Franciaország tűzszünetet javasol a libanoni-izraeli határon, amely magában foglalja a Hezbollah határtól való visszavonását is, de az Irán-barát szervezet visszautasítja e tervet. Mit kíván az európai diplomácia elérni?
Franciaország, hivatalosan Bejrútnak címezve, tűzszünetet javasolt a libanoni-izraeli határon, amely magában foglalja az Irán-barát Hezbollah határról való 10 kilométeres visszavonását is - jelentette a Reuters hírügynökség szerda reggel.
A francia terv a határmenti ellenségeskedés beszüntetését célozza, amely Izrael Gáza elleni hadműveletei után indult el, és az eszkaláció lehetőségét hordozzák magukban. Ez az első írásbeli javaslat, amelyet a nyugati közvetítők írásban is letettek többhetes tárgyalásaik után a libanoni fővárosban. A múlt héten Stephane Sejourne francia külügyminiszter és Nadzsíb Míkáti miniszterelnök is találkoztak.
A javaslat egy olyan konfliktus megelőzését tűzi ki célul, „amely kicsúszhat az irányítás alól" és javasolja egy „potenciális tűzszünet megvalósítását, ha megfelelőek a feltételek”, valamint tárgyalásokat irányoz elő a Libanon és Izrael közötti vitás szárazföldi határ kijelöléséről.
Az elmúlt hetekben, a hírek szerint, Amos Hochstein amerikai közel-keleti megbízott hasonló közvetítői erőfeszítéseket tett.
Macron Franciaországa tűzszünetet és tárgyalásokat javasol. Fotó: Christophe Simon/AFP
A három lépéses terv az izraeli bombázásoknak is véget vetne
A három lépésből álló - kétoldalas - terv 10 napos deeszkalációs folyamatot irányoz elő, amely a határtárgyalással zárulna. Egy francia diplomáciai forrás szerint a javaslatot Izrael és Libanon kormánya és a Hezbollah is megkapta.
„Javaslatokat tettünk. Kapcsolatban állunk az amerikaiakkal, és fontos, hogy minden kezdeményezést összefogjunk, és békét teremtsünk" - jelezte az Izraelt támogató fő erővel fennálló egyeztetéseket Sejourne egy hétfői sajtótájékoztatón.
A Reuters szerint Franciaország „történelmi kapcsolatokat” ápol Libanonnal, de fogalmazhatunk úgy is, hogy régi gyarmattartója. A volt gyarmatosító 20 ezer polgára él az országban és mintegy 800 katonája állomásozik az ENSZ békefenntartó erőinek részeként az arab országban.
A terv azt javasolja, hogy a libanoni fegyveres csoportok és Izrael beszüntesse az egymás elleni katonai műveleteket, beleértve az izraeli légicsapásokat is Libanonban.
A francia terv értelmében a libanoni fegyveres csoportok felszámolnának minden, a határ közelében lévő helyőrséget és létesítményt, és a határtól legalább 10 kilométerre északra vonnák ki a harci erőket – beleértve a Hezbollah elit Radwan harcosait és a katonai eszközöket.
Ez a visszavonás még mindig sokkal közelebb hagyhatja a Hezbollah harcosait a határhoz, mint a természeti akadályként is funkcionáló libanoni Litani folyó, amely 30 kilométerre van a határtól, és amelyet az ENSZ egy 2006-os, Izraellel vívott háborút lezáró határozatában demilitarizációs vonalként rögzített.
A rövidebb visszavonás elősegítené annak biztosítását, hogy a Libanonból kilőtt páncéltörő rakéták ne érjék el a falvakat Észak-Izraelben, és a Hezbollah számára kellemesebb ajánlat, mint a Litanihoz való visszavonulás - érvelt egy nyugati diplomata, aki ismeri a részleteket. Legfeljebb 15 ezer libanoni katonát telepítenek a dél-libanoni határvidékre, amely a Hezbollah politikai fellegvára, és ahol a csoport harcosai már beleolvadtak a helyi társadalomba a korábbi fegyvernyugvás idején - jegyzi meg a hírügynökség.
A javaslat felidézi azt a fegyverszünetet, amely 1996-ban véget vetett a Hezbollah és Izrael közötti háborúnak, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701. számú határozatát, amely lezárta a 2006-os háborút.
Libanoni kormányerők váltanák fel a Hezbollahot a határnál
A két fél az első lépésben beszüntetné a katonai műveleteket. Három napon belül a második lépésben a libanoni fegyveres csoportok a határtól legalább 10 kilométerre északra kivonják harci erőiket, Libanon pedig hadserege katonáival helyettesítené őket déli határánál. Izrael pedig leállítaná a libanoni területre irányuló berepüléseit is.
Harmadik lépésként, 10 napon belül megkezdve, Libanon és Izrael folytatja a tárgyalásokat a szárazföldi határ „fokozatos" kijelöléséről, az ENSZ békefenntartó ereje, az UNIFIL támogatásával.
Az egyik megoldandó kérdés a libanoni hadsereg finanszírozása, amelyet jelentősen meggyengített a súlyos libanoni pénzügyi válság. A javaslat nemzetközi erőfeszítésekre szólít fel a libanoni hadsereg bevetésének támogatására „finanszírozással, felszereléssel és kiképzéssel". Emellett „Dél-Libanon társadalmi-gazdasági fejlesztésére” is felhívást tesz.
Libanonban a Hezbollah számít a legnagyobb katonai erőnek, nagyobbnak, mint a libanoni hadsereg.
A Hezbollah sok fegyveresét sírathatja. Fotó: Anadolu
A Hezbollah az erő pozíciójából elutasítja a tervet
A javaslattal kapcsolatos kérdésre a Hezbollah vezető politikusa, Hasszán Fadlallah azt mondta a Reutersnek, hogy a szervezet nem fog megvitatni „a gázai agresszió leállítása előtt a déli helyzettel kapcsolatos kérdéseket".
„Az ellenség nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon" - tette hozzá Fadlallah, és nem kívánta kommentálni a javaslat részleteit, illetve azt, hogy a Hezbollah megkapta-e azt.
A franciák azt mondták, hogy javaslatuk nem végleges dokumentum, miután Bejrút kifogást emelt annak egyes részletei ellen – mondta egy libanoni tisztviselő.
Izrael úgy reagált, hogy megkapta a javaslatot és a kormány megvitatja.
A múlt hónapban a Hezbollah visszautasította a tűzszüneti erőfeszítések középpontjában álló Hochstein által javasoltakat, de nyitott maradt a diplomáciai megoldásokra.
A harcok október 8-i kezdete óta több tízezer ember menekült el otthonából a határ mindkét oldalán. Az izraeli csapások közel 200 embert öltek meg Libanonban, közülük 170-en a Hezbollah harcosai voltak. A libanoni támadások 10 katonát és öt civilt öltek meg Izraelben. Azonban a csapásokat többnyire a határ közelében lévő területekre korlátozták, és mindkét fél kifejezte, hogy el akarják kerülni a teljes háborút.
Baerbock segítő kezet nyújt a libanoni kormánynak. Fotó: Joseph Eid/AFP
Baerbock már ígéretet tett az ellenlábas libanoni hadsereg támogatására
Ahogy a The Times of Israel is megírta, a német külügyminiszter, Annalena Baerbock országa 15 millió eurós támogatását ajánlotta fel a libanoni hadsereg fejlesztésére, mikor idén január 10-én Bejrútban járt. Kijelentette, hogy a katonai segély célja, hogy a libanoni hadsereget segítse abban, hogy jobban megvédje Izraellel közös déli határát. Szerinte a libanoni hadseregnek képesnek kell lennie arra, hogy „hatékony ellenőrzést” gyakoroljon a terület felett, és hogy „megfékezze a fegyveres milíciákat és terrorista szervezeteket”, amivel a Hezbollah terrorcsoportra és más, a térségben működő terrorcsoportokra utalt.
Baerbock, aki Nadzsíb Míkáti libanoni miniszterelnökkel tárgyalt, úgy érvelt, hogy a Hezbollah és Izrael közötti a határokon átnyúló szinte napi rendszerességű összecsapásainak eszkalációja „katasztrófa lenne a két ország számára”. Egyúttal felszólította a Hezbollahot arra, hogy az ENSZ 1701-es határozatának megfelelően vonuljon ki az Izraellel közös határvidékről.
Kiújulhat a libanoni polgárháború?
Az Európai Unió, az Egyesült Államokkal egyeztetve, illetve annak szövetségeseként eljárva, láthatólag a libanoni hadsereg megerősítését tűzte ki célul az Irán-barát Hezbollah visszaszorítására. Ha sikerülne elérni, hogy csak reguláris hadsereg legyen az arab országban, a nagyban hozzájárulna a nyugati befolyás megerősítéséhez és az Izraellel fennálló ellentétek békés rendezéséhez, ami a határkérdést is magában foglalja. A nyugat a Hezbollahra közvetlenül minimális hatást tud gyakorolni, de ellenlábasát megerősítheti. Legrosszabb esetben a kormányerők és a milíciák között fegyveres harc kezdődhet, kiújulhat a libanoni polgárháború. Ez átvinné a küzdelmet az izraeli-libanoni határról Libanonon belülre, ami csökkentené az Izraelre nehezedő fenyegetés nyomását. Ez újabb szenvedést hozna a libanoni lakosságra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét.
A márciusi jelentős hazai inflációlassulás megtette a hatását. Szemben februárral, a múlt hónapban már nem Magyarországon volt az Európai Unió 27 tagállama közül a legmagasabb az éves fogyasztói árindex, Lengyelországban és Romániában is nagyobb volt a pénzromlás, mint nálunk – derül ki a Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Mivel pedig a Magyar Nemzeti Bank nem változtatott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatok rangsorában is sikerült előrébb lépnünk.
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
