|
| Angela Merkel német kancellár (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer) |
Merkel kancellár idő előtti távozásra kényszerítéséről szóló hírek lepték el a német sajtót az elmúlt napokban, miután pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke rendkívüli vezetőségi ülést hívott össze június elejére. A friss felmérések szerint a CDU támogatottsága idei mélypontjára, 30 százalék alá bukott, és ha ma tartanának általános választásokat, akkor a jelenlegi kormányzó koalíció még az egyszerű többséget sem érné el. A CDU gyenge szereplése az utóbbi hónapokban összefügg Merkel kancellár passzivitásával, amellyel az elmúlt időszakban kerülte az olyan vitatott témákat, mint az egekbe emelkedő albérlet-árak a nagyvárosokban, valamint a tanár- és orvoshiány.
Megreccsent centrum
Mindeközben a továbbra is harmatgyenge támogatottságú szociáldemokrata SPD elnöke a túléléséért küzd. A május 26-ai EP-választással egy időben ráadásul helyi törvényhozási választást tartanak Brémában és palotaforradalom kezdődhet az SPD-nél, ha rosszul szerepelnek, vagy ha 74 évi kormányzás után ellenzékbe szorulnak a tartományi rangú városban. Ha pedig a koalíciós pártok mindkét választáson leszerepelnek, akkor vezető CDU-politikusok kiszivárogtatása szerint még az idén előrehozott választások jöhetnek és Merkelnek ezzel kiadnák az útját. Annak eredményeképpen pedig az esetleg összeálló CDU/CSU, a Zöldek és a liberális FDP a jelenlegi felmérések szerint kényelmesen hozhatna 56 százalékos többséget. Merkel kedden mindenesetre cáfolni próbálta a találgatásokat.
Márpedig a CDU-nak valóban új fejezetet kell kezdenie, hiszen a Merkel által 2015 őszén meghirdetett Willkommenskultur elmélyítette a német- és az európai hagyományos centrum válságát. Hozzájárult az Egyesült Királyság kiválási törekvéseihez, elidegenítette az EU keleti peremvidékének lakóit, és extra gazdasági és politikai terhet rótt az amúgy is csőd szélén egyensúlyozó Görögországra és Olaszországra. De mindenekelőtt: aláásta az EU missziós törekvését, amely szerint a szolidaritás és az együttes cselekvés erősebb kontinenst eredményez.
|
| Káncz Csaba |
Növekvő polgári elégedetlenség
Mindezek miatt az sem lenne szerencsés, ha a kancellár a pályáját Brüsszelben folytatná – például az Európai Tanács elnökeként -, mivel különösen a Lengyelországtól Olaszországig terjedő sávban a jelöltsége komoly negatív érzelmeket váltana ki és csak a szélsőségeket erősítené. Merkelnek természetesen kiemelt felelőssége van azon sokkoló friss felmérési eredményekben, amelyek szerint a nyugati világban Németországban nőtt leginkább az elégedetlenség a demokrácia minőségével kapcsolatban: 2017-hez képest 17 százalékkal (!) ugrott meg egy év alatt és tavaly már a németek 43 százaléka volt elégedetlen a demokrácia működésével a hazájában.
A belpolitikai instabilitást tovább terheli, hogy bár egyre kevesebb menekült és migráns érkezik az országba, a németek egyre elutasítóbbak velük szemben - mára már a polgárok 54,1 százalékának van negatív véleménye róluk. Nem véletlen, hogy napjainkra a hat éve alapított eurószkeptikus és bevándorlás-ellenes AfD lett a legerősebb párt a volt NDK területén.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
