Az év elején 4 százalékos minimálbér-emelésben (ami alapesetben 167 400 forintot jelent, a garantált bérminimum esetében pedig 219 ezer forintot) állapodtak meg a szociális partnerek, azaz a munkaadók és munkavállalók érdekképviseletei, de a tárgyalások elhúzódása miatt csak februárban kerülhetett sor a teljes munkaidőben adható legkisebb bér emelésére. Így a 4 százalék valójában csak 3,6 százalékot jelent, januárban ugyanis - megállapodás híján - még az előző évi minimálbérnek megfelelő összeget utalták a dolgozóknak.
Mint ebben a cikkben levezettük, a 3,6 százalék is tartalmazott egy kicsi reálértéket, tekintve, hogy a kormány 3 százalékos inflációval tervezte a mostani költségvetési évet. Csakhogy alig telt el pár hónap, és a 2021-es büdzsé módosításában már felül is írták a terveket: a vártnál gyorsabb áremelkedések miatt a Pénzügyminisztérium immár 3,6 százalékot vár erre az évre. Ami azt jelenti, hogy eltűnt az a kevés reáltöbblet is, amit az idei minimálbér-emelés még biztosítani tudott az érintetteknek.
Azonban az év eleji megállapodás tartalmazott egy kitételt arra az esetre, ha a kormány újabb 2 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértékét. A munkaadók ugyanis csak úgy mentek bele a további emelésbe, ha a bérköltségeknél megkapják ezt a kompenzációt.
Az újabb minimálbér-emelés esélyének latolgatása előtt érdemes részletesebben is áttekinteni, milyen megállapodások szabtak keretet a tárgyalásoknak. Először is, a kormány és a munkaadói szervezetek még 2016-ban állapodtak meg arról, hogy a következő hat évben összesen 15 százalékponttal csökkent a szochó, az akkori 27 százalékról 12 százalékra 2022-re. A megállapodás érdelmében 2018-ig megtörtént a szochó 7 százalékpontos csökkentése, onnantól pedig évente további 2-2 százalékpontban kellett faragni az adót a megállapodás értelmében. Ha - és ez fontos - teljesül az a feltétel, hogy a reálbérek 6 százalékkal emelkednek, meghatározott formában (utóbbi a figyelembe vett időszakot jelenti).
A munkaadók tehát számítottak a közteher-csökkenésre, és nem is kellett csalódniuk: mostanra a szochó mértéke 15,5 százalékra mérséklődött - úgy, hogy még tavaly, tehát a járvánnyal igazán sújtott évben is csökkentették a szochót év közben. A hatéves megállapodásban foglaltak teljesítéséhez tehát még 3,5 százalékpontos vágásra lenne szükség, a jövő évvel bezárólag.
Itt tartottunk tehát az idei évi minimálbér-tárgyalások idején. A munkavállalók ragaszkodtak az érdemi reálértéket biztosító emeléshez, a régiós bérfelzárkóztatás jelentette kényszerre hivatkozva, a munkáltatók viszont csak nagyon visszafogott növelésre láttak teret, a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségekre hivatkozva.
Ebből lett a 4 százalék, úgy, hogy amennyiben a kormány idén év közben végrehajt további 2 százalékpontos szochó-csökkentést, akkor további 1 százalékos emelést kapnak a minimálbéren dolgozók. Arra vonatkozóan a kormány eddig nem küldött megerősítő vagy cáfolatot jelentő visszajelzést, hogy ez megvalósulhat-e. A munkavállalói szervezetek az elmúlt időszakban aggodalmuknak adtak hangot, hogy sor kerülhet-e a szochó visszavágására, mivel a gazdasági folyamatok ezt nem teszik szerintük lehetővé. Konkrétan nem látták biztosítottnak, hogy megvalósul a hatéves megállapodásban foglalt feltétel a 6 százalékos reálbér-növekedésről.
Ezen a ponton érdemes jelezni, hogy tavaly is olyan körülmények között került sor az adócsökkentésre, amikor nem teljesült a reálbérre vonatkozó feltétel. Ezt emeli ki a Pénzügyminisztérium a most benyújtott konvergenciaprogramban (amit egyelőre nem töltöttek fel az Európai Bizottság felületére, a Nemzeti Reform Programmal egyetemben, de a kormány hivatalos oldalán elérhető).
A konvergenciaprogramban az adott ország minden évben számot ad az Európai Unió felé a gazdasági felzárkózása üteméről. Ebben a dokumentumban foglalják össze a tagállami kormányok az előző évi eredményeket, az aktuális évi kilátásokat, és tekintenek előre a következő 3 évre.
S ebben találjuk meg az első konkrét kormányzati álláspontot a szochó-csökkentés - és így a további minimálbér-emelés - lehetőségéről. Idézünk a kötetből:
"A költségvetési mozgástér figyelembe vételével 2016 és 2020 júliusa között összesen 11,5 százalékponttal mérséklődött a szociális hozzájárulási adó kulcsa. A 2020. júliusi csökkentéskor a versenyszféra reálbér növekedése ugyan nem érte el a megállapodásban foglalt szintet, azonban a koronavírus okozta válság hatásainak mérséklése érdekében a Kormány ettől eltekintve 2 százalékponttal tovább csökkentette a szociális hozzájárulási adó kulcsát a munkahelyek megóvása érdekében. A következő években várhatóan még két alkalommal kerülhet sor további adócsökkentésre."
Vagyis a kormány értékelése szerint 2020 után még még két ütemben várható adócsökkentés. Arról nem tesznek említést, hogy felülvizsgálatra szorulna a hatéves bérmegállapodás ütemezése, azaz ki kellene tolni annak határidejét 2022 utánra.
Így viszont az adódik, hogy idén és jövőre is sor kerül a szochó további, összességében 3,5 százalékos lefaragására. Így jönne ki a 2016-ban megcélzott 12 százalékos szochó. S amiatt sem kell aggódni, hogy a reálbér-feltétel nem teszi lehetővé az újabb lépést: a Pénzügyminisztérium maga emlékeztet arra a konvergenciaprogramban, hogy ennek hiányában is sikerült mérsékelni az adót tavaly. Nem látszik tehát akadálya annak - olvasható ki a konvergenciaprogramból -, hogy idén júliusban megtörténjen az újabb, 1 százalékos minimálbér-emelés. Ami azt jelentené, hogy a minimálbér 169 ezer forintra emelkedne, a garantált bérminimum 221 ezer forintra, egyben ismét lenne valamekkora reálérték-tartalma ezeknek a bérszinteknek.
A magyar kétszintű bankrendszer megalakulása óta közel négy évtized telt el, amely idő alatt gyökeresen átalakultak a hazai pénzügyi szolgáltatások. 
