyi szervek szerint ez nem igaz.
A Hamász és Izrael közötti háborúban izraeli oldalon eddig több mint 1200-an, palesztin oldalon pedig több mint 13 ezren – köztük több mint 5 ezer gyerek – vesztették életüket izraeli, illetve gázai közlések szerint. Gázában további ezrek lehetnek a romok alatt.
António Guterres ENSZ-főtitkár vasárnap azt mondta: elfogadhatatlan a gázai polgári áldozatok száma. Mint fogalmazott: mélységesen megdöbbentette, hogy kevesebb mint 24 óra alatt két ENSZ-iskolát ért találat a Gázai övezetben (a hétvégi izraeli légicsapásokra utalt), számos embert megölve és megsebesítve, köztük sok nő és gyermek volt, akik menedéket kerestek az ENSZ-létesítményekben.
Különleges projektben utazik társaival. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
