Az új amerikai vámok mindenkit érinteni fognak a kambodzsai szegény könnyűipari munkástól kezdve az Egyesült Államok online vásárlóig. Vietnám az egyik jó példa, amely eddig a hasznára tudta fordítani az Egyesült Államok és Kína ellentétét. Egyfajta alternatívája volt ugyanis a kínai feldolgozóipari termékek forrásának, igaz, ez egyben arra sarkallta a kínai vállalatokat, hogy vietnámi leányvállalatokon keresztül jussanak el az Egyesült Államok piacára. Ennek az országnak az amerikai exportját ugyanakkor 46 százalékos vámtarifával terhelte meg a washingtoni kormány. Ez alacsonyabb, mint a kínai termékekre vonatkozó 54 százalék, de nagyon durva szintet jelent.
Még nagyobb pofont kevert le a húsvéti amerikai nyuszi az országgal szomszédos Kambodzsának, amelyre 49 százalékos vám vonatkozik az új rendszerben. Egy, még Kambodzsánál is szerencsétlenebb ország, Mianmar majdnem ekkora, 44 százalékos tarifával néz szembe. Ráadásul ezek az országok nincsenek abban a helyzetben, mint Kanada vagy az Európai Unió, hogy válaszintézkedésekkel tegyenek keresztbe az amerikai gazdaságnak – kezdi az áldozatok számbavételét a The Conversation hírportál.
Talán nem is érdemes viszontvámokat bevezetni arra a kis időre?
Miután a trumpi gazdaságpolitika nyilvánvalóan szembemegy az Egyesült Államok hosszú távú érdekeivel – lehet módosítani a vámokon, a szabadkereskedelem feltételein, de nem így – a világ országai feltehetik maguknak a kérdést, érdemes-e hosszú távú alkalmazkodással válaszolniuk az őrültségre. Ki tudja meddig tart?
Fotó: Pixabay
Sajátos helyzetben van például Ausztrália, amelyet Trump külön megemlített az új vámtarifák bejelentésekor. Ostorozta az országot, mert nem vásárol amerikai marhahúst. Az elnök lazán figyelmen kívül hagyta azt az apróságot, hogy biztonsági okok állnak az importkorlátozás hátterében. Az ausztrál kormány most egyebek mellett új piacokat keres az Amerikában megvámolandó termékeinek.
Az amerikai elnök nem kegyelmezett az Egyesült Államok postaszolgáltatásait biztosító nagyvállalatnak sem. Egyik első intézkedésével még februárban elrendelte az úgynevezett de minimis szabály eltörlését, azaz megszüntette a 800 dollárnál – a Privátbankár valós idejű árfolyamfigyelője szerint péntek reggel 292 ezer forintnál – alacsonyabb értékű csomagok vámmentésségét. Ezt azután visszavonta, mert jelezték neki, hogy naponta százezer ilyen pakk érkezik az országba, amit le kellene vámolni.
Most nincs kivétel, az eladó választhat, hogy 30 százalék vámot pakol a kis csomagra vagy darabonként 25 dollárt – több mint 9100 forintot – fizet, ami júniustól 50 dollárra – több mint 18 ezer forintra – megy fel. Ezt a vámosoknak kell behajtaniuk.
Semmi esély arra, hogy értelmes párbeszéd kezdődjön
Az eddigi tapasztalatok szerint nincs esély arra, hogy Trumppal értelmesen beszélni lehessen a viselkedéséről. A convarsetionos cikk mellékel egy hivatkozást a The Apprentice (A tanonc) című filmből, amelyben a Donald Trumpot játszó színész a film történetében fiatalon, még üzletemberként elmondja, a vita három trumpi alapszabályát.
Az első: támadni, támadni, támadni. Ha valaki vitatkozik veled, ne reagálj rá, hanem támadj! A második: mi az igazság? Az egyik az, amit te mondasz – mondja a szavait jegyzetelő újságírónak –, a másik az, amit én mondok. Mi az igazság az életben? Tagadj mindent, ne fogadj el semmit! Tudod mi az igazság? Az, amit én mondok.
A harmadik, egyben legfontosabb szabály: függetlenül attól, mennyire elbaltáztál valamit, soha ne ismerd el a vereséget! Mindig állítsd azt, hogy nyertél! Ennek szellemében az Egyesült Államok elnöke úgy látja, jól alakulnak a dolgok a tarifa bejelentése után, miközben a tőzsdék ötéves mélypontra zuhantak.
Az amerikai vállalatok – készülve az új vámokra – előrevitték beszerzéseik egy részét az év elejére, így a következő hónapokban az átlagosnál kisebb lehet az Egyesült Államok külkereskedelmi deficitje. Ezt úgy fogja kommunikálni az elnök, hogy lám, máris hatnak az új tarifák.
Sok epizód áll még a világ előtt Trump duplán élő szappanoperájában, emberkísérletében. A kilátások pedig nem túl kedvezőek.
