A megyei jogú városokban a társasházi lakások négyzetméterára 387 ezer forintra nőtt idén. Ez az ár 10,3 százalékkal magasabb, mint a 2020-ban mért érték. Idén csupán néhány várost nem érintett a téglalakások négyzetméterár növekedése: „A tavalyi év azonos időszakához képest csupán Nyíregyháza, Szeged és Sopron értékeiben nem történt változás” – összegezte a tanulmány sarokszámait Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a legnagyobb mértékben a Közép-Dunántúl három megyeszékhelyén, Veszprémben, Tatabányán és Székesfehérváron, valamint Miskolcon nőttek 20 százalékot meghaladó mértékben az árak. A legtöbb városban 5-15 százalékkal emelkedtek a fajlagos árak az előző év azonos időszakához képest.
A legdrágább városokat összegző listán változott az élmezőny, jelenleg a legmagasabb négyzetméterár Érdre jellemző átlagosan 600 ezer forinttal. Ezzel Debrecen holtversenyben Székesfehérvárral a második helyre szorult. A két városban 520 ezer forintos átlagos négyzetméterár az uralkodó, míg a negyedik Győr kereken félmillió forintos középértékkel. A legolcsóbb városok sorrendje nem változott: továbbra is Salgótarján a legolcsóbb 150 ezer forintos középértékkel, jelentősen leszakadva Nagykanizsa 240 ezer, és a harmadik Dunaújváros 260 ezer forintos négyzetméterárától. A többi városban 300-450 ezer forintos négyzetméterár a jellemző.
A panellakások négyzetméterára 348 ezer forintra emelkedett idén, az árnövekedés a téglalakásokhoz képest nagyobb, átlagosan 12,8 százalékos volt. Egyedül Dunaújváros maradt ki az áremelkedésből, a többi városban 5-15 százalékkal kerülnek többe a panellakások a tavalyi átlaghoz képest. Az áremelkedés rekordere ebben a szegmensben a két egyetemi város, Pécs és Debrecen, ahol 20 százaléknál is valamivel nagyobb mértékű drágulást mért az Otthon Centrum.
Debrecen és Székesfehérvár holtversenyben itt is a második helyre szorult átlag 440 ezer forintos négyzetméterárral. Sopron ugyanis kicsivel 450 ezer forintos fajlagos átlagárral lett a legdrágább város. A top ötbe még Érd és Győr fért be. A 23 megyei jogú város közül a legolcsóbbak – csak úgy, mint a téglalakások esetében – Salgótarján, Nagykanizsa és Dunaújváros. Előbbit 200 ezer forint alatti, utóbbiakat valamivel efölötti átlagos négyzetméterár jellemzi. A legtöbb városban az átlagos fajlagos ár 250-350 ezer forint között alakult az első kilenc hónap értékesítési adatai alapján.
A használt házak átlagos négyzetméterára 307 ezer forint, ami 19,7 százalékos növekedésnek felel meg 2020-hoz képest. „Budapesthez hasonlóan a három használt szegmens közül itt volt a legnagyobb mértékű emelkedés. A házak esetében azonban szükséges hangsúlyozni, hogy nagyon heterogén a lakásállomány, így az összetétel hatás megnehezíti az összehasonlítást” – árnyalta a statisztikai adatokat Soóki-Tóth Gábor. A városok többségében két számjegyű növekedés volt megfigyelhető, ez alól Pécs és Sopron jelent kivételt, ahol nem volt kimutatható áremelkedés.
A legdrágább városok fajlagos árában elenyésző különbség tapasztalható. Az élen végző Tatabányát (átlagos négyzetméterár 395 ezer forint), Debrecen (387 ezer), Sopron (384 ezer), Érd (379 ezer) követi. A további sorrend pedig Székesfehérvár és Győr, az említett értéktől kicsit leszakadva, de még átlag 300 ezer forint feletti fajlagos árral. A sort ezúttal is Salgótarján, Nagykanizsa és Dunaújváros zárja: előbbi leszakadva bőven 200 ezer forint alatti, utóbbi kettő valamivel efölötti átlagos négyzetméterárral. A többi városban 250-300 ezer forintos fajlagos ár a jellemző.
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
