Törökország eleinte csak átlőtt a határon, aztán tegnap már a légiereje is bombázott, végül tankokkal vonult be a Szíria északi részén fekvő Dzsarablusz városába. A török belépésnek több oka lehet, de amit leginkább elismernek, hogy szeretnének véget vetni a kurdok térnyerésének. Kétségtelen, hogy az Eufrátesztől nyugatra eső részeken, Manbidzs városánál nem laknak kurdok, de ők segítettek felszabadítani a várost.
Kurd-kérdés és hírnév
A kurdok Irakban is sok helyen vettek részt arabok által lakott területek visszaszerzésében, miután igen hatékony haderőt tudtak kiállítani, Amerika pedig örült, hogy van, akire rábízhatja a feladatot anélkül, hogy saját katonáit kéne harcba küldeni. A törököknek azonban érzékeny a kurdok kérdése, miután a legnagyobb kurd kisebbség éppen Törökországban él, és úgy gondolják, hogy szíriai kurdok hadereje, az YPG támogatja a törökországi kurdok szeparatista törekvéseit is.
Emellett nem zárható ki, hogy Törökország a korábbi külpolitikai kudarcok és a puccs után most hírnevét azzal is szeretné javítani, hogy részt vesz a határain túli harcokban. A hírnévre persze az Iszlám Állam elleni harccal lehet szert tenni, de Amerika hozzájárult, hogy a kurdokat is visszafogják kissé, sőt maga is közölte velük, hogy akkor támogatják őket tovább, ha visszavonulnak az Eufrátesz partjára. Persze kérdés, hogy ezek után a kurdok hajlandók lesznek-e máshol részt venni arab városok felszabadításában, de úgy tűnik, Amerikának muszáj volt lavírozni szövetségesei között.
Diplomácia
A török belépésnek még egy oka lehet: látták, hogy Oroszország azáltal, hogy tavaly belépett a háborúba, biztosította helyét a tárgyalóasztalnál is. A törökök most ugyanezt kívánjak tenni. A Bloomberg egy, már visszavonult török diplomatára hivatkozva azt mondja, Törökország feladta azt a követelését, hogy Aszad távozzék a hatalomból, hogy javíthassa a kapcsolatát Aszad támogatóival, Oroszországgal és Iránnal. A diplomata szerint országa nem indította volna meg a szíriai hadműveletet, ha Oroszországtól nem kap zöld jelzést.
|
| A harci helyzet Szíriában, lila színnel jelölve a kurd területek. Forrás: Institute for the Study of War |
A törökök célja pedig a diplomáciában is az, hogy ne jöjjön létre egységes, az egész török határ mentén végignyúló kurd állam. A kurdok két különböző területen élnek Szíriában: ezek közül a nagyobb a keleti terület, amely az iraki határtól az Eufráteszig nyúlik a török határ mentén, a másik, jóval kisebb terület pedig Szíriai északnyugati sarkában van, félig török területek által körbefogva. A kurdok úgy tűnik, megpróbáltak a kettő között egy folyosót teremteni a köztes arab területek elfoglalásával, de ez az, ami a törököknek már sok, és tulajdonképpen a többiek sem támogatják.
Szépen összegyűltek
A társaság pedig már elég népes. A külső országok közül már négyen: Amerika, Oroszország, Irán és Törökország vesznek részt a szíriai háborúban. Az Iszlám Állam területe szépen fogyatkozik, ha most a törökök kiűzik őket északon, lényegében már csak az Eufrátesz mentén lesznek bázisaik. Hogy azt ki számolja fel, és utána mit kezd majd a 4 külső hatalom és a legalább 3 belső etnikai és vallási csoport, azt ezek után elképzelni is nehéz. Ha egy egységes államot próbálnak összetákolni, sosem lesz béke. Legjobb lenne talán egy hosszas tárgyalások során kialkudott etnikai felosztás, amit egyébként még az első világháborús győzteseknek illett volna megtenni, épp 100 éve.
A miniszterelnök a Szerbia jelentette fenyegetéssel is indokolta a beruházást. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
