Nem, nem zártak be az ukrajnai bevásárlóközpontok. Ellenkezőleg, kezdik visszanyerni erejüket, természetesen főleg az ország nyugodtabb nyugati, középső és egyes déli megyéiben. Keleten a helyzet változatlan, ott még az orosz az úr, így az ukrán szakszövetség szerint csak sejteni lehet, hogy a szétlőtt városokban aligha van nagyüzem a bevásárlóközpontokan.
Az úgynevezett pláza-index februárban, az orosz támadás kezdete után 16,7 százalékra zuhant, ez az érték most már 28,3 százalékon áll. Közvetlenül a háború kezdete előtt 38,7 százalékos volt. A havi index kiszámításánál a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően figyelembe veszik a látogatók számát, a bérelhető területek kihasználtsági fokát és az 50-250 négyzetméteres bérterületek átlagos kínálati bérleti díját.
A következő adatokkal támasztották alá ezt a javulást: a 326 bevásárlóközpontból 241 majdnem teljesen vagy a terület túlnyomó részét kiadva, de működött. Ez mintegy 4,4 millió négyzetméternyi bérterületet jelent. Közel 600 ezer négyzetméternyi területet egyelőre nem használnak, főleg azért, mert erősen megrongálódtak.
Áprilisban, amikor még javában tartott az első nagyobb orosz előrenyomulás, mindössze 102 központ volt nyitva. Azóta 139 ismét kinyitott, köztük a jelentős belövést kapott kijevi Lavina Mall, a Retroville vagy a harkivi Nikolski vagy a Dafi. A most közölt összesítés szerint 27 nagyobb kiskereskedelmi központ kapott különböző súlyosságú találatot, ez összesen közel egymillió négyzetméternyi bérterület teljes vagy részleges megsemmisülését okozta.
Kijev külön történet. Ott ugyan csak mindössze 5 százaléknyi bérterületet romboltak le az orosz rakéták, de az áramkimaradások és az áramkorlátozások erősen megszabják, hogy mennyire hatékony az üzemeltetés. A tél közeledtével nyilvánvalóan sok hajléktalan keresi majd fel ezeket, de nem vásárlás céljából. Az áruellátás is akadozhat, ha a szállítási útvonalakat nem sikerül teljesen helyreállítani.
De ne gondoljuk, hogy a mostani ukrajnai kiskereskedelem csak a régi központokról szól. Bármilyen hihetetlen, de a háború alatt is nyílt hat különböző méretű központ összesen 51 ezer négyzetméternyi bérterülettel. Hozzá kell tenni azonban, hogy ezek mind a nyugati megyékben vannak és egyik sem haladja meg a 10 ezer négyzetmétert.
Egy szeptemberi bécsi nemzetközi ingatlanos konferencián az online bekapcsolódott egyik nagyobb ukrajnai ingatlanfejlesztő pedig azt mondta: Kijev két kerületében és Lvivben olyan lakóparki projekteket készít elő, amelyekben a földszinten mindegyik tömbben több ezer négyzetméteres bevásárlóközpont fog működni. Ezen kívül egy önálló, 25 ezer négyzetméteres központot is építenek a főváros egyik sűrűn lakott kerületében.
Pár napja az Auchan bejelentette, hogy kis területű átvételi pontot nyitott a fővároshoz közeli Bucsában, ahol az oroszok tavasszal hatalmas mészárlást hajtottak végre. A francia nagyvállalat további hasonló egységeket szeretne működtetni délen és keleten is, de ennek vélhetően az a feltétele, hogy az ukránok visszafoglaljanak elegendő számú települést. Az átvételi pontokon főleg az interneten beérkező rendeléseket lehet tejesíteni.
Az ukrajnai kiskereskedelem által kínált áruk keresletére erős hatással bír, hogy a reáljövedelem visszaesett a háború kezdete óta. Az Ukrán Nemzeti Bank október végi becslése szerint a nominálbér 12-13 százalékkal, a reálbér mintegy 25 százalékkal lesz kisebb, mint a háború előtti évben. Főleg azért, mert a magánszektort jobban megviseli a háború, sok cég vagy megszűnt vagy jelentős fizetéscsökkenést hajtott végre.
A jegybank egyébként jövőre már 4,6, 2024-ben pedig 13,4 százalékos reálbér emelkedést vetített előre. Ezt arra alapozta, hogy jövőre várhatóan 32,8, míg 2024-ben 28,3 százalékkal nőnek a nominálbérek. Ehhez még hozzá tette: most úgy látják, hogy a termelést sikerül növelni az ország nagyobb részén és az inflációt pedig leszorítani a mostani 30 százalékról 2023-ban 20 százalékra, 2024-ben pedig már 10 százalék alá.
Február 1-jétől duplázódik az az összeg, amelyet ingyen fel lehet venni az ATM-kből, de vannak buktatók. 
