Megrendült világunk – újra adósságokkal támasztanák meg

Akárcsak a 2008-as globális pénzügyi válságot, a mostani gazdasági megrendülést is újabb adósságokkal próbálják kezelni Washingtonban, Frankfurtban, Pekingben és Tokióban. Az amerikai államadósság a 2008-as, pénzügyi megrendülés előtti 10 ezermilliárd dollárról mára 23 ezermilliárd dollárra duzzadt. Az év végére az amerikai államadósság a GDP 115 százalékát érheti el – a tavaly év végi 100 százalékról – és a Fitch hitelminősítő már figyelmeztetett, hogy ezzel az az USA elvesztheti ’AAA’ besorolását. Az idei amerikai költségvetési hiány a legkülönfélébb, „vészhelyzeti gazdasági támogatások” miatt a GDP 20 százalékát (!) érheti el.

Adósságok és beszállítói láncok

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök 200 milliárd eurót – az ország GDP-jének 20 százalékát – tervez elkölteni a járvány gazdasági és társadalmi feszültségeinek enyhítésére. Azt nem tisztázta, hogy a pénz honnan fog jönni. A kínai vállalatoknak idén 120 milliárd dollárt kell visszafizetniük a dollárban leszámítolt hiteleik után – ez szintén rejtély, hogy honnan fogják előteremteni a zuhanórepülésbe fordult világgazdasági körülmények közepette.

Ráadásul egy friss kutatás szerint a koronavírus járvány következményeképpen a világ vállalatainak a fele radikálisan át akarja alakítani a beszállítói láncait. 36 százalékuk már lépéseket is tett ezirányba. A kínai beszállítók hónapok óta nem szállítanak és a költséghatékonyság helyett a beszállítói biztonság kerül a nagy gyártók homlokterébe.

A professzor új narratívát követel

William E. Rees kanadai professzor szerint viszont ki kell szállni a mókuskerékből – amíg nem késő. Az elmúlt két évszázad alatt ugyanis az emberi populáció hétszeresére nőtt, fogyasztása viszont százszorosára. A Homo Sapiens létszáma 200 ezer év alatt érte el az 1 milliárdot és aztán röpke két évszázad után már átlépte a 7 milliárdot. A professzor hangsúlyozza, hogy a jelenlegi szintű fogyasztást már nem bírja el a Föld ökoszisztémája és a biofizikai, életet fenntartó funkciók kezdenek csődöt mondani.

A professzor szerint sürgős újragondolásra szorul a korlátlan növekedésre alapozott globális modell.  A koronavírus járvány az előrejelzések szerint idén mintegy negyedével csökkenti a globális össztermelést. A professzor szerint viszont „őrület” lenne megpróbálni visszaállítani a termelés szintjét a járvány kitörése előtti szintre.

Rees úgy látja, hogy erősíteni kell a közösségek önellátási képességét. Túl messzire ment a specializáció, a globalizáció és a ’just-in-time’ kereskedelem a létfontosságú termékek esetében. A koronavírus járvány rámutatott arra, hogy a jövő biztonságának jobban kell támaszkodnia a helyi gazdasági diverzitásra.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)