A harmadik negyedévben a globálisan kifizetett osztalékösszeg jócskán elmaradt az egy évvel korábbitól, miután a koronavírus-járvány miatt meggyengült vállalatok közül sok úgy döntött, hogy kevesebbet, vagy egyáltalán nem fizet a részvényeseinek.
A Janus Henderson alapkezelő számításai szerint a szeptember végével záródott három hónap alapján a részvényeseknek juttatott osztalékösszeg 330 milliárd dollárt tett ki, ami 14,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál és a legkevesebb 2016 óta.
A második negyedévben még ennél is nagyobb mértékben, 22 százalékkal csökkent az osztalékösszeg, ami a legnagyobb esés azóta, hogy a Janus Henderson 2009 óta követi a osztalékkifizetések alakulását. A cég a világ 1200 legnagyobb piaci tőkeérékű cégét veszi górcső alá, amelyek közül 468 amerikai.
Az alapkezelő szerint a nehezén már túljutott a világgazdaság, a cégek mutatóinak javulása a kifizetett osztalékok növekedését eredményezi majd.
A harmadik negyedévben az amerikai cégek által kifizetett osztalékösszeg 5,4 százalékkal, 117,7 milliárd dollárra csökkent. Ebben kiemelt szerepe volt annak, hogy a Wells Fargo amerikai nagybank részvényenként 51 centről 10 centre csökkentette az osztalék nagyságát.
Az általános trenddel ellentétesen a kínai cégek 3,3 százalékkal több osztalékot fizettek a harmadik negyedévben, mint egy évvel korábban.
Japánban 5,3 milliárd dollár osztalékot fizettek ki, 16,5 százalékkal kevesebbet a tavalyi harmadik negyedévhez képest. A negyedéves osztalékösszeg 20 százalékkal, 49 milliárd dollárra zsugorodott az ázsiai és csendes-óceáni térségben, Japánt nem számítva.
Európában 33 milliárd dollár osztalékot fizettek ki a harmadik negyedévben, 25 százalékkal kevesebbet a tavalyi azonos időszakhoz képest. Nagy-Britanniában az osztalékösszeg csaknem 50 százalékkal, mintegy 19 milliárd dollárra zuhant.
A Mol-részvények értéke viszont csökkent. 
