Közzétette az Eurostat az európai országokban idén februárban mért fogyasztói bizalmi index értékeit. Az ilyen indexek lakossági megkérdezésen alapulnak, ún. önbevallási módszerrel, mely módszertanából eredően szubjektív értékelést is tartalmaz. A kérdőíven a jelenre és a közeljövőre vonatkozó kérdéseket is feltesznek: mit gondolnak a háztartások a jövőbeli gazdasági helyzetről, munkalehetőségekről, milyen fogyasztási terveik vannak (például tervben van-e nagyobb értékű termék vásárlása). Az eredmények összegzését követően arról kapunk képet, mennyire optimista a lakosság a jelen és a jövőbeli gazdasági helyzettel kapcsolatban.
"A fogyasztói bizalom azért fontos indikátor, mivel a jövőbeli fogyasztási hajlandóságot mutatja, mely végső soron kihat a GDP-re is. A növekvő (csökkenő) fogyasztói bizalom annak a jele, hogy a lakosság többet (kevesebbet) fogyaszt majd, mely a vállalkozások számára magasabb (alacsonyabb) bevételt jelent"
- fogalmaznak a Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány honlapján.
Nos, ennek alapján túl sok jó nem várható a jövőbeli lakossági fogyasztásról a kontinensen, mivel két országon kívül mindenhol negatív értéket mért a mutató, az eurózóna átlaga is -15,5 százalékot mutat.
Magyarország hátulról az 5. helyen van a listán, -25,9 százalékos értékkel, az utolsó helyen Görögország szomorkodik, -47,2 sázalékos mutatóval.
A másik véglet Litvánia, ahol plusz 2,8 százalékot mutat az index, a másik pozitív kivétel Lengyelország, a maga 1,2 százalékával.
Az adatokat Facebook-oldalán közzétevő Vakmajom gazdasági oldal szerint a lengyel és magyar érték közötti szakadék négy okra vezethető vissza, ezek közül is elsőként a kormányváltást követően felszabadított, mintegy 150 milliárd euróra tehető uniós forrásokat említi.
"Ami az európai szinten is nagy és egyre nagyobb súlyú gazdaságnak számító Lengyelországot illeti, a példátlan derűlátást több dolog is táplálhatja:
1. Az autokratikus, a jogálamot kikezdő rezsim eltakarításával 150 milliárd eurós (!), eddig befagyasztott EU-forrás szabadulhat fel.2. Az infláció beesésével 20 éve nem látott ütemben nőnek a reálbérek, évi 8-9% körül.3. A minimálbér két részletben való emeléssel megközelítheti idén a havi 1000 eurót, ami már egy elfogadható európai nívónak számít, 1000 alatt keresni tényleg nyomorszint ma Európában.4. A zlotyi betonstabil az euróhoz kepest."
Sürgősen az amerikaiakat követné. 
