Az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) állhat a német politikai életet megrázó lehallgatási botrány mögött a Der Spiegel információi szerint.
Kapott "valami nagyon érdekeset"
Mint arról beszámoltunk, egy orosz állami média, a Russia Today (RT) pénteken hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen magas rangú német katonai vezetők a nagyhatótávolságú német robotrepülőgépek, a Taurusok ukrán háborúban történő bevetésének lehetőségeit mérlegelik.
Az RT vezetője, Margarit Simonjan a felvétel nyilvánosságra hozása előtt közösségi oldalain már arról írt, hogy “váll-lapos bajtársai” “valami nagyon érdekeset" adtak át neki.
A lap szerint a GRU embereiről lehet szó. Emlékeztetnek arra, hogy Simonjan már részese volt a 2018-as Salisbury-ügy kirobbanását követő “zavarkeltő és dezinformációs kampánynak” is.
Akkor a gyanú szerint szintén orosz ügynökök próbálták megmérgezni Szergej Szkripal orosz kettősügynököt és lányát, Julia Szkripalt. Mindketten túlélték a támadást.
A lehallgatás mindenesetre óriási visszhangot váltott ki Németországban, a legnagyobb ellenzéki erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) pedig már parlamenti vizsgálóbizottság felállításának a lehetőségét is felvetette. De pontosan mi is történt, és mit jelentene a Taurusok leszállítása az ukrajnai háború szempontjából?
Célkeresztben a Krími híd
Az RT által közölt, csaknem 40 perces hangfelvételen a német légierő vezére, Ingo Gerhartz és a légierő további három magasrangú vezetője hallható. A beszélgetés február 19-én zajlott le WebExen keresztül – a német hadsereg belső távkommunikációja nagyrészt ezen az alkalmazáson keresztül történik. A német védelmi minisztérium egyik szóvivője szombaton megerősítette, hogy „a légierőn belül egy beszélgetést lehallgattak” – azaz gyakorlatilag beismerte a felvétel eredetiségét.
A beszélgetés előkészítésként szolgált annak a félórás prezentációnak, amely Boris Pistorius német védelmi miniszternek készül a Taurusok esetleges ukrajnai leszállításáról. Erről Németországban hosszú hónapok óta komoly politikai vita folyik, Olaf Scholz német kancellár ugyanakkor ellenzi a szállítást.
A lehallgatott beszélgetés során a légierő vezetői többek közt azt vitatják meg, hogy a német robotrepülőgépek technikai szempontból képesek lennének-e a Krími híd lerombolására, és ezt az ukránok – például a célkoordináták programozását tekintve – véghez tudnák-e vinni német segítség nélkül.
A Kreml egyik presztízsprojektjének számító, 2018-ban átadott építményt, amely a 2014-ben annektált Krím-félszigetet köti össze az orosz Krasznodari határterülettel, már régóta szeretné lerombolni az ukrán haderő – részben szimbólumértéke, részben pedig amiatt, hogy ezen keresztül zajlik az orosz utánpótlás-szállítások egy jelentős része.
A német katonai vezetők emellett azt is megvitatták a felvétel szerint, hogy mennyi ideig tartana az ukránok kiképzése a Taurusok használatára. Megemlítik ugyanakkor azt is, hogy politikai szinten továbbra sem kapott zöld jelzést ez a fegyverszállítás (annak ellenére sem, hogy NATO-diplomaták tavaly kora ősszel már biztosra vették az engedély megadását.)
Scholz nem akar eszkalációt
Az ellenkezés oka, hogy a német kancellár szeretné elkerülni a háború eszkalálódását – sokáig ugyanezzel az indokkal ellenezte a Leopard-tankok szállítását is (ezt végül egy nemzetközi koordináció keretében engedélyezte). Emiatt ellenőrzést szeretne gyakorolni afelett, hogy milyen célpontok ellen vetik be az ukránok a fegyvert. A kontroll személyes német részvételt igényelne, amivel Berlin a háború közvetlen részesévé válna – ezt pedig mindenképp el akarja kerülni.
“Nem szállíthatunk le egy nagy hatótávolságú fegyverrendszert anélkül, hogy ne gondolnánk át az ellenőrzését. Az ellenőrzés pedig csak német katonák bevonásával lehetséges, ami számomra teljesen kizárt” – mondta Olaf Scholz hétfőn.
A Taurusok hatótávolsága eredetileg mintegy 500 kilométer, azaz körülbelül dupla annyi, mint azoké a brit-francia fejlesztésű Storm Shadow-ké, amelyeket már használ az ukrán hadsereg – a német "csodafegyverrel" tehát mélyen Oroszországban fekvő célpontokat is el lehetne érni.
Az általában jól értesült Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint német kormányzati körökben nem zárják ki azt a lehetőséget sem, hogy az ukrán hadsereg Moszkvát is célba venné a Taurusokkal, ha nagyon sarokba szorítva érezné magát (márpedig az orosz hadsereg az utóbbi hónapokban átvette a kezdeményezést a keleti fronton, februárban pedig elfoglalta Avgyijivka városát). A kancellárnak már a Krími híd lerombolása német fegyverrel is sok lenne, pedig az előkelő helyen áll az ukránok célpontlistáján.
Ilyenkor a német stratégáknak ugyanis eszébe ötlik, hogy az oroszok a balti-tengeri Kalinyingrádban nukleáris robbanófejekkel is felszerelhető Iskander-rakétákat állomásoztatnak, amelyek sokkal gyorsabban elérnék Berlint, mint a Taurusok Moszkvát.
Ha pedig figyelembe vesszük azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten tragikus következményekre figyelmeztette a Nyugatot abban az esetben, ha katonákat küld Ukrajnába – megemlítve például a nyugati célpontokra mért csapások lehetőségét, valamint a nukleáris konfliktus és a civilizáció pusztulásának a veszélyét –, akkor a kancellár óvatossága – tesszük hozzá – indokoltnak tűnik.
Németországi hidakat bombáznának
A FAZ szerint mindenesetre a lehallgatási botrány Putyin számára újabb muníciót, a német kormány, a német hadsereg és Németország, mint „megbízható szövetséges” számára viszont katasztrófát jelent. Washingtonban például alighanem „levonják a következtetést” abból, hogy a beszélgetésből kitudódott az is: az amerikaiak már jelen vannak Ukrajnában. Ez szakmai körökben persze már „nyílt titok” volt eddig is (múlt héten például a New York Times tényfeltáró cikkben rántotta le a leplet az amerikai CIA ukrajnai tevékenységéről).
Eközben persze az oroszok a Nyugat-ellenes érzelmek szítására használják fel a történteket azt állítva, hogy Németország már mélyen benne van a háborúban, és – mint Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője fogalmazott – „Oroszország elleni harci cselekményekre, köztük a civil infrastruktúra elpusztítására” sző terveket.
A Spiegel moszkvai tudósítója szerint az orosz állami televízió vasárnap esti elemző műsorában, „A hét hírei”-ben úgy tálalták a történteket, mintha már küszöbön állna egy Taurus-támadás.
Arról nem ejtettek szót, hogy a német légierő vezetői egy hipotézisről beszéltek, a német kancellár pedig ellene van a szállításnak.
Sőt, a műsor moderátora, Dmitrij Kiszeljov már fel is sorolta azokat a német hidakat, amelyeket az orosz hadsereg egy válaszcsapás keretében célba vehet.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
