Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
5p

Von der Leyen szavait a „történelem felhívásáról”, miszerint geopolitikai kényszerek miatt szükséges bővíteni az EU-t, ezúttal inkább taps, semmint szkepticizmus fogadta. A bővítést napjainkban Brüsszel egy szükséges lépésnek tekinti az EU, sőt tágabb értelemben Európa biztonságának helyreállításához. Káncz Csaba jegyzete.

Ezeken a hasábokon alig párja napja fejtettük ki, hogy az EU további bővítése kapcsán számos alapkérdés továbbra is tisztázatlan és megválaszolatlan. De okosabbak lettünk-e az EU Bizottság elnökének szerdai beszéde után? Vessünk rá egy pillantást!

A beszéd újdonságai

Nos, Ursula von der Leyen az EU helyzetéről szóló éves beszédében az eddigi leghatározottabb jelét adta annak a szándékának, hogy Ukrajnát és más nemzeteket is tagországgá tegye. Beszédje nyilvánvalóvá tette, hogy Brüsszel az orosz agresszió óta teljesen másképp gondolkodik az EU-bővítésről.

A Bizottság elnökeként betöltött első éveiben von der Leyen éves beszédjeiben keveset szólt az új tagok felvételéről, tükrözve azt a bizonyos csatlakozási fáradtságot. Az EU alkotmányos alapját képező Lisszaboni Szerződés újratárgyalásával kapcsolatban is széleskörű tartózkodás lett úrrá.

Valóban, a Szerződés módosítása egy elhúzódó és politikailag nehéz folyamat lenne, amelyhez a tagállamok egyhangú jóváhagyására lenne szükség. Viszont egy ilyen változtatás szükséges lehet az új tagállamok felvételéhez.

Von der Leyen a múltban jelezte „erős elkötelezettségét” az új tagok felvétele iránt, de ez csak Albánia és Észak-Macedónia potenciális tagságára vonatkozott. Ezt az elköteleződést természetesen nem minősítette kiemelt fontosságúnak az európai demokrácia vagy egység szempontjából. Nem tett kifejezett utalást a posztszovjet államok csatlakozására sem.

A tavalyi mérföldkő

Ukrajna 2022-es orosz inváziója azonban alapvető változást generált. Ugyanebben az évben von der Leyen úgy beszélt a konfliktusról, mint az „autokrácia és a demokrácia” közötti küzdelemről. Egyértelműen kijelentette, hogy a Nyugat-Balkán, Ukrajna, Grúzia és Moldova „a családunk részei”, és hogy „a jövőjük a mi uniónkban van”.

A hangsúly azonban még akkor is a gazdasági támogatáson, valamint az egységes piachoz való hozzáférésen és annak előnyein volt - mint például az uniós roaming. Ez összhangban volt a legtöbb uniós vezető 2010-es évekbeli politikájával és retorikájával, akik közül sokan egy többsebességes EU mellett álltak ki, és az EU-tagságon kívül mindent megígértek ezeknek az országoknak.

Mit tervez Ursula von der Leyen? Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET
Mit tervez Ursula von der Leyen? Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET

Geopolitikai unió

Idén azonban már további változások indultak el. Von der Leyen szerdai beszédében nyíltan geopolitikai unióként mutatta be az EU-t, amely proaktív megközelítést alkalmaz az új tagok felvételére. Az EU-csatlakozás „érdemeken alapuló” elve továbbra is érvényesül, de lényeges perspektívaváltás történt.

Von der Leyen a további bővítést most már a teljes EU számára tekinti a „siker katalizátorának”  - ahelyett, hogy az új tagországok számára nyújtott előnyökre összpontosítana. Most egy „egy szabad, demokratikus és virágzó EU-ban képzel el több, mint 500 millió embert”.

Von der Leyen láthatóan el akar távolodni attól az elképzeléstől, miszerint több tagállam bevonása a nemzetek közötti integráció felhígulását hozza magával. Szerdai beszédében párhuzamot vont a 2004-es nagy konjunkturális bővítéssel, amely egyszerre 10 új tagállamot vont be, köztük Lengyelországot és Szlovéniát.

Emlékeztette hallgatóságát, hogy azt a napot az „Európai Üdvözlés Napjának” nevezték, és megígérte az EP képviselőinek, hogy még lesznek ilyen jeles napok. Hangsúlyozta: a blokk nem engedheti meg magának, hogy megvárja, amíg az EU-szerződés módosítása több mint 30 nemzetből álló „csapattá” válik, és arra buzdította hallgatóságát, gondolkodjon el azon, hogyan valósítható meg a bővítés anélkül, hogy ez a hosszadalmas folyamat teljesen befejeződne. Jelezve Európa készségét „ismét nagyban gondolkodni és saját sorsunkat megírni”, „bővítés előtti politikai áttekintések sorozatát” jelentette be, amely jelentős változás a korábbi gyakorlathoz képest.

Drámai változás

Az ukrajnai háború von der Leyent arra késztette, hogy újraértékelje eredeti uniós bővítési megközelítését. 2022 folyamán Ukrajna, Bosznia-Hercegovina és Moldova EU-tagjelöltté vált, Albániával és Észak-Macedóniával pedig olyan ütemben kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, amely a konfliktus kirobbanása előtt elképzelhetetlen volt.

Az idei beszéd egy másik jelentős lépés e tekintetben. Ez volt az első, amely Ukrajnát valódi tagjelölt országnak minősítette. A bővítést már nem másodlagos, távoli és elsősorban gazdasági célként fogalmazzák meg, hanem az igazságosság és a szolidaritás sürgős politikai aktusaként, és egy szükséges lépésként az EU, sőt tágabb értelemben Európa biztonságának helyreállításához.

Mások is tettek a múltban lépéseket annak érdekében, hogy az EU-t inkább politikai, mint gazdasági unióként mutassák be, de csak korlátozott sikerrel jártak. Von der Leyen szavait a „történelem felhívásáról”, miszerint geopolitikai kényszerek miatt szükséges bővíteni az EU-t, ezúttal inkább taps, semmint szkepticizmus fogadta.

Több éves szünet után a bővítési politika ismét az EU napirendjére került. Az új tagországok felvétele már nem távoli álom, hanem kiemelkedő és aktuális törekvés.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Beütöttek a vámok, Magyarország is aggódva figyel
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 8. 19:47
Máris látszik, hogy alaposan átrajzolhatják a világkereskedelmet Donald Trump amerikai elnök vámjai. Az Egyesült Államokba irányuló kínai export augusztusi bezuhanása nagyon látványos, de a németek is elkezdték újra gombolni a kabátot, ami ráadásul érzékenyen érintheti Magyarországot.  
Makro / Külgazdaság A látszat csal: még mindig a nyugdíjasoknak fáj jobban a drágulás
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 8. 19:26
A Trend FM reggeli műsorában a legfrissebb Árkosár-felmérések mellett a Közgazdász-vándorgyűlés helyszíni tapasztalatai is szóba kerültek.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kiakadt: Trump mégsem szólt oda a magyar kormánynak?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 8. 13:35
Nem konkrétan Magyarországnak üzent az amerikai elnök.
Makro / Külgazdaság Augusztusban megnőtt a munkanélküliség Csehországban
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 8. 12:58
Augusztusban 4,5 százalékra emelkedett a munkanélküliség Csehországban a júliusi 4,4 százalékról – közölte a cseh munkaügyi hivatal (ÚP CR) hétfőn Prágában. Megszokott jelenségről van szó, mert a nyári hónapokban a cégek új embereket nem vesznek fel – mutatott rá a hivatal.
Makro / Külgazdaság Trump most pezsgőt nyithat: kínlódik a kínai export
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 8. 12:44
Kína kivitelének növekedése hathavi mélypontra lassult augusztusban az amerikai import visszaesése miatt – derül ki a kínai vámhivatal számításaiból.  
Makro / Külgazdaság Gazdaság: rosszabbak lettek a kilátások
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 8. 12:29
Az elemzők által vártnál erőteljesebben romlott a befektetők borúlátátása az euróövezetben szeptemberre a Sentix GmbH gazdaságkutató intézet hangulatindexe szerint.
Makro / Külgazdaság Örvendeznek az NGM-ben, jól alakul a hiány
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 8. 11:44
Nőttek az adóbevételek, érkeznek a brüsszeli források, időarányosan jók voltak a számok augusztusban. 
Makro / Külgazdaság Nem bírtak a vámok a német gazdasággal, hasít az ipar
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 8. 11:22
Németországban az elemzők által vártnál erőteljesebben nőtt az ipari termelés júliusban havi összevetésben – áll a statisztikai hivatal (Destatis) hétfői jelentésében.  
Makro / Külgazdaság Európa „trumposodik” – a mérsékelteket eltiporják
Káncz Csaba | 2025. szeptember 8. 10:37
A populisták fantázia-gazdaságtant árulnak: adócsökkentéseket, plusz mesebeli megtakarításokból „finanszírozott” segélyeket. A kötvénypiacok azonban átlátnak a szitán és ezt nem hajlandók finanszírozni. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Kellemes meglepetést okozott a japán gazdaság
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 8. 10:15
Japán hazai összterméke (GDP) 0,5 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző negyedévhez képes a kormány hétfőn ismertetett végleges adata szerint, ami jobb a korábban előzetesként közölt 0,3 százaléknál.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG