5p

Mi jön az Orbán-korszak után?
Mit tud tenni a gazdasággal a Magyar-kormány?

Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, szociológust!

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >>

21 millió menekült van a világon, nagy részüket nem azok az országok fogadják be, amelyek elég tehetősek ahhoz, hogy csuklás nélkül segítsenek rajtuk - a legtöbben a szegényebb országokban találnak menedéket, amelyek szimplán elég közel vannak. Pedig a probléma globális, nem egy-egy országnak kellene megoldania az Amnesty International szerint. A világ népességének 0,3 százalékán huzakodunk.

A gazdag államok önzősége miatt egyre súlyosabb a menekültválság

A világ leggazdagabb országai mutatják - néhány kivétellel - a legkevesebb hajlandóságot a konfliktusövezetekből menekülők befogadására, aránytalanul hatalmas terhet róva ezzel náluk sokkal szegényebb és kisebb országokra - áll az Amnesty International (AI) kedden Londonban ismertetett helyzetértékelésében.

Bár a világon 193 ország van, a 21 millió menekültnek több mint a fele, 12 millió mindössze tíz alacsony vagy közepes jövedelmű befogadó országban él. Az AI szerint ez fenntarthatatlan.

Hol van a legtöbb menekült?

Szíriából az elmúlt öt évben csaknem ötmillióan menekültek el a háború elől, többségüket öt ország - Törökország, Libanon, Jordánia, Irak és Egyiptom - fogadta be.

Az Amnesty International adatai szerint a tavalyi év végén Jordániában volt a legtöbb - csaknem 2,8 millió - menekült, utána Törökország következett 2,5 milliós menekült népességgel. A török hatóságok szerint az idei év közepére a Törökország által befogadott menekültek száma elérte a 3 milliót, közülük 2,7 millióan Szíriából érkeztek.

Csúnyán leszerepelnek a gazdag országok

Mindeközben a világ legtehetősebb országai fogadják a legkevesebb menekültet, abszolút számban és vagyonukhoz mérten egyaránt. Az Egyesült Királyság például 2011 óta hozzávetőleg mindössze nyolcezer szíriai menekültet fogadott be, Jordániába viszont ugyanezen idő alatt 656 ezer szíriai érkezett, jóllehet a jordániai lakosság a tizede, a jordániai hazai össztermék (GDP) pedig alig az 1,2 százaléka az Egyesült Királyságénak - áll az Amnesty International keddi jelentésében. Ausztráliában 2015 végén 58 ezer menekült és menedékjogért folyamodó ember élt - Etiópiában viszont 740 ezer.

“A világ 193 országából 10 fogadta be a menekültek több mint felét. Egy maroknyi országnak a kelleténél sokkal többet kell tennie, pusztán azért, mert a származási országok szomszédai. Ez a megoldás fenntarthatatlan, a háborúk, üldöztetések elől menekülő emberek millióit teszi ki nyomornak és szenvedésnek.” - mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.

A világ minden 10. lakója otthonába is befogadna menekülteket

Az Amnesty International keddi jelentése felidézi azt a felmérést, amelyet a szervezet megbízásából a GlobeScan közvélemény-kutató és tanácsadó hálózat világszerte 27 ezer ember megkérdezésével végzett el az idén. A vizsgálat szerint a válaszadók 10 százaléka lenne hajlandó befogadni menekülteket saját otthonába. Az átlagon belül Kínában az így nyilatkozók aránya 46 százalék, Nagy-Britanniában 29 százalék, Görögországban 20 százalék volt, Oroszországban azonban csak 1 százalék. Globálisan a felmérésbe bevontak 32 százaléka mondta azt, hogy elfogadná menekültek letelepedését lakókörzetében, 47 százalékuk nem kifogásolná, ha városa vagy faluja menekülteket fogadna, 80 százalék pedig hajlandó lenne országába menekülteket beengedni.

Az emberi jogi szervezet ismertetése szerint globális átlagban az embereknek csak a 17 százaléka nem fogadna be még országába sem menekülteket. Oroszország az egyetlen, ahol a közvélemény több mint egyharmada elutasítja a menekültek befogadását: a megkérdezett oroszok 61 százaléka mondta azt, hogy nem engedne be menekülteket hazájába - áll a GlobeScan 27 országra kiterjedő felmérésében, amely Magyarországra nem terjedt ki.

A világ népességének 0,3 százalékát zavarjuk el

Ezzel szemben az Európai Unió, a világ leggazdagabb politikai entitása aktívan törekszik a menekültek és a menedékkérők távol tartására területétől - olvasható a helyzetértékelésben. Magyarország az elsők között utasította vissza a bekapcsolódást a menekültválság páneurópai szintű megoldásába, 200 kilométeres kerítést emelt déli határain, és olyan törvényeket fogadott el, amelyek szinte lehetetlenné tették a menekültek és a menedékkérők belépését Szerbiából, és azt, hogy menedékjogért folyamodjanak - áll az Amnesty International jelentésében.

A szervezet szerint a menekültek távol tartása nem megoldás, kerítések emelésével, visszatoloncolásokkal és büntetőintézkedésekkel - amelyeket Ausztrália és egyes EU-tagállamok alkalmaznak - semmiféleképpen nem érhető el a menekültprobléma rendezése.

A 21 millió menekült a világ népességének mindössze a 0,3 százaléka, és az Amnesty International szerint ha az egyes országok megosztoznak a felelősségen, akkor el lehetne érni, hogy ezek az emberek, akik önhibájukon kívül voltak kénytelenek elhagyni hazájukat, máshol biztonságban újrateremthessék egzisztenciájukat.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Az AstraZeneca Magyarországon is jó partnerekre lelt
Kormos Olga | 2026. április 17. 15:01
A világ egyik legnagyobb gyógyszergyártó vállalata támogatja az egészségügy átalakítását és kiterjeszti a valós adatokon alapuló kutatásait és döntéseit – erről is beszélt Dr. Szabó Lilla, az AstraZeneca Közép-európai Evidence Generation vezetője a Klasszis egészségkonferencián, mely a longevity és az egészséggazdaság témakörében zajlott nemrégiben.
Makro / Külgazdaság Rögtön sorsdöntő csata vár a Tisza-kormányra – ettől függ Magyarország leminősítése
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 13:55
A hitelminősítők várhatóan csak ősszel vizsgálják felül Magyarország adósságbesorolását, amelynek alakulásában az európai uniós pénzek felszabadítása döntő tényező lehet – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. pénteken.
Makro / Külgazdaság Május 11-től lehet új kormánya az országnak
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 12:45
Nagy beiktatási rendezvény lehet előtte a Kossuth téren.
Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: Az új miniszterelnök a minisztereknek jelentős autonómiát szán
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 11:10
A közgazdász a Költségvetési Tanács összetételét is megváltoztatná.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton elbúcsúzott a politikától
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 10:48
A közösségi médiában is törölték az oldalát.
Makro / Külgazdaság Még olcsóbb lesz a tankolás szombattól
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 09:53
A védett ár továbbra is marad.
Makro / Külgazdaság Mol: osztalékfizetés a harmadik negyedévben
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 08:55
Magyar Péterrel is erről tárgyaltak.
Makro / Külgazdaság A KSH szerint nagyot nőttek a keresetek februárban
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 08:30
A nettó kereset mediánértéke 417 100 forint.
Makro / Külgazdaság A kínai miniszterelnök is gratulált Magyar Péternek
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 07:59
Kína kész együttműködni az új magyar vezetéssel.
Makro / Külgazdaság Nagyon kell az ukrán segítség, a magyar gazdaság számára óriási a tét
Király Béla | 2026. április 17. 05:44
Történelmi mélypontra süllyedt a magyar stratégiai olajkészlet, így óriási szükség lenne az olajimport felpörgetésére. A keddi hírek szerint az ukránok néhány héten belül újraindítják az oroszok által szétlőtt Barátság vezetéket, így talán elkerülhető lesz a gazdaságot padlóra küldő olaj- és üzemanyaghiány.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG