|
| MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs |
Ma kezdődik az informálisnak nevezett brüsszeli EU-csúcstalálkozó, főleg költségvetési kérdésekről, amely előtt ma a kancellár Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is találkozott. Tegnap este azt jelentette a német sajtó, hogy Angela Merkel német kancellár szeretné, ha az EU-támogatások feltételéül szabnák a menekültek befogadását.
Az EU-költségvetés jelenleg mintegy 150 milliárd euró, amiből a legnagyobb részt, 12-14 milliárdot Nagy-Britannia fizetett be. Ez nagy valószínűséggel kiesik, így kevesebb pénzből kell gazdálkodnia az Uniónak, és hogy hogyan, arról nagyon eltérőek a vélemények. A német derstandard.de oldal szerint három fő tábor van.
Az egyik szerint (például Ausztria, Finnország, Svédország, Dánia, Hollandia) spórolni kellene, csökkenteni a büdzsét, főleg a kelet-európai országok rovására. (Magyarország ötmilliárd, Lengyelország 13 milliárd euró körüli összeget kap “nettó”.) Úgy tűnik, Angela Merkel ezt egészítené ki azzal, hogy a támogatások feltételéül az EU-val való együttműködést szabja meg, főleg a menekültkérdésben.
Kihívást intéztek Orbánék ellen
Franciaország és Olaszország a biztonsági kérdésekben, a külső határok védelmében és a menekültkérdés kezelésében szeretne hatékonyabb fellépést, és ezért akár többletbefizetésekre is hajlandó. (A harmadik csoport nyilván a kelet-európai országoké.)
Merkel kihívta a kelet-európai országokat – hangzik a Der Spiegel Online cikkének címe. A lap egy kormányzati döntéselőkészítő dokumentum alapján arról ír, hogy Németország arra törekszik, a területi támogatások odaítélése a jövőben a “jogállami kritériumok betartásához” kötődjön.
Jogállam vagy korrupció?
A jogállami alapelvek betartása ugyanis “fontos előfeltétele az egészséges beruházási környezetnek”. (A sorok között úgy is olvashatjuk ezt, hogy ahol nincs jogállam, ott nagyobb a korrupció. Ahogy azt nemzetközi felmérések is mutatják, amelyek alapján Európa egyik legkorruptabb országa vagyunk – a szerk.)
“A passzus leginkább hadüzenet olyan országok számára, mint Magyarország vagy Lengyelország, amelyek, mint például a vitatott lengyel igazságügyi reformnál, nem tartják magukat az EU-értékekhez, vagy nem hatják végre az EU-bíróság ítéleteit” – írja az inkább baloldaliként ismert Der Spiegel.
Pénzzel ösztönöznék a befogadást
Hasonló a helyzet a menekültkérdéssel kapcsolatban, erről Angela Merkel csütörtökön a Bundestagban (a parlament alsóházában) nyilatkozott meg. A kancellár asszony kész a strukturálisan elmaradott régióknak szánt támogatásokat a nyomásgyakorlás eszközeként használni, hogy az EU-ban a menekültek elosztása egyenletesebb legyen.
A lap arra következtet az említett kormányzati dokumentumból, hogy Berlinben új ösztönzési rendszeren dolgoznak. A szolidaritás alapértékének a pénzügyekben is vissza kell tükröződnie – idéznek egy újabb mondatot az írásból. Merkel arról is beszélt tegnap, hogy azt is figyelembe kell venni, mit tesznek az egyes önkormányzatok, régiók. Németországban ugyanis számos menekültügyi feladatot, segítségnyújtást ők vettek át.
Ezermilliiárd eurós tét
A lengyelek már felvették a kesztyűt, “igazi politikai krízissel” fenyegették meg Merkelt. Konrad Szymanski lengyel európaügyi miniszter szerint hiba lenne egy ilyen “politikai manőver”.
Bő egy év múlva, 2019 májusában EU-parlamenti választások lesznek, sok politikus még ez előtt szeretné a 2021-2027-es költségvetés fő irányait megszabni. Ez azonban nem biztos, hogy sikerülni fog, lehet, hogy a költségvetési tervet csak 2020-ban sikerül majd tető alá hozni. Összesen mintegy ezermilliárd euró elosztása a tét.
A lapok emlékeztetnek arra is, hogy Németország 2020 második felére veszi át az EU soros elnöki tisztét, a dátumoknak ezért is van nagy jelentőségük. Azt is említik, hogy a formálódó, a szocialista SPD által még elfogadandó koalíciós szerződésben a pártok az EU-nak teljesítendő befizetések növeléséről döntöttek.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
