Lelőtték Ferenc Ferdinándot, és kitört az Első Világháború – erre a pár szóra valószínűleg sokan emlékeznek. Bár most sokan inkább a berlini merénylettel foglalkoznak, legalább olyan fontos esemény az orosz nagykövet meggyilkolása. Talán még fontosabb is.
Mert sok-sok hónapja, mintegy másfél éve várható volt, hogy Németországban is lesz valami, azaz valami nagyobb iszlamista merénylet, a franciaországi eseményekhez hasonlóan. A nyár eleji müncheni lövöldöző muszlim /iráni/ származású volt ugyan, de Hitler nevében ölt (korábbi bántalmazása miatt fiatal korú bevándorlókat, és valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha elmebetegnek nevezzük – a szerk.)
Worldpeace
Az orosz-török viszony azonban tényleg nem mindegy a világbéke szempontjából, sőt az európai bevándorlás, vagy a szíriai háború szempontjából sem. Ez a viszony korábban nagyon megromlott, miután a törökök 2015-ben lelőttek egy orosz vadászgépet, és azután is csak nagyon nehezen állt nagyjából helyre. A török gazdaság is sokat szenved attól, hogy az orosz turisták elmaradtak. Ennek is komoly szerepe lehet abban, hogy a török líra mostanában új és új mélypontokra esik.
Lavrov jól vette
Egyelőre, legalább a látszat szerint, megmaradt a jó viszony. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az elején kissé erősnek tűnő szavakat használt, amikor arról beszélt, hogy a terrorizmus elleni harcban nem szabad engedményeket tenni. („No consessions to terrorists.”) De hamar megenyhült. A két félig-diktátor, Putyin és Erdogan egyaránt elítélte a merényletet, és Lavrov ezután már hogy, hogy nem azt mondta, hogy ez csak még inkább egységbe forrasztja, erősíti a terrorizmus-ellenes erőket.
Ürügy, nem ok
Vajon elmaradt volna az – egy vagy két – világháború, ha Szerbia is mindent hasonlóképp megenged? Van valakinek olyan érzése, hogy ilyen már volt? (Déja vu.) Az Első Világháború nem pusztán azért tört ki, mert az osztrák trónörököst meggyilkolták szerb földön. Hanem inkább az után, mikor az osztrákok ezt maguk akarták kivizsgálni (és durva feltételeket támasztottak hozzá), de a szerb kormány ezt nem engedte meg. Persze a történelem nem feltétlenül ismétli önmagát, és a hasonló események inkább csak ürügyei, nem okai szoktak lenni a háborúknak.
A hírek szerint megérkezett Törökországba az a 18 fős csapat, amelynek feladata a bűncselekmény körülményeinek vizsgálata, és az orosz titkosszolgálat, a rendőrség és a külügy embereiből áll. A hírek szerint a török hatóságokkal karöltve fogják keresni a felelős terroristákat. A biztonság kedvéért a feltételezett tettes, egy rendőrigazolvánnyal behatoló 22 éves férfi összes családtagját gyorsan őrizetbe vették.
Erdogan a hunyó
Ennek ellenére nem világos, hogy fenn lehet-e tartani ezt a (fegyverrel kivívott) enyhülést. A hírek szerint orosz-török-iráni megállapodás születhet a szíriai rendezésről, de legalábbis összeülnek a felek. Ez jó hír. De mindig jönnek rossz hírek is, például újabb és újabb merényletekről, amelyek lényegében mindennapossá váltak. (Főleg mióta Erdogan elnök 2015 nyarán egy választási vereség miatt újra háborúzni kezdett a kurd kisebbség ellen – a szerk.)
Emiatt volt?
A híreket, kommentárokat olvasva sokan azt tartják, a menyasszony nem olyan szép, mint ahogy lefestették, vagyis a két nagy ország kapcsolata egyáltalán nem felhőtlen. A Hurriyet Daily News kommentátora szerint, aki a meggyilkolt követet személyesen is ismerte, a merénylet nem marad következmények nélkül.
Sőt, a támadás időzítését éppen az említett, orosz-török-iráni találkozóval hozza összefüggésbe. Szimbolikus lehet, hogy a merénylet elkövetésének időpontjában a török külügyminiszter éppen a Moszkvába tartó gépen ült. Lehet, hogy ez volt a világbéke elleni legfontosabb merénylet?
A Trump vámjait elmeszelő alkotmánybírósági döntés miatt nagy volt a bizonytalanság pénteken a vezető amerikai tőzsdéken, amelyek azonban végül pluszban zártak. 
