Hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a februári kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó második becslését. Az április elején kiadott első becslés szerint a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 1 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva 1,2 százalékkal nőtt februárban az előző év azonos időszakához képest.
A KSH a tavaly februári magas bázis hatásával magyarázta a fogyasztás növekedésének lassulását a januári 4,8, illetve naptárhatással korrigált 3,8 százalékos növekedés után. 2016 februárjában a nyers adat szerint 7,8, naptárhatással kiigazítva 7,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben.
Kedden tartja kamatmeghatározó ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Elemzők arra számítanak, hogy a testület most is változatlanul hagyja a tavaly május óta 0,90 százalékon álló alapkamatot.
A jegybank előző ülésről kiadott jegyzőkönyve szerint a monetáris tanács figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket, amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.
Pénteken közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2017. január-márciusi gördülő negyedéves munkaerőpiaci adatokat, és az ipari termelői árak márciusi alakulásáról is megjelenik a statisztika. A 2016. december-2017. februári három hónapos időszak alatt a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 372 ezer volt, 130 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája egy év alatt 2,4 százalékponttal, 67,1 százalékra javult.
Elemzők szezonális hatásokkal magyarázták azt, hogy a vártnál kissé magasabb lett a december-februári munkanélküliségi ráta; 4,4 százalékra emelkedett a mutató a november-januárra közzétett 4,3 százalékról. Elemzők szerint az idén 4 százalékos szintre csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,1 százalékról.
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
