4p

Földbe áll a magyar gazdaság? Okozhat földrengést az amerikai elnökválasztás? Mire lesz elég a kormány akcióterve?
Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdász-szociológustól!

2024. október 31. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az új, meghódítani kívánt társadalmi csoportok csak a fejetlenséget növelik ezekben a pártokban, ahogyan azt jól láthatjuk napjainkban az amerikai Demokrata Párt esetében. Mivel a globális politikai elitek nem hajlandók a szükséges gazdasági és társadalmi paradigma-váltást levezényelni, a biztonságpolitikai hőmérséklet további ütemes emelkedésére lehet számítani az elkövetkező időszakban is – az pedig nem igazán a baloldal terepe. Káncz Csaba jegyzete.

A politikai spektrum széttöredezettsége vált az új normává Európában, amint a frusztrált fiatalok és az elégedetlen választók tömegei dezertálnak a hagyományos pártoktól – különösen a baloldaliaktól. A német SPD, a francia szocialisták, a magyar MSZP az általános megítélés szerint még a 2008-as globális pénzügyi megroppanás után is neoliberális gazdaság- és társadalompolitikát folytattak, amely ellehetetlenítette a roncstársadalom, a fiatalok és egyre inkább a középosztály esélyeit.

A kisebbségek felkarolói

Míg 1950 és 1980 között Nyugat-Európában a szociáldemokraták még elhozták a szavazatok több, mint 30 százalékát, addig az új évezredben éppen csak a 20 százalék fölött tántorognak. Súlyos csapás volt számukra az ipari társadalom átalakulása szolgáltatási társadalommá és aláásta őket a biztonságpolitika előtérbe kerülése is megrendült világunkban. Az új, meghódítani kívánt társadalmi csoportok (szexuális kisebbségek, életviteli szubkultúrák, külföldi származású csoportok avagy unortodox vallási kisebbségek) pedig inkább csak a fejetlenséget növelik ezekben a pártokban, ahogyan azt már jól láthatjuk napjainkban az amerikai Demokrata Párt esetében.

A májusi EP választás eredményeképpen a szociáldemokraták frakciójának 153 képviselője lesz az új EP-ben – 38-cal kevesebb, mint 2014 és 2019 között. Nem tekinthető általánosnak a hanyatlás, számos országban – például Dániában és Spanyolországban – erős képet mutat a baloldal. Nézzünk pár jellemző példát.

Franciaország

A szociáldemokraták bukásának állatorvosi lovát láthatjuk a gallok országában az elmúlt években. A Szocialista Pártnak (PS) még 2012-ben is abszolút többsége volt a nemzetgyűlésben és jelöltje, Francois Hollande államelnök volt. Ehhez képest 2017-es elnökválasztáson a párt jelöltje ötödik lett, a szavazatok alig 6 százalékával. A párt a mostani EP választáson tovább hanyatlott és csak hatodik helyen futott be a pártok között.

Németország

Az EP-választás, majd Andrea Nahles pártelnöki és frakcióvezetői funkciójáról való lemondása mintha a nagykoalíciós partner SPD sorsát is megpecsételte volna. Bár a párt a 2017 szeptemberi parlamenti választáson még 20,5 százalékot szerzett, a legfrissebb felmérés szerint a párt 11 százalékon áll, újabb szöget ütve a Merkel-féle nagykoalíció koporsójába.

Hollandia

A holland Munkáspárt (PvdA) három miniszterelnököt is adott a második világháború óta, de a 2017-es általános választásokon csupán 5.7 százalékot ért el. Igaz, hogy a mostani EP választást megnyerte, de ez Frans Timmermans, az EU Bizottság első alelnöke szerepeltetésének köszönhető.

Sikerek és kilátások

A sikerek között említhető Dánia, ahol a június 5-i általános választást megnyerte a párt – igaz, lenyúlta a radikális jobboldaltól a kőkemény bevándorlás ellenes álláspontot. Szintén komoly sikereket mutat a mozgalom az Ibériai félszigeten. Portugáliában több nehéz év után a párt visszakerült a hatalomba. Spanyolországban pedig a szociáldemokraták (PSOE) egyértelműen megnyerték az áprilisi általános választásokat. Az EP választásokat követően pedig 20 képviselői hellyel a spanyoloké lesz a legnagyobb nemzeti kontingens az EP Szociáldemokrata parlamenti csoportjában.

Az általános megítélés szerint a szociáldemokratáknak vissza kellene térniük az alapértékeikhez, úgymint az egalitarizmus, a szolidaritás és az átfogó jóléti állam. Ez jól hangzik, de a 2008-as globális pénzügyi válság – vagy inkább csőd - után az elitek csupán az államadósságok további feltornászásával tudták a jólét érzését fenntartani a nyugati államokban, Kínában és Japánban. Mivel pedig a globális politikai elitek nem hajlandók a szükséges gazdasági és társadalmi paradigma-váltást levezényelni, éppenséggel a biztonságpolitikai hőmérséklet további ütemes emelkedésére lehet számítani az elkövetkező időszakban is – az pedig nem igazán a baloldal terepe.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Még Matolcsy György sem tudja, mikor lesz ennek vége
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 17:26
Egységes döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi döntésén a kamattartásról, más opció fel sem merült. A jelenlegi kamatszintet akár hosszabb időtávon is vállalja a jegybank a hazai kamatfelár relatív növekedésének ódiumával együtt. Kamatemelésről szó sincs, és nem indokolt a forintárfolyamba történő beavatkozás sem. A Monetáris Tanács döntését kedden Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke indokolta.
Makro / Külgazdaság Intézkedtek Matolcsy Györgyék, ez mindenkit érint
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 14:00
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat mértékén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
Makro / Külgazdaság A cseppfolyós orosz gáznak már nincs szaga?
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 13:44
Oroszország szerepe az Európai Unió cseppfolyósított földgáz piacán növekszik, annak ellenére, hogy a gazdasági blokk igyekszik az orosz gáztól szabadulni.
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogy még többe került a Nemzeti Összefogás Hídja
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 11:40
Félmilliárd forinttal drágult a világ leghosszabb kötélhídjaként aposztrofált sátoraljaújhelyi Nemzeti Összetartozás Hídja. Így már 4,57 milliárd forintba kerül az adófizetőknek. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihály fáradhatatlan, mindig talál valami pozitívumot a magyar gazdaságban
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 10:33
A japán R&I hitelminősítő megerősítette Magyarország befektetésre ajánlott besorolását stabil kilátások mellett - mondta keddi videóüzenetében a pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Korai káröröm a kormány német iparkritikája?
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 10:07
A magyar iparszerkezetben nem ment végbe szerkezetátalakulás, a németekkel szemben el sem kezdődött a politikaváltás - írja lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, Bod Péter Ákos.
Makro / Külgazdaság Forrongó BRICS-csúcstalálkozó kezdődik kedden a háborúk árnyékában
Káncz Csaba | 2024. október 22. 09:32
A BRICS folyamatos terjeszkedése egy olyan időszakban történik, amikor a széttöredezettség erői felemelkedőben vannak, és a multilateralizmus formális struktúrái folyamatosan gyengülnek. Ez a problémamegoldás központi elemévé tette az informális csoportosulásokat. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság KSH: kiderült, hogy mennyi a nettó átlagkereset
Privátbankár.hu | 2024. október 22. 08:32
2024 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 433 100 forint volt - közölte a KSH.
Makro / Külgazdaság Miért lett drágább a lakás Kolozsváron, mint Bukarestben?
Bózsó Péter | 2024. október 21. 19:42
A kolozsvári ingatlan egész Románia viszonyítási pontja lett, nem feltétlenül pozitív értelemben. Sokan "indokolatlanul magasnak" tartják az árakat.
Makro / Külgazdaság Mit forgatnak a fejükben Matolcsy Györgyék?
Privátbankár.hu | 2024. október 21. 15:29
Erről is beszélt a Trend FM hétfő délelőtti műsorában főszerkesztőnk, Csabai Károly. Annak apropóján, hogy kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kamatdöntő ülést tart. Hogy változhat-e a most 6,5 százalékos jegybanki alapkamat, az is kiderül az adásból, amelyet - ha netán lemaradt volna róla - most visszahallgathat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG