4p

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

De csak a nyugati, az északi és a középső megyékben. Az emberek főleg az alapvető cikkeket vásárolják, a ruhásoknak elég rosszul megy mostanában.

Nem, nem zártak be az ukrajnai bevásárlóközpontok. Ellenkezőleg, kezdik visszanyerni erejüket, természetesen főleg az ország nyugodtabb nyugati, középső és egyes déli megyéiben. Keleten a helyzet változatlan, ott még az orosz az úr, így az ukrán szakszövetség szerint csak sejteni lehet, hogy a szétlőtt városokban aligha van nagyüzem a bevásárlóközpontokan.

Nyártól kezdve kezdtek magukra találni a nyugati országrész központjai. Fotó: pixabay.com
Nyártól kezdve kezdtek magukra találni a nyugati országrész központjai. Fotó: pixabay.com
Az Ukrán Bevásárlóközpontok Szövetsége november elején azt közölte, hogy országosan már mintegy 70 százalékban visszaállt az élet a keleti megyéket leszámítva, ahonnan nincsenek megbízható adatok. A vásárlók szinte mindenütt az alapavető élelmiszereket, gyógyszereket, háztartási cikkeket vásárolják, sokkal kevesebb ruhát és tartós fogyasztási cikket visznek.

Az úgynevezett pláza-index februárban, az orosz támadás kezdete után 16,7 százalékra zuhant, ez az érték most már 28,3 százalékon áll. Közvetlenül a háború kezdete előtt 38,7 százalékos volt. A havi index kiszámításánál a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően figyelembe veszik a látogatók számát, a bérelhető területek kihasználtsági fokát és az 50-250 négyzetméteres bérterületek átlagos kínálati bérleti díját.

A következő adatokkal támasztották alá ezt a javulást: a 326 bevásárlóközpontból 241 majdnem teljesen vagy a terület túlnyomó részét kiadva, de működött. Ez mintegy 4,4 millió négyzetméternyi bérterületet jelent. Közel 600 ezer négyzetméternyi területet egyelőre nem használnak, főleg azért, mert erősen megrongálódtak.

Áprilisban, amikor még javában tartott az első nagyobb orosz előrenyomulás, mindössze 102 központ volt nyitva. Azóta 139 ismét kinyitott, köztük a jelentős belövést kapott kijevi Lavina Mall, a Retroville vagy a harkivi Nikolski vagy a Dafi. A most közölt összesítés szerint 27 nagyobb kiskereskedelmi központ kapott különböző súlyosságú találatot, ez összesen közel egymillió négyzetméternyi bérterület teljes vagy részleges megsemmisülését okozta. 

Kijev külön történet. Ott ugyan csak mindössze 5 százaléknyi bérterületet romboltak le az orosz rakéták, de az áramkimaradások és az áramkorlátozások erősen megszabják, hogy mennyire hatékony az üzemeltetés. A tél közeledtével nyilvánvalóan sok hajléktalan keresi majd fel ezeket, de nem vásárlás céljából. Az áruellátás is akadozhat, ha a szállítási útvonalakat nem sikerül teljesen helyreállítani.

De ne gondoljuk, hogy a mostani ukrajnai kiskereskedelem csak a régi központokról szól. Bármilyen hihetetlen, de a háború alatt is nyílt hat különböző méretű központ összesen 51 ezer négyzetméternyi bérterülettel. Hozzá kell tenni azonban, hogy ezek mind a nyugati megyékben vannak és egyik sem haladja meg a 10 ezer négyzetmétert. 

Egy szeptemberi bécsi nemzetközi ingatlanos konferencián az online bekapcsolódott egyik nagyobb ukrajnai ingatlanfejlesztő pedig azt mondta: Kijev két kerületében és Lvivben olyan lakóparki projekteket készít elő, amelyekben a földszinten mindegyik tömbben több ezer négyzetméteres bevásárlóközpont fog működni. Ezen kívül egy önálló, 25 ezer négyzetméteres központot is építenek a főváros egyik sűrűn lakott kerületében.

Pár napja az Auchan bejelentette, hogy kis területű átvételi pontot nyitott a fővároshoz közeli Bucsában, ahol az oroszok tavasszal hatalmas mészárlást hajtottak végre. A francia nagyvállalat további hasonló egységeket szeretne működtetni délen és keleten is, de ennek vélhetően az a feltétele, hogy az ukránok visszafoglaljanak elegendő számú települést. Az átvételi pontokon főleg az interneten beérkező rendeléseket lehet tejesíteni. 

Az ukrajnai kiskereskedelem által kínált áruk keresletére erős hatással bír, hogy a reáljövedelem visszaesett a háború kezdete óta. Az Ukrán Nemzeti Bank október végi becslése szerint a nominálbér 12-13 százalékkal, a reálbér mintegy 25 százalékkal lesz kisebb, mint a háború előtti évben. Főleg azért, mert a magánszektort jobban megviseli a háború, sok cég vagy megszűnt vagy jelentős fizetéscsökkenést hajtott végre. 

A jegybank egyébként jövőre már 4,6, 2024-ben pedig 13,4 százalékos reálbér emelkedést vetített előre. Ezt arra alapozta, hogy jövőre várhatóan 32,8, míg 2024-ben 28,3 százalékkal nőnek a nominálbérek. Ehhez még hozzá tette: most úgy látják, hogy a termelést sikerül növelni az ország nagyobb részén és az inflációt pedig leszorítani a mostani 30 százalékról 2023-ban 20 százalékra, 2024-ben pedig már 10 százalék alá. 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy döntésre jutott a Nemzetközi Energiaügynökség az olajtartalékokról
Privátbankár.hu | 2026. március 11. 17:51
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) rekordmennyiségű olajtartalékot szabadít fel, hogy ellensúlyozza az iráni konfliktus hatását az energiapiacokra – jelentette be szerdán a párizsi székhelyű szervezet.
Makro / Külgazdaság Megremegett a mutató, megint elszállhatnak az élelmiszerárak?
Imre Lőrinc | 2026. március 11. 17:14
A közel-keleti háború ismét egy olyan problémát hozhat felszínre, amiről azt gondolhattuk Európában, hogy már nem igazán kell vele foglalkoznunk: ez pedig az infláció. A globális energiaárak emelkedésének másodkörös hatásai az élelmiszerpiacra is lecsaphatnak, ami miatt az Európai Központi Bank akár a kamatemelést is fontolóra veheti a következő ülésén. Eközben a magyar infláció közel tízéves mélypontra süllyedt, de a külső környezetből fakadó kockázatok is megsokasodtak.
Makro / Külgazdaság Ettől sem lesz jókedve Vlagyimir Putyinnak
Privátbankár.hu | 2026. március 11. 16:45
Oroszország külkereskedelmi többlete 7,7 milliárd dollár volt januárban, 7,2 százalékkal kisebb a tavaly januárinál – áll a vámhivatal szerdai közleményében.
Makro / Külgazdaság Habony Árpád végleges döntést hozott a milliárdokat termelő kaszinós cégeiről
Privátbankár.hu | 2026. március 11. 16:15
A Cívis Grand Casino Kft. és az  Onyx Casino Kft. is feladat nélkül maradt.
Makro / Külgazdaság Üresen kongó pénzszállítókat adnak holnap vissza Ukrajnának
Privátbankár.hu | 2026. március 11. 15:11
Visszaadja a NAV az ukránoknak azokat a pénzszállító járműveket, amelyeket múlt héten az ukrán állami takarékbank alkalmazottaival szemben végrehajtott akció során foglaltak le a magyar szervek.
Makro / Külgazdaság Egy évet sem ért meg Szabó Zsófi új vállalkozása
Privátbankár.hu | 2026. március 11. 13:24
A politikai műsorvezetővé avanzsált influenszer tavaly októberben két tulajdonostársával jegyeztette be a cégét, de máris végelszámolják. 
Makro / Külgazdaság Mindjárt elfogy a magyar állam devizaadósság-kerete, pedig még csak március van
Imre Lőrinc | 2026. március 11. 08:43
Idén már egy 3 milliárd euró értékű eurókötvény- és egy 1,2 milliárd dollár értékű dollárkötvény-kibocsátáson is túl van az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ezzel a 2026-ra tervezett nettó devizafinanszírozási tervének több mint 60 százalékát teljesítette az ÁKK. A magyar államadósság devizaaránya növekszik, ezért is lenne fontos a stabilan tartott forint. A közel-keleti háború viszont közbeszólhat.
Makro / Külgazdaság Az MNB bedobja devizatartalékát az energiaimport biztosítására
Privátbankár.hu | 2026. március 10. 15:15
A Monetáris Tanács az energiaimport kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igény biztosításáról döntött.
Makro / Külgazdaság Nagyot durrant a kínai exporttöbblet
Privátbankár.hu | 2026. március 10. 14:55
Kína kereskedelmi többlete meghaladta a várakozásokat, az első két hónapban elérte a 213,6 milliárd dollárt.
Makro / Külgazdaság A fix 3 százalékos hitelek módosításáról döntött a kormány
Privátbankár.hu | 2026. március 10. 11:32
A kormány döntése értelmében márciustól magasabb hitelösszeggel és hitelkiváltási lehetőséggel igényelhetik a hazai kis- és közepes vállalkozások a fix 3 százalékos hitelt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG