5p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgadászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A friss konvergenciaprogram alapján lesz mód a további 1 százalékos emelésre.

Az év elején 4 százalékos minimálbér-emelésben (ami alapesetben 167 400 forintot jelent, a garantált bérminimum esetében pedig 219 ezer forintot) állapodtak meg a szociális partnerek, azaz a munkaadók és munkavállalók érdekképviseletei, de a tárgyalások elhúzódása miatt csak februárban kerülhetett sor a teljes munkaidőben adható legkisebb bér emelésére. Így a 4 százalék valójában csak 3,6 százalékot jelent, januárban ugyanis - megállapodás híján - még az előző évi minimálbérnek megfelelő összeget utalták a dolgozóknak.

Pár ezer forinttal emelkedhet a minimálbér
Pár ezer forinttal emelkedhet a minimálbér

Mint ebben a cikkben levezettük, a 3,6 százalék is tartalmazott egy kicsi reálértéket, tekintve, hogy a kormány 3 százalékos inflációval tervezte a mostani költségvetési évet. Csakhogy alig telt el pár hónap, és a 2021-es büdzsé módosításában már felül is írták a terveket: a vártnál gyorsabb áremelkedések miatt a Pénzügyminisztérium immár 3,6 százalékot vár erre az évre. Ami azt jelenti, hogy eltűnt az a kevés reáltöbblet is, amit az idei minimálbér-emelés még biztosítani tudott az érintetteknek.

Azonban az év eleji megállapodás tartalmazott egy kitételt arra az esetre, ha a kormány újabb 2 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértékét. A munkaadók ugyanis csak úgy mentek bele a további emelésbe, ha a bérköltségeknél megkapják ezt a kompenzációt.

Az újabb minimálbér-emelés esélyének latolgatása előtt érdemes részletesebben is áttekinteni, milyen megállapodások szabtak keretet a tárgyalásoknak. Először is, a kormány és a munkaadói szervezetek még 2016-ban állapodtak meg arról, hogy a következő hat évben összesen 15 százalékponttal csökkent a szochó, az akkori 27 százalékról 12 százalékra 2022-re. A megállapodás érdelmében 2018-ig megtörtént a szochó 7 százalékpontos csökkentése, onnantól pedig évente további 2-2 százalékpontban kellett faragni az adót a megállapodás értelmében. Ha - és ez fontos - teljesül az a feltétel, hogy a reálbérek 6 százalékkal emelkednek, meghatározott formában (utóbbi a figyelembe vett időszakot jelenti).

A munkaadók tehát számítottak a közteher-csökkenésre, és nem is kellett csalódniuk: mostanra a szochó mértéke 15,5 százalékra mérséklődött - úgy, hogy még tavaly, tehát a járvánnyal igazán sújtott évben is csökkentették a szochót év közben. A hatéves megállapodásban foglaltak teljesítéséhez tehát még 3,5 százalékpontos vágásra lenne szükség, a jövő évvel bezárólag.

Itt tartottunk tehát az idei évi minimálbér-tárgyalások idején. A munkavállalók ragaszkodtak az érdemi reálértéket biztosító emeléshez, a régiós bérfelzárkóztatás jelentette kényszerre hivatkozva, a munkáltatók viszont csak nagyon visszafogott növelésre láttak teret, a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségekre hivatkozva.

Ebből lett a 4 százalék, úgy, hogy amennyiben a kormány idén év közben végrehajt további 2 százalékpontos szochó-csökkentést, akkor további 1 százalékos emelést kapnak a minimálbéren dolgozók. Arra vonatkozóan a kormány eddig nem küldött megerősítő vagy cáfolatot jelentő visszajelzést, hogy ez megvalósulhat-e. A munkavállalói szervezetek az elmúlt időszakban aggodalmuknak adtak hangot, hogy sor kerülhet-e a szochó visszavágására, mivel a gazdasági folyamatok ezt nem teszik szerintük lehetővé. Konkrétan nem látták biztosítottnak, hogy megvalósul a hatéves megállapodásban foglalt feltétel a 6 százalékos reálbér-növekedésről.

Ezen a ponton érdemes jelezni, hogy tavaly is olyan körülmények között került sor az adócsökkentésre, amikor nem teljesült a reálbérre vonatkozó feltétel. Ezt emeli ki a Pénzügyminisztérium a most benyújtott konvergenciaprogramban (amit egyelőre nem töltöttek fel az Európai Bizottság felületére, a Nemzeti Reform Programmal egyetemben, de a kormány hivatalos oldalán elérhető).

A konvergenciaprogramban az adott ország minden évben számot ad az Európai Unió felé a gazdasági felzárkózása üteméről. Ebben a dokumentumban foglalják össze a tagállami kormányok az előző évi eredményeket, az aktuális évi kilátásokat, és tekintenek előre a következő 3 évre.

S ebben találjuk meg az első konkrét kormányzati álláspontot a szochó-csökkentés - és így a további minimálbér-emelés - lehetőségéről. Idézünk a kötetből:

"A költségvetési mozgástér figyelembe vételével 2016 és 2020 júliusa között összesen 11,5 százalékponttal mérséklődött a szociális hozzájárulási adó kulcsa. A 2020. júliusi csökkentéskor a versenyszféra reálbér növekedése ugyan nem érte el a megállapodásban foglalt szintet, azonban a koronavírus okozta válság hatásainak mérséklése érdekében a Kormány ettől eltekintve 2 százalékponttal tovább csökkentette a szociális hozzájárulási adó kulcsát a munkahelyek megóvása érdekében. A következő években várhatóan még két alkalommal kerülhet sor további adócsökkentésre."

Vagyis a kormány értékelése szerint 2020 után még még két ütemben várható adócsökkentés. Arról nem tesznek említést, hogy felülvizsgálatra szorulna a hatéves bérmegállapodás ütemezése, azaz ki kellene tolni annak határidejét 2022 utánra.

Így viszont az adódik, hogy idén és jövőre is sor kerül a szochó további, összességében 3,5 százalékos lefaragására. Így jönne ki a 2016-ban megcélzott 12 százalékos szochó. S amiatt sem kell aggódni, hogy a reálbér-feltétel nem teszi lehetővé az újabb lépést: a Pénzügyminisztérium maga emlékeztet arra a konvergenciaprogramban, hogy ennek hiányában is sikerült mérsékelni az adót tavaly. Nem látszik tehát akadálya annak - olvasható ki a konvergenciaprogramból -, hogy idén júliusban megtörténjen az újabb, 1 százalékos minimálbér-emelés. Ami azt jelentené, hogy a minimálbér 169 ezer forintra emelkedne, a garantált bérminimum 221 ezer forintra, egyben ismét lenne valamekkora reálérték-tartalma ezeknek a bérszinteknek.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bejött Trump számítása a németeknél: visszaesett az export
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 11:10
Az export és az import vártnál nagyobb csökkenése mellett májusban növekedett Németország külkereskedelmi többlete a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden publikált előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Nagy Mártonék megmagyarázzák: emiatt nő megint az infláció
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 09:07
A Nemzetgazdasági Minisztérium a második hónapja ismét emelkedő éves infláció láttán azt írta: folytatódik a harc az indokolatlan áremelésekkel szemben.
Makro / Külgazdaság Bumerángot dobott el az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:30
Az adatok szerint nem hatott, hogy a március közepétől még csak az élelmiszerekre érvényes árrésstopot május végétől kiterjesztették a háztartási cikkekre is.
Makro / Külgazdaság Halmozza a devizát a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:18
Kína devizatartaléka, amely a világon a legnagyobb, júniusban további 32 milliárd dollárral, 3317 milliárd dollárra, 2015 decembere óta legmagasabb szintre emelkedett – áll a kínai központi bank jelentésében – írja az MTI.
Makro / Külgazdaság Izrael: maradt a negatív kilátás
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 06:45
Megerősítette változatlan negatív kilátással Izrael hosszú és rövid futamidejű, devizában és helyi valutában denominált szuverén kötelezettségeinek „Baa1” besorolását a Moody's Ratings – írja az MTI.  
Makro / Külgazdaság Kötelezettségszegési eljárás indul az árrés miatt Magyarország ellen: vaklárma vagy valós diszkrimináció?
Sasvári Péter | 2025. július 8. 05:47
Az árrésstop miatt uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben, mert az Európai Bizottság szerint a korlátozó intézkedéscsomag diszkriminatív lehet. A kormány és Nagy Márton azonban minden jel szerint minden áron ragaszkodik hozzá. De vajon van gazdasági racionalitás az intézkedések mögött? Milyen hatásai voltak eddig az árrésstopnak, és mi várható most, hogy még ki is terjesztették?
Makro / Külgazdaság Nem fújolni, hanem megtapsolni kéne Jeff Bezos vagy Mészáros Lőrinc sikereit?
Litván Dániel | 2025. július 7. 19:42
A szupergazdagok hatalmas szeletet hasítanak ki maguknak a nemzeti vagyon tortájából. De mi van akkor, ha a torta közben sokkal nagyobb lesz?
Makro / Külgazdaság Donald Trump úgy tett, mint a mesebeli okos lány
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 13:28
Az elnök mindenkit összezavart, hozott is információt, meg nem is. 
Makro / Külgazdaság Üzenet a kormánytól: a magyar gazdagok most végre tényleg a pénztárcájukba nyúlnak?
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 12:21
A Privátbankár Árkosár legfrissebb eredményei alapján a nem túl fényes inflációs kilátások is szóba kerültek a Trend FM reggeli műsorában hétfőn, ahol Gáspár András, a Klasszis Média lepigazgatója volt a vendég. A beszélgetés második felében pedig azt járták körül: vajon számíthatunk-e komolyabb adakozási, jótékonysági hullámra a választásokig?
Makro / Külgazdaság Bajban van az európai autóipar, három nagyhatalom kér segítséget
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 09:26
Ursula von der Leyenhez fordulnak.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG