A Leopoldina szerint Németország képes lenne úgy pótolni az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt rövid időn belül kieső földgázszállításokat, hogy ne kényszerüljön a klímavédelmi célok feladására, elkerülje a földgázhiányt és enyhítse a gazdasági és társadalmi következményeket.
A tudományos akadémia szakértői a legfontosabb azonnali, vagyis már a következő hetekre szóló feladatnak azt tartják, hogy európai uniós szinten szervezzék meg az orosz földgáz pótlására szolgáló cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzését, és az állami szabályozás és felügyelet erősítésével gondoskodjanak a csupán 27 százalékos töltöttségi szintű németországi gáztározók feltöltéséről.
A többi között rámutattak, hogy az EU-ban működő LNG-terminálok 1715 terawattórás (TWh) kapacitása nem sokkal marad el a 2020-ban regisztrált 1768 TWh-t kitevő orosz földgáz-, illetve LNG-importtól. A kapacitás egy része ugyan foglalt, de 1100 TWh LNG-t így fogadhatna az EU, és Törökországban működő terminálokat is be lehetne kapcsolni az ellátásba az EU-t Törökországgal összekötő vezetékek révén.
További fontos azonnali feladat a hazai kitermelésből származó szénre épülő energiatermelés bővítése - írták a Leopoldina elemzői, kiemelve, hogy az orosz gázszállítások kiesése ugyan nem állítaná meg Németország úgynevezett klímasemlegesség - nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás - felé tartó átalakulását, "de világos, hogy az eredetileg vártnál magasabb költséggel kellene megvalósítani", és "mivel ezek a terhek általában az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat sújtják keményebben, célzott kompenzációjuk még sürgetőbb lenne".
Mint írták, az ország úgynevezett elsődleges energiafelhasználásában több mint 25 százalékos részarányt kitevő - és mindenekelőtt az ipari termelésben és háztartások fűtéséhez használt - orosz földgáz kiváltását szolgáló intézkedések társadalmi elfogadottsága döntő tényező lenne, de az államnak "van elegendő pénzügyi mozgástere" biztosítani, hogy az alacsonyabb és közepes jövedelmű háztartások kibírják az átalakításból adódó többletterheket.
A középtávú feladatok közé sorolták egyebek mellett az állami felügyelet alatt álló tartalékok felhalmozását többfajta energiahordozóból, és Németország első - a kormány tervei szerint rögtön három - LNG-termináljainak felépítését, méghozzá oly módon, hogy cseppfolyósított hidrogén fogadására is alkalmasak legyenek.
A tudományos akadémia szakértői kiemelték, hogy a szövetségi kormány már meg is tette az első nagy jelentőségű lépéseket. Ezek közé sorolták, hogy a gazdasági minisztérium elindított egy 1,5 milliárd eurós földgázbeszerzést, belépve az eddig magánvállalatok által dominált piacra, és hozzákezdett az összesítve 23 milliárd köbméter kapacitású - az EU teljes gáztárolói kapacitásának mintegy negyedét kitevő -, és ugyancsak magáncégek által üzemeltetett tározók működtetését szabályozó előírások átalakításához, vagyis az állami felügyelet erősítéséhez.
A szövetségi kormány egyelőre elutasítja az orosz energiaembargó gondolatát. Olaf Scholz kancellár egy hétfőn kiadott közleményében kiemelte: tudatos döntés volt kihagyni az energiaszektort az orosz gazdaság EU-s szankciókkal sújtott területei közül, mert az orosz források a hőtermeléstől a közlekedésen át az iparig nélkülözhetetlenek, és nem lehet egyik napról a másikra helyettesíteni őket.
(MTI)
