Azzal párhuzamosan, hogy vasárnap 7,4 milliárd eurónyi uniós pénz felfüggesztését célzó javaslatot fogalmazott meg az Európai Bizottság az Európai Tanács felé, kiadta az 57 oldalas határozatot is, amelyből számos olyan részlet kiderült, amelyet itthon még nem jelentett be a kormány - írja cikkében a dokumentumot szemléző Portfolio.

Kiderült egyebek mellett például, hogy az Integritás Hatóság - amely az uniós pénzügyi támogatások végrehajtásához kapcsolódó csalás, összeférhetetlenség és korrupció, valamint egyéb jogsértések és szabálytalanságok megelőzését, feltárását és korrekcióját hivatott erősíteni - igazgatóságának tagjait nyílt pályázati felhívás keretén belül kell kiválasztani; hogy a hatóság rendkívül széles jogkörrel rendelkezik majd, utasíthatja a hatóságokat vizsgálat lefolytatására, és akár a vagyonnyilatkozatokat is ellenőrizheti. 

Ezek a vagyonnyilatkozatok ráadásul nem a nálunk megszokott, teljesen kiüresített, a képviselők vagyoni helyzetéről teljes képet nem adó, nehezen kutatható és kereshető formában állnak majd rendelkezésre. A magyar kormány vállalja, hogy egy olyan rendszert vezet be, amelyben a politikai vezetők, országgyűlési képviselők mellett a velük közös háztartásban élő hozzátartozók is kötelesek lesznek vagyonnyilatkozatot leadni. Nem csak a jövedelemről, hanem a vagyonról is nyilatkozni kell majd, és mindezt egy nyilvánosan hozzáférhető adatbázisban kell majd tárolni.

A kormány korábban vállalta a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozását is, az anyagból most kiderült, hogy a testület feladata lesz a meglévő korrupcióellenes intézkedések vizsgálata, új intézkedésekre vonatkozó javaslatok előterjesztése is, és az Integritás Hatóság elnöke jár el a Munkacsoport elnökeként. A kormány azt vállalta Brüsszel felé: a Munkacsoport 2022. december 15. előtt megtartja első ülését.

A kormány azt is vállalta, hogy „2023. június 30-ig új korrupcióellenes nemzeti stratégiát (KNS) és intézkedési tervet (IT) fogad el, és különös figyelmet fordít a magas szinten elkövetett korrupció elleni küzdelem intézményi és jogszabályi keretének megerősítésére azáltal, hogy növeli az állami hatóságok tevékenységének átláthatóságát, ideértve a politikai vezetői szintet.”