4p
A jegybank ma bejelentette, hogy két év alatt harmadával fog csökkenni az ország devizatartaléka. Ez elsőre ijesztően hangzik, ugyanakkor nincs mitől félni, mert a devizában fennálló adósságok is csökkennek, és kiszámítható, nagyjából mekkora devizatartalékra van szüksége az országnak, az pedig meglesz.

Korábban sosem volt elég

A devizatartalékokkal kapcsolatban többnyire azt szoktuk hallani, hogy egy-egy országnak túl kevés van, veszélyesen alacsony a szint, ezért fizetésképtelenné válhatnak. Ráadásul hazánk utóbbi bő 50 éves történelmének jó részében ez így is volt, alig csörgedezett dollár, nyugatnémet márka vagy arany a trezorokban.

A rendszerváltás előtt ez egy örökös probléma volt: hitelből élt az ország, melyek visszafizetését sosem termeltük ki, mindig újabb hitelt kellett felvenni. Ez azonban nem mindig ment gördülékenyen, így a tartalékok szintje néha kritikusan lecsökkent. A rendszerváltás utáni első kormány is mindjárt egy ilyen problémával kezdte pályafutását. Kiürült a kassza, és csak úgy jutottak nagyobb hitelhez, hogy politikai árat fizettek érte: összehozták az MDF-SZDSZ paktumot.

A megpróbáltatások még nem értek véget: 1995-ben megint üres volt a kassza, ekkor kellett a Bokros-csomag a probléma kezelésére. Ezután már konszolidálódott a helyzet, de még egy utolsó csapás következett 2008-ban, a pénzügyi válság idején. Akkora volt a baj, hogy azonnal az IMF-hez kellett szaladnunk, viszont akkor úgy feltankoltunk, hogy egy igazán combos devizatartalék alakult ki, ami azóta is viszonylag magasan maradt.

Az ideális szint

Azóta viszont a gazdaság helyzete is megváltozott, a devizatartalékok szintje szempontjából sokat javult. A kereskedelmi mérlegünk folyamatosan és erősen pozitív, vagyis nagyobb az exportunk, mint az importunk, így a normál gazdasági működés során folyamatosan deviza halmozódik fel. Van egyébként egy elfogadott mérőszám: e szerint azt tartják biztonságosnak, ha egy ország devizatartalékai 3 havi importot fedeznek. Ezt mi bőven túlteljesítjük, ebből a szempontból van tere a csökkentésnek.

A másik tényező, amit vizsgálni szoktak a devizatartalékoknál, az adott ország rövidtávú kötelezettségeinek szintje. A mostanában divatos Guidotti szabály szerint a devizatartalékoknak fedeznie kell egy adott ország egy éven belül lejáró külföldi adósságait. Nálunk a tartalékok a tavalyi adatok szerint 60 százalékkal felül is múlják ezt a szintet, tehát igen jól állunk.

 

 

Vannak egyéb mérőszámok, például összevetés a teljes külső adósságállománnyal, vagy a pénzmennyiséggel. Az IMF ezek felhasználásával létrehozott egy kombinált mutatót, és annak is bőven megfeleltünk, 50 százalékkal múltuk felül a határértéket.

A mostani tervek

Az MNB most tehát a devizatartalékok erős csökkentését tervezi. Ez azonban nem azt jelenti, hogy elköltjük a devizatartalék harmadát, hanem azt, hogy ebből a pénzből kötelezettségeinket, a devizában fennálló adósságainkat csökkentjük. Így a tervek szerint úgy fognak változni a számok, hogy a devizatartalék csökkentett szintje is bőven meg fog felelni a különböző mutatók által meghatározott értékeknek (az MNB mai bejelentéséről itt írtunk részletesen.)

A konkrét változások: az Államadósság Kezelő Központ a lejáró devizakötvényeket nem újítja meg, hanem visszafizeti a devizatartalékból, és helyettük forintban bocsát ki állampapírokat, melyeket a lakosság és bankok megvásárolnak. Így az államadósságon belül jelentősen csökken a külföldi, devizában fennálló adósság aránya, ami értelemszerűen a devizatartalék igényt is csökkenti.

Ugyanez történik a forintosított devizahitelekkel: az óriási mennyiségű devizát, melyből át lettek váltva a hitelek, az MNB a következő időszakban fogja kifizetni a bankoknak, megint csak a tartalékokból. Mivel a devizahitel állomány megszűnésével megint csak sokat csökken a külső adósság és így a sérülékenység, megint csak csökken az elvárható devizatartalék szint.

Így a devizatartalék csökkenését majdnem ugyanakkora kockázatcsökkenés is kíséri, tehát az ország érdemben utána sem lesz sérülékenyebb, az új devizatartalék az előírásoknak akkor is bőven meg fog felelni.

A rovat támogatója:
A rovat támogatója a Vegas.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Igen kellemetlen hír érkezett Nagy-Britanniából
Privátbankár.hu | 2024. december 2. 19:38
Kilenchavi mélypontra süllyedt a brit feldolgozószektor aktivitási mutatója novemberben.
Makro / Külgazdaság Hiába vártak erre Olaszországban
Privátbankár.hu | 2024. december 2. 18:51
A novemberi inflációs adat rácáfolt az elemzői várakozásokra.
Makro / Külgazdaság Vajhiánnyal és zuhanó rubellel fizetik meg az oroszok a háború költségeit
Király Béla | 2024. december 2. 15:12
Az orosz gazdaságról ellentmondásos adatok jelentek meg az elmúlt időszakban. Egyes elemzők szerint a háború költségei és a nemzetközi szankciók hatásai nem érződnek, mások szerint viszont mélyreható problémák vannak. Az orosz rubel árfolyama a múlt héten látványosan összecsuklott, ami ismét a kétkedők hangját erősítette fel. Erről is beszélt kollégánk, Király Béla, a Trend FM reggeli műsorában.
Makro / Külgazdaság Van még innen lejjebb is? Aggasztó a pénteki pofon indoklása is a magyar gazdaságra nézve
Privátbankár.hu | 2024. december 2. 10:03
Az uniós pénzek hiánya, a várható választási osztogatás, és a további reformok elmaradása is további kockázatokat rejt magában, újabb leminősítés is jöhet.
Makro / Külgazdaság Mi vár Németországra a februári választások után?
Káncz Csaba | 2024. december 2. 09:34
A CDU számára a legvalószínűbb lehetőség egy „nagykoalíció” a szociáldemokratákkal. Fennáll a veszélye annak, hogy a következő Bundestag-időszakban a CDU/CSU-SPD koalíció nem lesz képes mélyreható reformokat bevezetni, ami viszont a szélsőséges pártokat, különösen az AfD-t fogja erősíteni. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton kapott egy kegyelemkettest
Privátbankár.hu | 2024. december 2. 09:00
Bár a Beszerzési Menedzser Index novemberben az előző öt havinál magasabb lett, a termelési mennyiség indexe 1995 óta a tizenötödik legalacsonyabb lett.
Makro / Külgazdaság Hová lett 470 millió euró? Nagy Márton újabb ráncot kap a homlokára
Privátbankár.hu | 2024. december 2. 08:31
Így is volt közel egymillárd euró aktívum, de nagyot romlott az egyenleg.
Makro / Külgazdaság 632 milliárd dollár: ennyit kaszáltak tavaly a fegyvergyártók – és mennyi került ebből Amerikába?
Privátbankár.hu | 2024. december 2. 08:04
Itt vannak a friss adatok, vannak, akiknek jól pörög az üzlet a háború idején.
Makro / Külgazdaság Trump máris viharos vizekre evez
Káncz Csaba | 2024. december 1. 18:18
A bejelentett amerikai büntetővámok pusztító hatásúak lennének – ha valóban bevezetésre kerülnek. De mit üzen Trump első elnökségének vonalvezetése? Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Olyan terrorfenyegetésről beszél Szlovákia, ami Magyarországot is érinti
Privátbankár.hu | 2024. december 1. 08:49
Állítólag egy szervezett csoport végez terepmegfigyelést gáz- és kőolajvezetékeknél – nem csak Szlovákiában, hanem Magyarországon is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG