Kifogytak a lehetőségek
A kormány és a jegybank már évek óta abba az irányba mozdult, hogy az államadósság finanszírozását minél nagyobb arányban forintban, belföldről oldja meg, így csökkenjen a devizaadósság, ezáltal a forint sérülékenysége. Ennek egyik eszköze volt az, hogy a dinamikus jegybanki alapkamat csökkentések mellett létrehozták egy külön állampapír kategóriát a lakosság számára, melynek kamata magasabb, mint az adott időtávra elérhető egyéb kockázatmentes kamatok és hozamok. Ennek meg is lett az eredménye, meglehetősen komoly összeg mozdult meg lakossági részről.
Emellett a bankokat is sikerült részben az állampapírok felé terelni, összesen 900 milliárd forinttal nőtt a bankok állampapír állománya tavaly és az idei első negyedévben, és tavaly 3,5 milliárd euró értékű államadósságot tudtunk úgy visszafizetni forintforrások bevonásával. Ugyanakkor az MNB szerint új módszer kell arra, hogy a bankok további jelentős állampapír mennyiséget vásároljanak, és ezért döntött a jegybank a mostani változtatás mellett.
Átterelés
Jelenleg a bankok likviditásaikat legszívesebben 2 hetes jegybanki betétben tartják, ennek állománya átlagosan kb. 5 ezer milliárd forint. Szeptembertől az MNB irányadó eszköze nem a két hetes, hanem a 3 hónapos betét lesz, ezzel párhuzamosan a 2 hetes betéthez való hozzáférés lehetőségét korlátozzák. Így a bankok kénytelenek a 3 hónapos irányba elmozdulni, viszont ezen a távon az állampapír már sokkal vonzóbb, mint a jegybanki betét.
Az MNB úgy számol, hogy ennek hatására a jelenlegi 5 ezer milliárdos két hetes állomány ezer milliárdra csökken, vagyis 4 ezer milliárd forint máshol keresi majd a helyét. Ha optimistán számolunk, akkor akár 3 ezer milliárd forint értékben nőhet a banki állampapír állomány, ez pedig 10 milliárd eurónyi devizaadósság kiváltását teszi lehetővé. Ez meglehetősen komoly összeg, ezt követően a devizaadósságunk már tényleg csak kis hányadát fogja képviselni a teljes adósságnak (becsléseink szerint 20-25 százalék).
Magunkat finanszírozzuk
Így megvalósul az a cél, hogy az államadósságot jórészt forintból, belső forrásból finanszírozzuk, külső sérülékenységünk elenyésző lesz. Ez hosszabb távon erősítheti a forintot, persze az is lényeges kérdés, hogy közben maga az alapkamat hogyan fog alakulni. Ha megáll a nemrég felújított csökkenési ciklus (és közben nem megy az effektív 0 közelébe a kamat), akkor valószínűleg visszaáll a forint iránti bizalom, és újra emelkedő pályára lép a hazai deviza.
Egyébként a jegybank azt is közölte, hogy szorosan figyelni fogja a mostani változtatásnak a bankrendszerre és a pénzpiaci folyamatokra gyakorolt hatásait, és szükség szerint reagál. Ugyanakkor Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke is nyilatkozott, és elmondta, hogy a bankoknak nem olyan egyszerű ez az átállás, át kell gondolni likviditási politikájukat, adott esetben szabályzatokat is kell módosítaniuk, és a jövedelmezőségükre is hatással lehet a dolog.
|
Csányi: hosszabb távon nem járunk rosszul Csányi Sándor a The Wall Street Journalnek azt nyilatkozta: megérti és egyetért azzal, hogy a jegybank célja Magyarország külső sérülékenységének mérséklése. A változtatások "nem könnyítik meg az életünket, de alkalmazkodunk hozzá" - mondta Csányi. Hosszabb távon az intézkedés megtérülhet a befektetőknek, ha Magyarország visszatér a befektetésre ajánlott kategóriába a hitelminősítőknél - ez előbb-utóbb mérsékelni fogja a kockázati felárat az OTP elnöke szerint. |
