7p

Az egyik orosz titkosszolgálat lehallgatta, ahogy a német légierő vezetői azt latolgatják, le lehet-e rombolni a Taurusokkal a Krími hidat. A német robotrepülőgépekkel valószínűleg Moszkvát is el lehetne érni, ezért is ellenzi leszállításukat a német kancellár az ukrán hadsereg számára. Ennek ellenére az orosz állami média már német hidakkal szembeni ellencsapásokról beszél.

Az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) állhat a német politikai életet megrázó lehallgatási botrány mögött a Der Spiegel információi szerint.

Kapott "valami nagyon érdekeset" 

Mint arról beszámoltunk, egy orosz állami média, a Russia Today (RT) pénteken hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen magas rangú német katonai vezetők a nagyhatótávolságú német robotrepülőgépek, a Taurusok ukrán háborúban történő bevetésének lehetőségeit mérlegelik.

Taurus KEPD 350 robotrepülőgép egy Eurofighter Typhoon vadászgéphez kapcsolva. Moszkvát is elérhetnék vele. Fotó: Wikipédia
Taurus KEPD 350 robotrepülőgép egy Eurofighter Typhoon vadászgéphez kapcsolva. Moszkvát is elérhetnék vele. Fotó: Wikipédia

Az RT vezetője, Margarit Simonjan a felvétel nyilvánosságra hozása előtt közösségi oldalain már arról írt, hogy “váll-lapos bajtársai” “valami nagyon érdekeset" adtak át neki.

A lap szerint a GRU embereiről lehet szó. Emlékeztetnek arra, hogy Simonjan már részese volt a 2018-as Salisbury-ügy kirobbanását követő “zavarkeltő és dezinformációs kampánynak” is.

Akkor a gyanú szerint szintén orosz ügynökök próbálták megmérgezni Szergej Szkripal orosz kettősügynököt és lányát, Julia Szkripalt. Mindketten túlélték a támadást.

A lehallgatás mindenesetre óriási visszhangot váltott ki Németországban, a legnagyobb ellenzéki erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) pedig már parlamenti vizsgálóbizottság felállításának a lehetőségét is felvetette. De pontosan mi is történt, és mit jelentene a Taurusok leszállítása az ukrajnai háború szempontjából?

Célkeresztben a Krími híd

Az RT által közölt, csaknem 40 perces hangfelvételen a német légierő vezére, Ingo Gerhartz és a légierő további három magasrangú vezetője hallható. A beszélgetés február 19-én zajlott le WebExen keresztül – a német hadsereg belső távkommunikációja nagyrészt ezen az alkalmazáson keresztül történik. A német védelmi minisztérium egyik szóvivője szombaton megerősítette, hogy „a légierőn belül egy beszélgetést lehallgattak” – azaz gyakorlatilag beismerte a felvétel eredetiségét.

A beszélgetés előkészítésként szolgált annak a félórás prezentációnak, amely Boris Pistorius német védelmi miniszternek készül a Taurusok esetleges ukrajnai leszállításáról. Erről Németországban hosszú hónapok óta komoly politikai vita folyik, Olaf Scholz német kancellár ugyanakkor ellenzi a szállítást.

A lehallgatott beszélgetés során a légierő vezetői többek közt azt vitatják meg, hogy a német robotrepülőgépek technikai szempontból képesek lennének-e a Krími híd lerombolására, és ezt az ukránok – például a célkoordináták programozását tekintve – véghez tudnák-e vinni német segítség nélkül.

A Kreml egyik presztízsprojektjének számító, 2018-ban átadott építményt, amely a 2014-ben annektált Krím-félszigetet köti össze az orosz Krasznodari határterülettel, már régóta szeretné lerombolni az ukrán haderő – részben szimbólumértéke, részben pedig amiatt, hogy ezen keresztül zajlik az orosz utánpótlás-szállítások egy jelentős része.

A német katonai vezetők emellett azt is megvitatták a felvétel szerint, hogy mennyi ideig tartana az ukránok kiképzése a Taurusok használatára. Megemlítik ugyanakkor azt is, hogy politikai szinten továbbra sem kapott zöld jelzést ez a fegyverszállítás (annak ellenére sem, hogy NATO-diplomaták tavaly kora ősszel már biztosra vették az engedély megadását.)

Scholz nem akar eszkalációt

Az ellenkezés oka, hogy a német kancellár szeretné elkerülni a háború eszkalálódását – sokáig ugyanezzel az indokkal ellenezte a Leopard-tankok szállítását is (ezt végül egy nemzetközi koordináció keretében engedélyezte). Emiatt ellenőrzést szeretne gyakorolni afelett, hogy milyen célpontok ellen vetik be az ukránok a fegyvert. A kontroll személyes német részvételt igényelne, amivel Berlin a háború közvetlen részesévé válna – ezt pedig mindenképp el akarja kerülni.

“Nem szállíthatunk le egy nagy hatótávolságú fegyverrendszert anélkül, hogy ne gondolnánk át az ellenőrzését. Az ellenőrzés pedig csak német katonák bevonásával lehetséges, ami számomra teljesen kizárt” – mondta Olaf Scholz hétfőn.

A Taurusok hatótávolsága eredetileg mintegy 500 kilométer, azaz körülbelül dupla annyi, mint azoké a brit-francia fejlesztésű Storm Shadow-ké, amelyeket már használ az ukrán hadsereg – a német "csodafegyverrel" tehát mélyen Oroszországban fekvő célpontokat is el lehetne érni.

Az általában jól értesült Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint német kormányzati körökben nem zárják ki azt a lehetőséget sem, hogy az ukrán hadsereg Moszkvát is célba venné a Taurusokkal, ha nagyon sarokba szorítva érezné magát (márpedig az orosz hadsereg az utóbbi hónapokban átvette a kezdeményezést a keleti fronton, februárban pedig elfoglalta Avgyijivka városát). A kancellárnak már a Krími híd lerombolása német fegyverrel is sok lenne, pedig az előkelő helyen áll az ukránok célpontlistáján.  

Ilyenkor a német stratégáknak ugyanis eszébe ötlik, hogy az oroszok a balti-tengeri Kalinyingrádban nukleáris robbanófejekkel is felszerelhető Iskander-rakétákat állomásoztatnak, amelyek sokkal gyorsabban elérnék Berlint, mint a Taurusok Moszkvát.

Ha pedig figyelembe vesszük azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten tragikus következményekre figyelmeztette a Nyugatot abban az esetben, ha katonákat küld Ukrajnába – megemlítve például a nyugati célpontokra mért csapások lehetőségét, valamint a nukleáris konfliktus és a civilizáció pusztulásának a veszélyét –, akkor a kancellár óvatossága – tesszük hozzá – indokoltnak tűnik.

Németországi hidakat bombáznának

A FAZ szerint mindenesetre a lehallgatási botrány Putyin számára újabb muníciót, a német kormány, a német hadsereg és Németország, mint „megbízható szövetséges” számára viszont katasztrófát jelent. Washingtonban például alighanem „levonják a következtetést” abból, hogy a beszélgetésből kitudódott az is: az amerikaiak már jelen vannak Ukrajnában. Ez szakmai körökben persze már „nyílt titok” volt eddig is (múlt héten például a New York Times tényfeltáró cikkben rántotta le a leplet az amerikai CIA ukrajnai tevékenységéről).

Eközben persze az oroszok a Nyugat-ellenes érzelmek szítására használják fel a történteket azt állítva, hogy Németország már mélyen benne van a háborúban, és – mint Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője fogalmazott – „Oroszország elleni harci cselekményekre, köztük a civil infrastruktúra elpusztítására” sző terveket.

A Spiegel moszkvai tudósítója szerint az orosz állami televízió vasárnap esti elemző műsorában, „A hét hírei”-ben úgy tálalták a történteket, mintha már küszöbön állna egy Taurus-támadás.

Arról nem ejtettek szót, hogy a német légierő vezetői egy hipotézisről beszéltek, a német kancellár pedig ellene van a szállításnak. 

Sőt, a műsor moderátora, Dmitrij Kiszeljov már fel is sorolta azokat a német hidakat, amelyeket az orosz hadsereg egy válaszcsapás keretében célba vehet.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mégis kinek kéne kifizetnie a klímaváltozás okozta károkat?
Kollár Dóra | 2024. április 14. 17:37
Mostanra nem lehet az éghajlatváltozást figyelmen kívül hagyni, hiszen például a Csendes-óceán alacsonyan fekvő területein mindennapi valósággá vált – arra azonban már kevesebben gondolnak, hogy a világ ingatlanjainak jelentős százalékát fenyegeti, akár ott is, ahol nem is gondolnánk rá.
Makro / Külgazdaság Német autóipari cégek ellenzik az uniós védővámokat Kínával szemben
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 12:15
A VDA szerint a technológiai együttműködés akadályozásával mindkét félnek ártanának.
Makro / Külgazdaság Évente harmadával nő a globális akkumulátorpiac
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 11:09
A kínai gyártók már Európára összpontosítanak, írja a Roland Berger tanácsadó cég.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton a héten lenyomja a benzinárat?
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 09:31
A nyomásgyakorlás növekedésétől tartanak a piaci szereplők.
Makro / Külgazdaság Borulátóak a német vállalatok
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 08:50
Nem számítanak a gazdasági helyzet javulására az idén.
Makro / Külgazdaság Hiányoznak az uniós pénzek az építőiparban és a megszorítások is ártanak
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 14:07
Az MBH Bank elemzése vegyes képet mutat az ágazatról.
Makro / Külgazdaság Berlinből üzentek Budapestre: ilyen alacsony is lehet az infláció
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 13:23
Közel hároméves mélypontra lassult a német pénzromlás márciusban.
Makro / Külgazdaság Az EU pénzéből: Ungvárig utazhatunk majd európai nyomtávon
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 11:52
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök április 11-i Kárpátalján tett munkalátogatása során megkezdődött a Csap–Ungvár európai nyomtávú vasútvonalnak az építése.
Makro / Külgazdaság A románok már a 2,5 százalékot célozták, de közbeszólt a pénzhiány
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:34
A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.
Makro / Külgazdaság Keresleti problémák tükröződnek a februári építőipari számokban
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:01
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,2 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 8,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG