Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!
Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság – 2025. február 26. Budapest
Franciaország tűzszünetet javasol a libanoni-izraeli határon, amely magában foglalja a Hezbollah határtól való visszavonását is, de az Irán-barát szervezet visszautasítja e tervet. Mit kíván az európai diplomácia elérni?
Franciaország, hivatalosan Bejrútnak címezve, tűzszünetet javasolt a libanoni-izraeli határon, amely magában foglalja az Irán-barát Hezbollah határról való 10 kilométeres visszavonását is - jelentette a Reuters hírügynökség szerda reggel.
A francia terv a határmenti ellenségeskedés beszüntetését célozza, amely Izrael Gáza elleni hadműveletei után indult el, és az eszkaláció lehetőségét hordozzák magukban. Ez az első írásbeli javaslat, amelyet a nyugati közvetítők írásban is letettek többhetes tárgyalásaik után a libanoni fővárosban. A múlt héten Stephane Sejourne francia külügyminiszter és Nadzsíb Míkáti miniszterelnök is találkoztak.
A javaslat egy olyan konfliktus megelőzését tűzi ki célul, „amely kicsúszhat az irányítás alól" és javasolja egy „potenciális tűzszünet megvalósítását, ha megfelelőek a feltételek”, valamint tárgyalásokat irányoz elő a Libanon és Izrael közötti vitás szárazföldi határ kijelöléséről.
Az elmúlt hetekben, a hírek szerint, Amos Hochstein amerikai közel-keleti megbízott hasonló közvetítői erőfeszítéseket tett.
Macron Franciaországa tűzszünetet és tárgyalásokat javasol. Fotó: Christophe Simon/AFP
A három lépéses terv az izraeli bombázásoknak is véget vetne
A három lépésből álló - kétoldalas - terv 10 napos deeszkalációs folyamatot irányoz elő, amely a határtárgyalással zárulna. Egy francia diplomáciai forrás szerint a javaslatot Izrael és Libanon kormánya és a Hezbollah is megkapta.
„Javaslatokat tettünk. Kapcsolatban állunk az amerikaiakkal, és fontos, hogy minden kezdeményezést összefogjunk, és békét teremtsünk" - jelezte az Izraelt támogató fő erővel fennálló egyeztetéseket Sejourne egy hétfői sajtótájékoztatón.
A Reuters szerint Franciaország „történelmi kapcsolatokat” ápol Libanonnal, de fogalmazhatunk úgy is, hogy régi gyarmattartója. A volt gyarmatosító 20 ezer polgára él az országban és mintegy 800 katonája állomásozik az ENSZ békefenntartó erőinek részeként az arab országban.
A terv azt javasolja, hogy a libanoni fegyveres csoportok és Izrael beszüntesse az egymás elleni katonai műveleteket, beleértve az izraeli légicsapásokat is Libanonban.
A francia terv értelmében a libanoni fegyveres csoportok felszámolnának minden, a határ közelében lévő helyőrséget és létesítményt, és a határtól legalább 10 kilométerre északra vonnák ki a harci erőket – beleértve a Hezbollah elit Radwan harcosait és a katonai eszközöket.
Ez a visszavonás még mindig sokkal közelebb hagyhatja a Hezbollah harcosait a határhoz, mint a természeti akadályként is funkcionáló libanoni Litani folyó, amely 30 kilométerre van a határtól, és amelyet az ENSZ egy 2006-os, Izraellel vívott háborút lezáró határozatában demilitarizációs vonalként rögzített.
A rövidebb visszavonás elősegítené annak biztosítását, hogy a Libanonból kilőtt páncéltörő rakéták ne érjék el a falvakat Észak-Izraelben, és a Hezbollah számára kellemesebb ajánlat, mint a Litanihoz való visszavonulás - érvelt egy nyugati diplomata, aki ismeri a részleteket. Legfeljebb 15 ezer libanoni katonát telepítenek a dél-libanoni határvidékre, amely a Hezbollah politikai fellegvára, és ahol a csoport harcosai már beleolvadtak a helyi társadalomba a korábbi fegyvernyugvás idején - jegyzi meg a hírügynökség.
A javaslat felidézi azt a fegyverszünetet, amely 1996-ban véget vetett a Hezbollah és Izrael közötti háborúnak, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701. számú határozatát, amely lezárta a 2006-os háborút.
Libanoni kormányerők váltanák fel a Hezbollahot a határnál
A két fél az első lépésben beszüntetné a katonai műveleteket. Három napon belül a második lépésben a libanoni fegyveres csoportok a határtól legalább 10 kilométerre északra kivonják harci erőiket, Libanon pedig hadserege katonáival helyettesítené őket déli határánál. Izrael pedig leállítaná a libanoni területre irányuló berepüléseit is.
Harmadik lépésként, 10 napon belül megkezdve, Libanon és Izrael folytatja a tárgyalásokat a szárazföldi határ „fokozatos" kijelöléséről, az ENSZ békefenntartó ereje, az UNIFIL támogatásával.
Az egyik megoldandó kérdés a libanoni hadsereg finanszírozása, amelyet jelentősen meggyengített a súlyos libanoni pénzügyi válság. A javaslat nemzetközi erőfeszítésekre szólít fel a libanoni hadsereg bevetésének támogatására „finanszírozással, felszereléssel és kiképzéssel". Emellett „Dél-Libanon társadalmi-gazdasági fejlesztésére” is felhívást tesz.
Libanonban a Hezbollah számít a legnagyobb katonai erőnek, nagyobbnak, mint a libanoni hadsereg.
A Hezbollah sok fegyveresét sírathatja. Fotó: Anadolu
A Hezbollah az erő pozíciójából elutasítja a tervet
A javaslattal kapcsolatos kérdésre a Hezbollah vezető politikusa, Hasszán Fadlallah azt mondta a Reutersnek, hogy a szervezet nem fog megvitatni „a gázai agresszió leállítása előtt a déli helyzettel kapcsolatos kérdéseket".
„Az ellenség nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon" - tette hozzá Fadlallah, és nem kívánta kommentálni a javaslat részleteit, illetve azt, hogy a Hezbollah megkapta-e azt.
A franciák azt mondták, hogy javaslatuk nem végleges dokumentum, miután Bejrút kifogást emelt annak egyes részletei ellen – mondta egy libanoni tisztviselő.
Izrael úgy reagált, hogy megkapta a javaslatot és a kormány megvitatja.
A múlt hónapban a Hezbollah visszautasította a tűzszüneti erőfeszítések középpontjában álló Hochstein által javasoltakat, de nyitott maradt a diplomáciai megoldásokra.
A harcok október 8-i kezdete óta több tízezer ember menekült el otthonából a határ mindkét oldalán. Az izraeli csapások közel 200 embert öltek meg Libanonban, közülük 170-en a Hezbollah harcosai voltak. A libanoni támadások 10 katonát és öt civilt öltek meg Izraelben. Azonban a csapásokat többnyire a határ közelében lévő területekre korlátozták, és mindkét fél kifejezte, hogy el akarják kerülni a teljes háborút.
Baerbock segítő kezet nyújt a libanoni kormánynak. Fotó: Joseph Eid/AFP
Baerbock már ígéretet tett az ellenlábas libanoni hadsereg támogatására
Ahogy a The Times of Israel is megírta, a német külügyminiszter, Annalena Baerbock országa 15 millió eurós támogatását ajánlotta fel a libanoni hadsereg fejlesztésére, mikor idén január 10-én Bejrútban járt. Kijelentette, hogy a katonai segély célja, hogy a libanoni hadsereget segítse abban, hogy jobban megvédje Izraellel közös déli határát. Szerinte a libanoni hadseregnek képesnek kell lennie arra, hogy „hatékony ellenőrzést” gyakoroljon a terület felett, és hogy „megfékezze a fegyveres milíciákat és terrorista szervezeteket”, amivel a Hezbollah terrorcsoportra és más, a térségben működő terrorcsoportokra utalt.
Baerbock, aki Nadzsíb Míkáti libanoni miniszterelnökkel tárgyalt, úgy érvelt, hogy a Hezbollah és Izrael közötti a határokon átnyúló szinte napi rendszerességű összecsapásainak eszkalációja „katasztrófa lenne a két ország számára”. Egyúttal felszólította a Hezbollahot arra, hogy az ENSZ 1701-es határozatának megfelelően vonuljon ki az Izraellel közös határvidékről.
Kiújulhat a libanoni polgárháború?
Az Európai Unió, az Egyesült Államokkal egyeztetve, illetve annak szövetségeseként eljárva, láthatólag a libanoni hadsereg megerősítését tűzte ki célul az Irán-barát Hezbollah visszaszorítására. Ha sikerülne elérni, hogy csak reguláris hadsereg legyen az arab országban, a nagyban hozzájárulna a nyugati befolyás megerősítéséhez és az Izraellel fennálló ellentétek békés rendezéséhez, ami a határkérdést is magában foglalja. A nyugat a Hezbollahra közvetlenül minimális hatást tud gyakorolni, de ellenlábasát megerősítheti. Legrosszabb esetben a kormányerők és a milíciák között fegyveres harc kezdődhet, kiújulhat a libanoni polgárháború. Ez átvinné a küzdelmet az izraeli-libanoni határról Libanonon belülre, ami csökkentené az Izraelre nehezedő fenyegetés nyomását. Ez újabb szenvedést hozna a libanoni lakosságra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Sokan akarják majd menteni az irhájukat, ez segíthet az elszámoltatásban, de rengeteg elvi és gyakorlati problémával fog szembesülni az, aki ezt végig akarja vinni.
A kormányfő és hű csúcsminisztere által nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként aposztrofált hazai infláció feltámadt. Két év után ismét nálunk a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index az Európai Unió 27 tagállama közül, de az egész öreg kontinensen is csak négy országé magasabb – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Pedig a pénzromlás fő ellenszerének számító alapkamatunk is kiugróan magasnak számít, s mivel ahhoz idestova már négy hónapja nem nyúlt az MNB, a visszatekintő reálkamatok összevetésében is nagyot csúsztunk vissza.
A Tisza Párt hétvégi kongresszusán a volt vezérkari főnök feltűnése volt talán a legváratlanabb fordulat. De mit üzen az ő megjelenése? Somogyi Zoltán két megfejtése közül az egyik elég rémisztő.
Ausztrália központi bankja kamatot csökkentett, de figyelmeztetett, hogy túl korai lenne győzelmet hirdetni az infláció felett, és óvatosan áll a további lazítás lehetőségéhez.
Izsó Márton - Litván Dániel | 2025. február 18. 15:15
Mikor menekül el Rogán Antal? Mit ért el Magyar Péter egy év alatt és mire lehet ez elég egy év múlva? Kinek és mit üzent a Tisza évértékelője? Kik lehetnek Magyar Péter célkeresztjében? Átállhat valaki a Fideszből a Tiszához? Miért volt a feleségének igaza Magyar Péterrel kapcsolatban? Somogyi Zoltán szociológussal ezekről a kérdésekről is beszélgetett a Klasszis Podcast új adásában Litván Dániel újságíró.
Ferenc pápának nyugodt éjszakája volt, és még legalább egy hétig a kórházban marad. 
