|
| Kecskemét, Cigányváros, 1930 (Fortepan) |
„Vannak jelentős előrehaladások”, „még vannak dilemmák és akadályok”, „egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy a roma népesség integrációja mennyire volt eredményes” - ilyen és ehhez hasonló kifejezésekkel van tele az Európai Unió pénzügyeinek ellenőrzésével foglakozó Európai Számvevőszék jelentése a romák integrációjáról. A jelentés többek között úgy készült, hogy négy országot, Magyarországot, Romániát, Bulgáriát és Spanyolországot felkerestek a számvevők. (A közlemény magyarul is olvasható.)
„Nem állnak a rendelkezésünkre megbízható adatok; azt sem tudjuk, hány főből áll a roma népesség. Az etnikai hovatartozás természetesen érzékeny téma, de a szakpolitikai döntéshozatalt egészen 2020-ig hátráltatni fogja, ha erre a kérdésre nem találunk megoldást” – jelentette ki a közlemény szerint Henri Grethen, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. Ezzel azt a látszatot keltik, mintha a romák integrációja nem haladhatna addig, amíg pontosan meg nem számolták őket.
Ugyanakkor a jelentés azt írja: jelenleg a roma népesség Európa legnagyobb etnikai kisebbsége, a becslések 10 és 12 millió fő között szóródnak. „Közülük mintegy 6,2 millióan élnek az Európai Unióban, legtöbbjük a közép-, illetve a kelet-európai tagállamokban. Európában a romák nagy többsége (80–85%) jelenleg letelepedett életmódot folytat. Azokban a tagállamokban, ahol a roma népesség koncentrációja a legnagyobb, a diákok és a munkaerőpiacra újonnan belépők 15–20%-a a roma népességből kerül ki.”
„A társadalmi befogadást célzó intézkedésekre nyújtott uniós pénzügyi támogatás döntő része az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap révén kerül folyósításra. Noha nem folyik kifejezetten a romák társadalmi befogadására vonatkozó adatok gyűjtése, a tagállami tervezési dokumentumok alapján azonban látható, hogy 2014–2020-ra mintegy 1,5 milliárd eurót különítettek el a marginalizált közösségek – többek között a romák – integrációjára.”
Magyarország népességéből a Wikipedia szerint 2001-ben két százalék, 2011-ben 3,6 százalék nyilatkozott úgy, hogy roma nemzetiségű, de az első esetben csak egy, míg a másodikban két lehetőséget lehetett megjelölni. Mindkét esetben magas volt azok száma, akik nem nyilatkoztak, és lehettek sokan, akik inkább magyarnak vallották magukat, így a valóság magasabb lehet ezeknél a számoknál.
Vélemény: Az utóbbi másfél-két évben másfél-kétmillió menekült érkezett Európába. Ennek tehát három-négyszerese is lehet azon roma népesség száma, akikről itt szó van. Sokak szerint ez – a nagy számú, főleg vidéki szegénységgel, a modern oktatásból kimaradt és a versenyképes szakmáktól elvágott tömegekkel együtt – sokkal nagyobb problémája, vagy problémája lesz Európának, mint a menekültek. Ebben pedig Magyarország szintén a frontvonalban található.
|
| Valahol Európában (J. Idrizi, UNESCO, Wikimedia Commons) |
Sok esetben nagyon hasonló körülmények között élnek romák és nem romák, így a számolgatás, programkészítgetés, aktatologatás helyett is lehet, hogy a szegénység, elmaradottság, képzetlenség felszámolására kéne költeni, de sürgősen.
Az Európai Számvevőszék egy videót is készített, ahol az illetékes elmondja, hogy a romákat ma is éri sok diszkrimináció. Magyarországot egyfajta rossz példaként hozza fel, ahol a megkérdezetteknek egy körkérdésnél választaniuk kellett, magyarok-e, vagy romák, mindkét eshetőséget nem jelölhették meg. (Angolul, németül, franciául lehet megnézni.)
|
Az Európai Bizottság szerint sok még a teendő a romák integrációja terén Az Európai Unióban a kedvező fejlemények ellenére valamennyi téren sok még a teendő a romák integrációja terén, az oktatástól kezdve egészen a lakhatás vagy a foglalkoztatás ügyéig - írta idei helyzetértékelésében az Európai Bizottság. (Az MTI hírét a továbbiakban változtatás nélkül közöljük.) A kedden közzétett jelentés első ízben nyújt áttekintést arról, hogy az EU tagállamai milyen intézkedéseket tettek a Tanács 2013-ban elfogadott ajánlása óta, amely előírta számukra, hogy dolgozzanak ki nemzeti roma integrációs stratégiákat a romák oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, egészségügyhöz és lakhatáshoz való jobb hozzáférésének előmozdítása érdekében. A jelentés szerint az unió országaiban beruházásokat hajtottak végre az oktatásban: a tagállamok többsége a kisgyermekkori neveléssel és gondozással, a korai iskolaelhagyással, az inkluzív oktatással és a személyre szabott támogatással kapcsolatos intézkedésekről számolt be. A munkahelyi kirekesztéssel szemben azonban egyelőre túl kevés intézkedés történt, és 2015-ben is folytatódott a romák kényszerkilakoltatása, anélkül hogy bármilyen alternatív lakhatási lehetőséget kínáltak volna számukra. A tagállamok az utóbbi időben hatékonyabban állították a társadalmi integráció szolgálatába az uniós alapokat: ezek a források nagyban hozzájárultak a marginalizált közösségek társadalmi befogadását célzó intézkedésekhez, a hátrányos helyzetű városi térségek rehabilitációjához és a humán tőkébe való befektetésekhez. Emellett sikerült szorosabb együttműködést kialakítani a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal, s a nemzeti roma kapcsolattartó pontok egyre nagyobb szerepet játszanak az uniós pénzek hatékony felhasználásában. Az értékelésben ugyanakkor rámutatnak, hogy bár a tagországok számos területen haladást értek el, további erőfeszítésekre van szükség, például a megkülönböztetés tilalmáról szóló jogszabályok érvényesítése, az oktatás és a lakhatás területét érintő szegregáció megszüntetése, a kényszerkilakoltatások megelőzése érdekében. "A diszkrimináció elleni küzdelem nagyobb politikai elköteleződést és hosszú távú koncepciót igényel a tagállamok részéről" - szögezte le a bizottság. "A romák társadalmaink és Európa szerves részét alkotják. Ez a jelentés kellő időben figyelmezteti a tagállamokat arra, hogy nagyobb politikai elszántságot kell tanúsítaniuk, és végre kell hajtaniuk az európai roma közösségek integrációval kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat. A tagállamoknak maradéktalanul ki kell használniuk a rendelkezésükre álló szakpolitikai, jogi és pénzügyi eszközöket annak érdekében, hogy egyenlő esélyeket és befogadó megközelítést biztosítsanak a romák számára" - hangsúlyozta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a dokumentum bemutatásakor. "Még valamennyi téren sok a teendőnk a romák integrációja érdekében, az oktatástól kezdve egészen a lakhatásig vagy a foglalkoztatásig. Tavaly néhány kedvező fejleményt könyvelhettünk el, különösen az oktatás területén, ugyanakkor néhány tagállamban továbbra is tapasztalható a roma gyermekek szegregációja" - közölte Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos. |
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
