5p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Von der Leyen szavait a „történelem felhívásáról”, miszerint geopolitikai kényszerek miatt szükséges bővíteni az EU-t, ezúttal inkább taps, semmint szkepticizmus fogadta. A bővítést napjainkban Brüsszel egy szükséges lépésnek tekinti az EU, sőt tágabb értelemben Európa biztonságának helyreállításához. Káncz Csaba jegyzete.

Ezeken a hasábokon alig párja napja fejtettük ki, hogy az EU további bővítése kapcsán számos alapkérdés továbbra is tisztázatlan és megválaszolatlan. De okosabbak lettünk-e az EU Bizottság elnökének szerdai beszéde után? Vessünk rá egy pillantást!

A beszéd újdonságai

Nos, Ursula von der Leyen az EU helyzetéről szóló éves beszédében az eddigi leghatározottabb jelét adta annak a szándékának, hogy Ukrajnát és más nemzeteket is tagországgá tegye. Beszédje nyilvánvalóvá tette, hogy Brüsszel az orosz agresszió óta teljesen másképp gondolkodik az EU-bővítésről.

A Bizottság elnökeként betöltött első éveiben von der Leyen éves beszédjeiben keveset szólt az új tagok felvételéről, tükrözve azt a bizonyos csatlakozási fáradtságot. Az EU alkotmányos alapját képező Lisszaboni Szerződés újratárgyalásával kapcsolatban is széleskörű tartózkodás lett úrrá.

Valóban, a Szerződés módosítása egy elhúzódó és politikailag nehéz folyamat lenne, amelyhez a tagállamok egyhangú jóváhagyására lenne szükség. Viszont egy ilyen változtatás szükséges lehet az új tagállamok felvételéhez.

Von der Leyen a múltban jelezte „erős elkötelezettségét” az új tagok felvétele iránt, de ez csak Albánia és Észak-Macedónia potenciális tagságára vonatkozott. Ezt az elköteleződést természetesen nem minősítette kiemelt fontosságúnak az európai demokrácia vagy egység szempontjából. Nem tett kifejezett utalást a posztszovjet államok csatlakozására sem.

A tavalyi mérföldkő

Ukrajna 2022-es orosz inváziója azonban alapvető változást generált. Ugyanebben az évben von der Leyen úgy beszélt a konfliktusról, mint az „autokrácia és a demokrácia” közötti küzdelemről. Egyértelműen kijelentette, hogy a Nyugat-Balkán, Ukrajna, Grúzia és Moldova „a családunk részei”, és hogy „a jövőjük a mi uniónkban van”.

A hangsúly azonban még akkor is a gazdasági támogatáson, valamint az egységes piachoz való hozzáférésen és annak előnyein volt - mint például az uniós roaming. Ez összhangban volt a legtöbb uniós vezető 2010-es évekbeli politikájával és retorikájával, akik közül sokan egy többsebességes EU mellett álltak ki, és az EU-tagságon kívül mindent megígértek ezeknek az országoknak.

Mit tervez Ursula von der Leyen? Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET
Mit tervez Ursula von der Leyen? Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET

Geopolitikai unió

Idén azonban már további változások indultak el. Von der Leyen szerdai beszédében nyíltan geopolitikai unióként mutatta be az EU-t, amely proaktív megközelítést alkalmaz az új tagok felvételére. Az EU-csatlakozás „érdemeken alapuló” elve továbbra is érvényesül, de lényeges perspektívaváltás történt.

Von der Leyen a további bővítést most már a teljes EU számára tekinti a „siker katalizátorának”  - ahelyett, hogy az új tagországok számára nyújtott előnyökre összpontosítana. Most egy „egy szabad, demokratikus és virágzó EU-ban képzel el több, mint 500 millió embert”.

Von der Leyen láthatóan el akar távolodni attól az elképzeléstől, miszerint több tagállam bevonása a nemzetek közötti integráció felhígulását hozza magával. Szerdai beszédében párhuzamot vont a 2004-es nagy konjunkturális bővítéssel, amely egyszerre 10 új tagállamot vont be, köztük Lengyelországot és Szlovéniát.

Emlékeztette hallgatóságát, hogy azt a napot az „Európai Üdvözlés Napjának” nevezték, és megígérte az EP képviselőinek, hogy még lesznek ilyen jeles napok. Hangsúlyozta: a blokk nem engedheti meg magának, hogy megvárja, amíg az EU-szerződés módosítása több mint 30 nemzetből álló „csapattá” válik, és arra buzdította hallgatóságát, gondolkodjon el azon, hogyan valósítható meg a bővítés anélkül, hogy ez a hosszadalmas folyamat teljesen befejeződne. Jelezve Európa készségét „ismét nagyban gondolkodni és saját sorsunkat megírni”, „bővítés előtti politikai áttekintések sorozatát” jelentette be, amely jelentős változás a korábbi gyakorlathoz képest.

Drámai változás

Az ukrajnai háború von der Leyent arra késztette, hogy újraértékelje eredeti uniós bővítési megközelítését. 2022 folyamán Ukrajna, Bosznia-Hercegovina és Moldova EU-tagjelöltté vált, Albániával és Észak-Macedóniával pedig olyan ütemben kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, amely a konfliktus kirobbanása előtt elképzelhetetlen volt.

Az idei beszéd egy másik jelentős lépés e tekintetben. Ez volt az első, amely Ukrajnát valódi tagjelölt országnak minősítette. A bővítést már nem másodlagos, távoli és elsősorban gazdasági célként fogalmazzák meg, hanem az igazságosság és a szolidaritás sürgős politikai aktusaként, és egy szükséges lépésként az EU, sőt tágabb értelemben Európa biztonságának helyreállításához.

Mások is tettek a múltban lépéseket annak érdekében, hogy az EU-t inkább politikai, mint gazdasági unióként mutassák be, de csak korlátozott sikerrel jártak. Von der Leyen szavait a „történelem felhívásáról”, miszerint geopolitikai kényszerek miatt szükséges bővíteni az EU-t, ezúttal inkább taps, semmint szkepticizmus fogadta.

Több éves szünet után a bővítési politika ismét az EU napirendjére került. Az új tagországok felvétele már nem távoli álom, hanem kiemelkedő és aktuális törekvés.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság NATO 5 százalék: óriási blöff vagy sorsfordító elhatározás?
Litván Dániel | 2025. július 9. 05:41
Mindenki reszkethet majd Európától, ha a NATO-tagállamok elkezdik önteni a pénzt a védelmi képességeikre? Vagy megint csak szép szavakat hallhattunk, a valóság pedig más lesz?
Makro / Külgazdaság Ez feszes munkaerőpiac? Több mint egy évig is tarthat az álláskeresés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 16:21
A GKI havi rendszerességű felmérései szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága 2025 első hónapjaiban elbizonytalanodást mutat.
Makro / Külgazdaság Összekaparta a pénzt a kormány: többlettel zárt a költségvetés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:09
Számottevő többlettel zárt júniusban a központi költségvetés: ebben a hónapban 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt-től, részben pedig a Corvinus Zrt-től. Ezen túlmenően jelentős, 100,6 milliárd forint társasági adó befizetés érkezett be a hónap végéig.
Makro / Külgazdaság Rossz hírek érkeztek az orosz gazdaságról
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:03
Az orosz költségvetés hathavi hiány a GDP 1,7 százaléka volt, elérte az éves tervezettet – áll a pénzügyminisztérium keddi jelentésében.  
Makro / Külgazdaság Bejött Trump számítása a németeknél: visszaesett az export
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 11:10
Az export és az import vártnál nagyobb csökkenése mellett májusban növekedett Németország külkereskedelmi többlete a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden publikált előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Nagy Mártonék megmagyarázzák: emiatt nő megint az infláció
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 09:07
A Nemzetgazdasági Minisztérium a második hónapja ismét emelkedő éves infláció láttán azt írta: folytatódik a harc az indokolatlan áremelésekkel szemben.
Makro / Külgazdaság Bumerángot dobott el az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:30
Az adatok szerint nem hatott, hogy a március közepétől még csak az élelmiszerekre érvényes árrésstopot május végétől kiterjesztették a háztartási cikkekre is.
Makro / Külgazdaság Halmozza a devizát a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:18
Kína devizatartaléka, amely a világon a legnagyobb, júniusban további 32 milliárd dollárral, 3317 milliárd dollárra, 2015 decembere óta legmagasabb szintre emelkedett – áll a kínai központi bank jelentésében – írja az MTI.
Makro / Külgazdaság Izrael: maradt a negatív kilátás
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 06:45
Megerősítette változatlan negatív kilátással Izrael hosszú és rövid futamidejű, devizában és helyi valutában denominált szuverén kötelezettségeinek „Baa1” besorolását a Moody's Ratings – írja az MTI.  
Makro / Külgazdaság Kötelezettségszegési eljárás indul az árrés miatt Magyarország ellen: vaklárma vagy valós diszkrimináció?
Sasvári Péter | 2025. július 8. 05:47
Az árrésstop miatt uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben, mert az Európai Bizottság szerint a korlátozó intézkedéscsomag diszkriminatív lehet. A kormány és Nagy Márton azonban minden jel szerint minden áron ragaszkodik hozzá. De vajon van gazdasági racionalitás az intézkedések mögött? Milyen hatásai voltak eddig az árrésstopnak, és mi várható most, hogy még ki is terjesztették?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG