Megint lecsaptak az ukrán titkosszolgálatok Oroszországban – mi áll a háttérben?

Aggasztó hírt kapott a hétvégén Vlagyimir Putyin, ráadásul a rossz hír ezúttal nem a frontról, hanem Oroszországból érkezett: lángra kapott ugyanis az orosz Novatek gázipari cég olajterminálja Ust Luga kikötőjében.

Akcióban a titkosszolgálatok

Ez egyrészt azért aggasztó a Kreml szemszögéből, mert a támadás a Balti-tengernél, az orosz-észt határ közelében, Szentpétervártól mintegy 110 kilométerre nyugatra történt – azaz messze az ukrajnai háború frontvonalaitól. Ráadásul ez már a sokadik ilyen támadás volt a napokban.

Szintén aggodalomra ad okot, hogy a megtámadott cég a legnagyobb orosz LNG (cseppfolyósított gáz)-termelő, amely a történtek miatt kénytelen volt felfüggeszteni ottani tevékenységének egy részét. A komplexumban többek között gázolajat és egyéb üzemanyagot állítanak elő. A kikőtőből pedig nemzetközi piacokra is szállítanak tovább feldolgozott termékeket.

„A technológiai folyamatot leállítottuk és egy műveleti parancsnokságot hoztunk létre a következmények kezelésére. A kárfelmérést később végezzük el”, közölte a cég a Reuters híradása szerint. Személyi sérülés nem történt, a kétszintes tartályokat és a szivattyúrendszert érte kár. A tüzet eloltották. Azt a Novatek is elismerte, hogy a tűz „külső befolyás” hatására keletkezett.

Leginkább pedig azért fájhat Putyin feje, mert a tüzet valószínűleg dróntámadás okozta – helyi lakosok hallották is egy drón hangját a robbanások előtt.

A támadás mögött minden jel szerint az ukrán titkosszolgálatok állnak – azaz Kijev ismét bebizonyította, hogy a hátországban, távol a frontvonalaktól is képes kárt okozni Moszkvának.

„A Leningrádi régióban található Ust-Luga-i olajterminál az ellenség fontos intézménye, ahol olajat finomítanak, amellyel az orosz csapatokat is ellátják" – idézte az Interfax-Ukraine hírügynökség egyik saját forrását. – „A terminál elleni sikeres támadás nem csak gazdasági kárt okoz az ellenségnek és megfosztja a megszállókat attól, hogy pénzt keressenek az ukrajnai háború folytatásához, hanem jelentősen megbonyolítja az orosz hadsereg ellátását üzemanyaggal.”

Sorozatos támadások a hátországban

Ezzel összhangban más ukrán lapok – RBC Ukraine, Ukrainska Pravda, Hromadske – úgy értesültek, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (a legnagyobb ukrán hírszerző és biztonsági szolgálat) szervezte a támadást. A Hromadske „precíziós csapásról” írt, amely nyomán hatalmas tűz ütött ki.

Ukrán titkosszolgálati források szerint dróntámadás érte vasárnap a Tulában található Scseglovszkij Val nevű gyárat is, ahol a Pancir-SZ és Pancir-SZ1 nevű légvédelmi rendszereket állítják elő – ez az ipari város mintegy 200 kilométerre délre található Moszkvától.

Emellett találat ért az Orjoli területen és a Szmolenszki területen található katonai célpontokat is. Az akciókat szintén az ukrán hírszerzés tervezte meg ukrán források szerint

Múlt pénteken egy, a nyugat-oroszországi Brjanszkban található olajraktárat talált el egy ukrán drón (lásd fenti képünk). Négy tartály kapott lángra, a tűz mintegy ezer négyzetméterre terjedt ki. Bár a drónt állítólag lelőtték, darabjai a raktárra hullottak.

Múlt csütörtökön egy Balti-tengeri orosz olajterminált ért támadás – ez az orosz illetékesek szerint sikertelen volt –, ugyanezen a napon pedig egy szentpétervári (!) nagy olajrakodó terminált is célba vett egy ukrán drón. Bár utóbbi drónt orosz közlések szerint sikerült lelőni, így az nem okozott kárt, kijevi jelzések szerint az ukrán határról indított támadás egy új fázis kezdetét jelzi az ukrán stratégiában.

„Igen, múlt éjjel eltaláltuk a célpontot. Az a dolog 1250 kilométert tett meg éjjel” – mondta Olekszandr Kamisin, az ukrán stratégiai ipari miniszter a drónra utalva.

Szintén dróntámadás érhetett egy lőporgyártó üzemet Tambov közelében is – ez a város több száz kilométerre, északkeletre van az ukrán határtól.

A BBC által idézett ukrán hírszerzési forrás már akkor jelezte, hogy további akciók várhatók Oroszországon belüli katonai célpontok ellen, mivel az orosz légvédelem jelentős részét most lekötik az ukrajnai megszállt területek. 

Ukrajna lőszerhiánnyal küzd, ugyanakkor egymillió drónt szeretne gyártani az idén – Kamisin szerint a Szentpétervárt elérő drón legyártása mindössze 350 dollárba került.

Eközben persze Oroszország is folyamatosan támadja az ukrán infrastruktúrát, hogy megakassza az ukrán ellátási és logisztikai láncokat.

Játszmák a kulisszák mögött

A megszállt ukrán területekre és Oroszországra is kiterjedő ukrán szabotázsakciók az utóbbi hetekben elszaporodtak, de nem jelentenek újdonságot: az ukránok már tavaly is támadtak oroszországi üzemanyagraktárakat és vasútvonalakat, drónjaik már akkor elérték Moszkvát (komoly károkat ugyanakkor nem okoztak), ukrán titkosszolgálatok vagy velük kapcsolatban álló személyek pedig Oroszországon belül követtek el merényleteket orosz nacionalisták ellen.

Sőt, tavalyi nyugati sajtóértesülések szerint ukrán titkosszolgálatokhoz köthető személyek állhatnak az Oroszországot Nyugat-Európával összekötő Északi Áramlat gázvezetékpár felrobbantása mögött is.

Ez magyarázat lehet arra, hogy miért „nem vezettek eredményre” eddig az ügyben indított hivatalos vizsgálatok.

Elemzők szerint utóbbi támadás egy pszichológiai játszma része lehet: az ukrán szolgálatok azt akarták megmutatni, hogy bárhol képesek csapást mérni az orosz érdekeltségekre. A háború ugyanis nem csak a frontokon zajlik, hanem a háttérben, a titkosszolgálatok között is.

A drónokról és az ukrán háborúról lesz szó a Klasszis Klub következő, január 31-i budapesti rendezvényén is. Jöjjön el és kérdezzen Ön is!  További részletek és jelentkezés itt!