A Nemzetgazdasági Minisztérium szokás szerint így kezdi közleményét: a 2014. év I-IV. havi központi költségvetési egyenlege összhangban van a bevételek és a kiadások idei évre tervezett időbeli lefutásával.Az államháztartás központi alrendszerének első négyhavi hiánya 951,1 milliárd forint lett.

Ezen belül a központi költségvetés 1031,5 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 44,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 35,6 milliárd forintos szufficittel zártak.

Korai fizetés és pedagógus-béremelés: ezért rosszabb a helyzet, mint tavaly

Tavaly, az év I-IV. hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje jóval alacsonyabb, 528,6 milliárd forint volt. A minisztérium azt írja: a két év első négyhavi egyenlegének eltérő alakulását olyan egyedi tényezők eredményezték, melyek a központi alrendszernek az év egészére vonatkozó pénzforgalmi hiányára nincsenek hatással, vagyis nem veszélyeztetik a kitűzött hiánycél teljesülését.

- a Magyar Államkincstár a május eleji szünnapok miatt már április végén átutalta a családtámogatásokhoz és a bérek kifizetéséhez szükséges fedezetet azért, hogy minden érintett a szokásos időben megkaphassa a fizetését és a járandóságát. A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bére és a családi támogatások (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) együttesen több mint 130 milliárd forintot tettek ki, mely összeg értelemszerűen megnövelte az áprilisi kiadásokat, ugyanakkor a májusit csökkenti.

- a két év azonos időszakának összehasonlítását befolyásolták a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógus-béremelés hatásai, illetve a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai.

Az uniótól nem jön pénz, és az önkormányzatok is rontják a képet

A fejezeti kezelésű előirányzatoknál az uniós programokhoz kapcsolódó bevételek és kiadások időbeni lefutásában is számottevő a különbség, amelynek oka az uniós forráslehívás folyamatának elhúzódása. Jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai is.

Rontotta a központi alrendszer egyenlegét a tavalyi év azonos időszakához képest a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében idén április végéig kifizetett 68,6 milliárd forint törlesztési célú támogatás. Ez ugyanakkor javítja az önkormányzati alrendszer egyenlegét.A kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év elején a kiadások – a fenti okok miatt a korábbi éveknél nagyobb mértékben – meghaladják a bevételeket. Az éves uniós módszertan szerinti hiánycél ugyanakkor nem változik, az továbbra is a GDP 2,9 %-a.

Így teljesítettek az alrendszerek

Központi költségvetés

A központi költségvetés április végi bevételei az előző év azonos időszakához képest 231,9 milliárd forinttal alakultak nagyobb összegben. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt a főbb adóbevételek – társasági adó, általános forgalmi adó, jövedéki adó, pénzügyi tranzakciós illeték, személyi jövedelemadó - előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek idei magasabb összegű bevételei állnak.A központi költségvetés április végi kiadásai 595,3 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában, amely növekedés elsősorban a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei nagyobb összegű kifizetéseivel függ össze. Emellett meghaladták a tavalyi év azonos időszakának kiadásait az egyedi és normatív támogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai - ideértve az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatásokat is -, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások.

Kamategyenleg

A kamatkiadások 2014. I-IV. hónapban 426,1 milliárd forintot tettek ki, 21,5 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 49,8 milliárd forintos szintet értek el, 20,1 milliárd forinttal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (376,3 milliárd forint) így összességében 41,6 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év hasonló időszakához képest, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.

Társadalombiztosítási alapok

A társadalombiztosítási alapok 2014. április végi 44,8 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 49,2 milliárd forintos többletéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap mintegy 4,4 milliárd forintos hiányából tevődik össze. 2013. április végén az Alapok együttes többlete 98,5 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban kiadási oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátásai, melynek oka az, hogy a május eleji munkaszüneti napok torlódása miatt az egészségügyi intézmények/szolgáltatók részére 44,5 milliárd forint összegű, május hónapról előrehozott finanszírozás kiutalására került sor. Az előrehozott finanszírozással lehetőség nyílt arra, hogy az egészségügyi intézmények/szolgáltatók eleget tegyenek a május havi bérfizetési kötelezettségüknek.

Elkülönített állami pénzalapok

Az elkülönített állami pénzalapok I-IV. havi 35,6 milliárd forintos többlete az előző év azonos hónapjához képest alacsonyabb lett. Az alapok összes bevételei 8,0 milliárd forinttal, kiadásai 13,4 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A kiadások közül elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiadásai teljesültek nagyobb összegben az előző év azonos hónapjához képest.