Megvan, mi vezet eredményre a koronavírus elleni védekezésben

Hogyan nőtt a koronavírusos betegek száma az USA-ban? (Ábra: Washington Post)

Az ábrán látható exponenciális görbe az, ami aggasztja a szakembereket, hiszen amennyiben minden harmadik napra megduplázódik a megbetegedésekk száma, úgy májusra mintegy százmillió koronavírusos beteggel kellene számolni az Egyesült Államokban.

Ám ez matek, nem prófécia. A terjedés - ahogy erről korábban már mi is írtunk itt: - lelassítható, ha az emberek nem járnak nyilvános helyekre, ahol sok emberrel találkozhat, általánosan fogalmazva: ha önként korlátozzák mozgásukat. (Ha ezt nem teszik, akkor olyan államilag elrendelt karanténok alakulhatnak ki, mint Olaszországban és tegnap óta Spanyolországban. Több ázsiai országban a járvány kezelésének egy másik - és hatékony - módja nyert teret azzal, hogy minden fertőzött mozgását, kontaktjait teljesen nyilvánossá tették - természetesen anonim módon, és emellett rengeteg tesztet hajtanak végre, nagyon sok helyen, ingyenesen - A szerk.)

Azonban ha nem tesznek semmit az emberek, a kormányok, akkor a fertőzés exponenciálisan terjed majd továbbra is - írja a Washington Post elsősorban az amerikai helyzetre vonatkoztatva. A lap látványos animációkkal mutatja be, hogyan és miért terjed gyorsan a fertőzés (nem a koronavírus, hanem egy elképzelt szimilitisznek nevezett kitalált vírus), ha nem korlátozzák semmilyen módon az emberek mozgását. Könnyű belátni, hogy ha öt emberről beszélünk, mindannyian gyorsan elkapják a vírust.

Egy kétszáz fős elképzelt faluban is elég gyorsan megkapja mindenki, íme néhány ábra, a fertőzés lefutásáról:

Szimuláció, ha nem történik semmi (Animáció: Washington Post)

Szimuláció, ha nem történik semmi (Animáció: Washington Post)

A WP modellezte azt is, milyen lenne egy karantén bevezetésének hatása is. A lap azzal számolt, hogy egy teljes karantént fenntartani nem lehetséges, valamint azzal, hogy a karanténon belül és kívül az emberek mozgását nem korlátozzák, így is lassul a járvány terjedése, de az igazi eredményeket azokon a szimulációkon lehet látni, ahol az emberek nem nagyon mozognak. Az egyik szimuláció szerint a kétszáz fős népesség háromnegyede nem mozdul ki otthonából, nem megy nyilvános helyekre, ahol sokan vannak, és - egy méternyi - távolságot tart a többiektől. Ha minél kevesebb ember mozdul ki, és kevesebbszer találkozik emberekkel, a vírusnak kevesebb lehetősége van a terjedésre.

A másik szerint nem csak az emberek mozgását korlátozzák, de bezárják a legtöbb üzletet, szórakozóhelyet, étteremet, szóval a legtöbb nyilvános helyet - ahogy ezt Olaszországban vagy Kínában is megtették. Vagyis csökkentik a kimozdulásra csábító nyilvános helyek kínálatát, így ösztönözve az embereket az otthonmaradásra. A WP szimulációja azzal számol, hogy ilyen esetben az emberek nyolcada mozog továbbra is a korábbiakhoz hasonlóan, a többiek leginkább otthon maradnak. Franciaország ilyen komoly korlátozásokat vezett be tegnap óta, ahogy Spanyolországban is bevezették a karantén és bezárták az üzleteket a gyógyszertárak és az élelmiszerüzleteket leszámítva.

A 4 lehetséges forgatókönyv: 1. nem történik semmi, 2. Karantén mozgáskorlátozás nélkül, 3. A mozgás mérsékelt korlátozása, 4. A mozgás radikális korlátozása, a nyilvános helyek bezárása (Animáció: Washington Post)

A szimulációk - ahogy a korábbi és a mostani tapasztalatok - eredményei egyértelműek (még ha a valósághoz képest leegyszerűsítettek is): messze a leghatásosabb, ha a nyilvános helyeket bezárják, és az emberek otthonaikban maradnak. Ahogy a lap rámutat, minden egyes ember viselkedése továbbgyűrűzű hatással van akár távol élő emberek életére is.

A Facebookon mindesetre már terjed a következő profilkép is, ami az eddigi tapasztalatokat is figyelembe véve jó ötletnek tűnik:

Rohadtul maradj otthon - így hangzik némileg finomítva az eredeti felhívás (mozgalom a koronavírus megállítására)