Az Iszlám Állam fura képződmény volt már kikiáltásakor is: nem lehetett egy országgal vagy egy néppel azonosítani, legfeljebb annyit lehetett róla mondani, hogy a szunnita arabok egy csoportja volt a főszervező. Ugyanakkor középkori mintára zsoldosokat alkalmaztak, akik jöttek a világ minden országából, de nem a pénzért, hanem mert egy remek lehetőség volt a zavaros alakoknak, hogy egy törvényen kívüli területen őrjönghetnek, meggyőződéssel vagy anélkül.
Vadásznak rájuk
Most viszont ahogy szűkül a játszótér, úgy válik egyre kényelmetlenebbé ottlétük. Azok a társaik, akik a körülkerített Moszulban maradtak, az utolsó emberig harcolnak, a Rakkában és a kisebb szíriai településeken lévőknek ugyanehhez már nem feltétlenül van kedve. Marad a hazaosonás, de az nem is olyan egyszerű. Mindenki vadászik rájuk, hisz terroristának minősülnek azáltal, hogy egy terrorszervezet szolgálatába álltak.
A legtöbben Törökország felé indulnak más lehetőség híján, de sokukat már a határátlépéskor letartóztatják, mások viszont vélhetően bejutnak az országba. Vannak, akik saját országuk követségén önként jelentkeznek, ugyanakkor vannak olyan fanatikusok is, akik a kalifátus összeomlása miatt megpróbálnak Európába jutni, és ott folytatni a harcot terrorcselekmények formájában. A The Guardian szerint 250 terrorista is lehet, aki 2014 és 2016 között a török határon át jutott Európába, mielőtt a török határt szinte hermetikusan lezárták volna.
A kurdok szerint
Masrour Barzani, a Kurdisztáni Regionális Biztonsági Tanács vezetője (kvázi kurdisztáni védelmi miniszter) azt mondta, hogy az Iszlám Állam elleni háború (melyben a kurdok döntő szerepet vállaltak) lassan véget ér, és marad a titkosszolgálati eszközökkel való küzdelem a megmaradt dzsihádisták ellen. A kalifátus katonai veresége megfosztja őket területüktől és attól a lehetőségtől, hogy külföldi harcosokat toborozzanak. A még ott lévő külföldi harcosok pedig, ha nem adják meg magukat, igyekeznek elszivárogni. Azonban nem szabad alábecsülni azt a fenyegetést, amit saját országukba visszajutva jelentenek.
Otthagyják a foguk
Becslések szerint összesen 30 ezer külföldi harcos ment Szíriába, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz. Az amerikai kormány szerint közülük 25 ezren már meghaltak, miután főleg ők harcolnak a koalíciós erőkkel (kérdés, hogy hová lettek az arabok, talán ők már rég felszívódtak). A brit származású résztvevők számát 850-re becsülik, közülük a fele már valószínűleg hazatért, 200 meghalhatott.
A legelszántabb, még élő dzsihádisták visszavonulnak a sivatagba, és megpróbálnak Szíriában és Irakban szabotázsakciókat végrehajtani. Gerillaháborúhoz nem lesz erejük, arra nem is alkalmas a helyszín, hisz az inkább dzsungelharc, itt pedig sivatag van. Annyit tehetnek, hogy saját magukat felrobbantják egy piactéren vagy valamilyen tömegrendezvényen, sok áldozatot szedve, esetleg teherautóval hajtanak a tömegbe, ahogy ezt mostanában Európában is teszik. Előbb-utóbb viszont lecsökken a számuk, nem lesz új jelentkező, már nem olyan jó móka, mint a szervezet térnyerésekor volt.
Az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait. 
