- Az ukrajnai háború újra lendületet vesz, mivel egyik fél sem áll készen a megbékélésre, és a konfliktus tovább eszkalálódik - írja friss hajnali összefdoglalójában külpolitikai szakírónk, Káncz Csaba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi nyilatkozatában kijelentette, hogy Ukrajnának a következő három-hat héten belül vissza kell szereznie a dél-herszoni és a zaporizzsjai régiók megszállt területeit - ha ugyanis beköszönt a tél, ez sokkal nehezebb feladat lesz. Ha Moszkva megtartja az irányítást e területek felett, Ukrajnát elzárják a Fekete- és az Azovi-tengerhez való hozzáféréstől, ami további jelentős gazdasági veszteségekhez vezet Kijev számára.
- Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) titkára, Olekiszij Danilov kijelentette, hogy a Kercsi-szoroson átívelő krími hidat - amely a Krímet az orosz szárazfölddel összekötő elsődleges összekötő kapocs - megsemmisítik, amint megszerzik a szükséges amerikai felszerelést, és megnyílik a lehetőség erre a csapásra.
- A megszállt területek védelme érdekében, különösen délen, ahol az ukrán erők a közelmúltban jelentős sikereket értek el az Antonovszkij-híd megrongálásával Herszonban, a Kreml eszkalálhatja a nukleáris lehetőséget - írja Káncz Csaba. Putyin korábban utalt is erre, amikor azt mondta: Moszkva „még nem kezdett el semmi komolyat”. Nagyon fontos megérteni, hogy Moszkva vezetése, beleértve magát Putyint is, nem engedheti meg magának, hogy elveszítse Ukrajnában a már elfoglalt területeit, mivel egy ilyen vereség a Kreml vezetőinek politikai és esetleg fizikai túlélését is veszélyeztetné - véli a külpolitikai szakértő.
- Ukrajna megkezdi békefenntartói kivonását a NATO parancsnoksága alatt működő, koszovói nemzetközi békefenntartó haderőből, a KFOR-ból - jelentette szerdán az RBK-Ukrajina hírportál az ukrán vezérkarra hivatkozva. A 3800 főből álló kontingensben Ukrajna 40 fővel vesz részt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban március 7-én elrendelte a külföldi missziókból a katonák hazahívását, hogy segítsenek a védekezésben.
- Az ENSZ tényfeltáró missziót indít Oroszország és Ukrajna kérésére, miután 53 ukrán hadifogoly halt meg a szakadárok által ellenőrzött Olenivkában egy barakkban történt robbanásban. A háborúban álló nemzetek egymást vádolták a támadás elkövetésével. Ukrajna azt állítja, hogy a Kreml által előre kitervelt különleges művelet volt, amelyet a Wagner-csoport orosz zsoldosai hajtottak végre. Az orosz védelmi minisztérium viszont azt állítja, hogy az ukrán hadsereg az Egyesült Államok által szállított rakétákkal csapott le a börtönre.
- Lehetetlen leszállítani a Kanadában megjavított turbinát az Északi Áramlat-1 gázvezeték portovajai kompresszorállomására az Oroszország ellen bevezetett kanadai, uniós és brit szankciók, valamint a Siemens szerződéses kötelezettségeinek megszegése miatt - tudatta az orosz gázipari vállalat Telegram-csatornáján. Az Északi Áramlat két gázturbina leállása miatt július 27. óta kapacitásának mintegy 20 százalékán üzemel. Az egyiket - amelyet a Siemens Energy Kanadában gyártatott - Montrealba küldték javításra. A javítás elkészült, a turbina jelenleg Németországban várja, hogy visszaszállítsák a helyére és beüzemeljék. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint azonban a turbinának ehhez "nincs meg minden papírja" az MTI összefoglalója szerint.
Most indulhat be igazán az orosz-ukrán háború - mindent bevetnek?
A béke jelenleg egyik fél számára sem opció, így a szakértő a háború eszkalálódásához vezethet - még a nukleáris opció is szóba jöhet. A gázszállítás helyreállításához szükséges turbinát nem akarják elszállítani az oroszok. Kezdődik a háború 162. napja.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz államfőnek előbb-utóbb tárgyalnia kell az ukrajnai békéről. 
